Ukrajna uniós csatlakozásának előszele egyszer már vihart aratott – le is tarolta a piacokat

Gazdademonstrációs dömping lett az eredménye Nyugat-Európában annak, hogy a háborútól fellelkesült Európai Bizottság lehetőséget teremtett arra, hogy az ukránok ráeresszék az uniós egészségügyi és környezetvédelmi szabályokat nem betartva készült agrártermék-arzenáljukat a közösségre. Az elmélet szerint, az ukrán export támogatásával Ukrajna képes saját bevételt teremteni a nyugati segélyek mellé, amiből finanszírozhatja a harcot.

Nem tartott sokáig, hogy a gazdák Franciaországtól, Németországon át egészen Lengyelországig az utcákra vonuljanak traktorjaikkal és soha nem látott méretű tüntetéseken fejezzék ki nemtetszésüket és aggodalmukat azért, amiért meglátásuk szerint a bizottság tönkre akarja tenni az uniós mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A legérintettebbek a gabonapiac, a baromfi- és tojáspiacok voltak. Ezeken a területeken az uniós termelők súlyos vesztességeket szenvedtek el, amit később – lényegében hibájukat elismerve – némileg kompenzált az unió – legalábbis a gabonatermelők esetében.

Gazdák feláldozása a szolidaritás jegyében, Ukrajna érdekében

Az Európai Unió – Ukrajnával való szolidaritás jeleként – egy évre felfüggesztette az ukrán behozatalra vonatkozó vámokat és mennyiségi kvótákat, amelyet aztán 2023-ban további egy évvel meghosszabbított. Időközben bizonyos ukrán agrártermékek elárasztották az Ukrajnával határos tagállamokat, komoly piaci zavarokat okozva. Mégy úgy is, hogy az Európai Bizottság négy és fél hónapra (2023. május 2.–szeptember 15.) lehetővé tette az öt határ menti tagállam (magyar, lengyel, szlovák, román és bolgár) részére az ukrán búza, kukorica, napraforgó és repceolaj importtilalmát. Ezt az intézkedést végül szeptember 15-én Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke, egyoldalú döntéssel feloldotta.

Fontos megjegyezni, hogy az Uniós döntés nyomán Magyarország, Lengyelország és Szlovákia egyoldalú importtilalmat vezetett be, védve ezzel a gazdáikat. Ez viszont egyáltalán nem jelentette azt, hogy ezen országok megúszták a piacrombolást. Az ukrán gabona nemcsak a piacaink elfoglalásával hatott a magyar árakra is, hanem az ottani, növekvő termésvárakozásokkal is, ami a napraforgóra és a kukoricára is igaz. Vagyis lényegében minden terménypiacunkra elképesztően negatív hatással volt, mégy úgy is, hogy a kormány igyekezett teljesen kizárni ezen terményeket a magyar piacról. Az uniós közös piacon való megjelenésükkel ugyanis a közösség teljes piacát lezúzták.

Ukránokkal a magyar ellenzék

A gazdademonstrációk nyomán Brüsszel kicsit jobb belátásra tért és hozzájárult bizonyos védintézkedésekhez. „Nemzeteken és pártokon átívelő összefogással sikerült elérnünk, hogy a korlátlan behozatal alól védelmet élvező termékek listáját kiszélesítsük. A baromfin, a tojáson és a cukron felül a búza, az árpa, a zab, a kukorica és a méz is védelmet élvezne a túlzott ukrán behozatallal szemben” – közölte 2024 márciusában az uniós parlamenti szavazás után Győri Enikő fideszes EP-képviselő. Szégyenletesnek nevezte ugyanakkor azt, hogy a magyar baloldal egyes képviselői, így Cseh Katalin és Donáth Anna a magyar gazdák érdekeivel szemben, Magyarország számára kiemelt fontosságú termékek védelme ellen szavazott. Azt is felháborítónak nevezte, hogy a megfelelő álláspont kialakítása érdekében kezdeményezett plenáris vitának az ötletét hétfőn egységesen elutasították a magyar ellenzék jelenlévő képviselői. 

Egyébként a brüsszeli döntés negatív hatása nem okozhatott meglepetést a döntéshozóknak, hiszen közismert tény, hogy Ukrajna gazdasága erősen függ a mezőgazdaságtól, amely 2021-ben a GDP 10,9%-át, a foglalkoztatás 13,8%-át (minden hetedik ember a mezőgazdasági ágazatban dolgozik) és az export 45,1%-át teszi ki. A 41,3 millió hektár mezőgazdasági hasznosítású területtel, amelyből 32,5 millió hektár szántóföld, Ukrajna a legnagyobb európai mezőgazdasági ország a földterületet tekintve. Összehasonlításképpen Spanyolország és Franciaország 23,9 millió, illetve 27,4 millió hektár hasznosított mezőgazdasági területtel rendelkezik, és az EU 157 millió hektárnyi hasznosított mezőgazdasági területének legnagyobb részét képviseli. Vagyis várható volt, hogy a közösségre nyakló nélkül ráeresztett ukrán termények szétzilálja majd az uniós gazdák piacát. A kérdés csak az, hogy ettől függetlenül, miért egyezett mindebbe bele az unió? Egyes felvetések szerint, többek között azért is, mert az Ukrajnában termelt áruk jó részét már nyugati tulajdonban lévő termőföldeken és gyárakban állítják elő.

És hogyan gondolkodnak minderről az ukránok?

Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Volodimir Zelenszkij, ukrán elnök között lezajlott tárgyaláson is láthattuk, hogyan gondolkoznak az ukránok: csak azt fogadják el, ami nekik jó. Amint ezen a megbeszélésen is egyértelműen bizonyított, ők mindent elvárnak, de nem kívánnak semmit sem feladni. Ezt korábban teljesen egyértelműen el is mondta egy közismert ukrán közgazdász. Alex Lissitsa kijelentette, hogy az Európai Unió tagállamainak el kell fogadniuk, hogy túl kicsik a versenyképes gabonatermeléshez . Szerinte Ukrajnát korlátozások nélkül, szabad piaci alapon kell felvenni az unióba és a többi országnak keresnie kell más elfoglaltságot a mezőgazdaság helyett. Ebből a mentalitásból és ebből kaphattunk ízelítőt akkor, amikor az Európai Unió ráeresztette meggondolatlanul a közösség piacára az ellenőrizetlen, közösségi egészségügyi és környezetvédelmi elvárásoknak feltételezhetően nem megfelelő ukrán agrártermékeket.

A régiós gazdák még reménykednek

A magyar, a szlovák, az osztrák és cseh agrárkamarák február 27-én a cseh-szlovák (Holič, SK – Hodonín, CZ) határátkelőhelyen tartottak tiltakozó akciót több száz traktorral. A demonstráció során az érintett országok termelői egyértelművé tették, hogy a mezőgazdaság elsődleges feladata az élelmezésbiztonság garantálása, a minőségi és biztonságos élelmiszerek előállítása. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy megőrizzék az agrár-élelmiszeripar gazdasági életképességét az Európai Unióban. 
A résztvevő agrárkamarák közös nyilatkozatot fogadtak el. Ennek egyik legfontosabb pontjaként a Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzését, a bürokrácia csökkentését és az európai élelmiszertermelés versenyképességének javítását követelik az Európai Bizottságtól. A demonstráció résztvevői elutasítják a KAP költségvetésének csökkentését és a területalapú támogatások eltörlésére vonatkozó bizottsági kezdeményezést. 

Emellett új megállapodást sürgetnek Európa és Ukrajna között, amely védelmet nyújt a közösség mezőgazdasági termelői számára. Az Európai Bizottság által bevezetett autonóm kereskedelmi intézkedések (ATM) ugyanis 2025. június 5-én lejárnak, amelyek megszűnése komoly veszélyt jelenthet a kelet-közép-európai országok mezőgazdaságára nézve, és jelentősen rontja az európai gazdálkodók versenyképességét. A beáramló áruk számottevő része ráadásul az Európai Unióban fennálló élelmiszerbiztonsági elvárásoknak sem felel meg. Éppen ezért a tiltakozó gazdálkodók azt kérik, hogy az EU-ba exportáló a harmadik országok termelőitől is követeljék meg ugyanazokat az uniós állat- és növény-egészségügyi előírásokat, mint az uniós gazdáktól.