VG-poll: az alapkamat marad, a fókusz változik, a forint pedig 400 körül oldalazhat Varga Mihály elnöksége elején

Egyhamar minden bizonnyal nem fog hozzányúlni az alapkamathoz az immár Varga Mihály vezette Magyar Nemzeti Bank, a nem kamat jellegű beavatkozások pedig a továbbiakban is részét képezhetik a jegybanki repertoárnak – derült ki a legfrissebb, szerdán végzett VG-poll eredményéből, melyben hazai makrogazdasági elemzőket kérdeztünk a monetáris politika új fejezetének kilátásairól.

Az elemzőket arról kérdeztük, 

• miben lehet más Varga Mihály elnöksége, mint volt Matolcsy Györgyé, 
• milyen kamatpályával számolnak az idén az MNB-től, és mennyire lesznek jelentősek a nem kamat jellegű beavatkozások, 
• valamint hová várják az elemzők az idei év végére a forint árfolyamát.

Varga Mihály fókusza a hagyományos jegybanki tevékenységen lehet

Azt Varga Mihály már a beiktatása előtt is jelezte, hogy számára a hagyományos jegybanki tevékenységek előtérbe helyezése lesz a fontos, ezt pedig az első kamatdöntését követő sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta. Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója ennek kapcsán kiemelte, Varga Mihály az inflációs cél elérését és fenntartását tartja majd szem előtt, és mint jegybanki vezető, a kormánnyal igyekszik kiegyensúlyozott, szakmai kapcsolatot kialakítani.

– emelte ki Árokszállási Zoltán.

Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint az utóbbi megállapításra abból is lehet következtetni, hogy az új jegybankelnök első kamatdöntést követő sajtótájékoztatóján a Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban azt mondta, jelenleg nem likviditási problémák vannak, ugyanis mind a bankok, mind a vállalatok likviditása megfelelő, a keresleti oldalon vannak problémák. 

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza válaszában kiemelte, a piac Varga Mihálytól egy, az eddiginél kiszámíthatóbb forintárfolyamot vár, amit egyébként a jegybank új feje már korábban is megígért. Ez a szakértő szerint segítene az infláció letörésében is, végső soron pedig a jegybanki inflációs cél tető alá hozását is támogatni tudná. 

A hitelesség növelését és az az iránti elkötelezettséget Zakár Tivadar, a BÉT kijelölt tanácsadójaként működő Univerz Invest Zrt. befektetési igazgatója is kiemelte válaszában, hangsúlyozva, hogy ezt a szigorúan a jegybanki hatáskörön kívül eső tevékenységek visszavágása és a klasszikus jegybanki működés visszaállítása is elősegítheti.

Az Equilor szenior elemzője szerint viszont lesz majd, amiben követi elődje munkásságát az új jegybankelnök: a devizapiacot befolyásoló, nem kamat jellegű döntések közül a devizalikviditást nyújtó FX-swap eszköz kondíciója például minden bizonnyal velünk marad – ebben a kérdésben teljes egyetértés mutatkozik a VG által megkérdezett elemzők körében.

Rövid távon szigorú kamatpálya, a folytatás viszont kérdéses

Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, huzamosabb ideig nem lesz lehetőség csökkenteni a kamatokat Magyarországon. Az elemzők hasonlóan vélekednek: a második negyedév végéig gyakorlatilag kizárható, hogy csökkenteni tudja a kamatokat az MNB a jelentős inflációs nyomás miatt, a harmadik negyedévtől kezdve viszont már vannak eltérések a szakértők előrejelzéseiben. 

• Regős Gábor egyetlen kamatvágást sem vár az idén, sőt, azt is megkérdőjelezi, hogy a következő kamatváltoztatás milyen irányba történik majd,
• Árokszállási Zoltán szerint idén év végénél előbb nem tud kamatot csökkenteni a jegybank, akkortájt viszont már vághat egyet, mivel 6,25 százalékra várják a rátát 2025 végére az MBH-nál,
• Varga Zoltán akár 50 bázispontnyi enyhítést is el tud képzelni, ha ennek a külső-belső folyamatok teret adnak.

Az Equilor szakértője szerint a külső tényezők közül az orosz–ukrán háború befejezése irányába tett lépéseket, a globális infláció alakulását, az amerikai jegybank kamatpályáját, illetve az euró-forint árfolyamának alakulását kell majd figyelni, míg a belső tényezők közül az infláció és a pénzpiaci folyamatok lesznek a legfontosabbak.

A 400-as euróárfolyam körül oldalazhat a forint, de vannak felfelé mutató kockázatok

A következő hónapokat a 400-as euróárfolyam környékén töltheti majd a forint, hosszabb távon viszont már inkább gyenge oldalát mutathatja a hazai deviza az elemzői várakozások szerint. Kockázatok ugyanis csőstül vannak, Regős Gábor ezek közül 

• az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos fejleményeket, 
• az euró-dollár árfolyam alakulását,
• a nemzetközi monetáris politikai környezet változását,
• illetve a hazai országkockázatot

emelte ki, hozzátéve, hogy a nemzetközi devizapiacon a dollár valamivel feljebb kerülhet még az euró ellenében, így a forint a zöldhasúval szemben kisebb értékvesztést könyvelhet még el. Regős Gábor szerint mindennek eredőjeként az év végére elképzelhető, hogy a 400-as euróárfolyam felett találjuk majd meg a forintot – ebben pedig a VG-poll többi résztvevője is nagy vonalakban egyetért.

Zakár Tivadar a 399–405-ös sávba várja az eurókeresztet az év végére, míg Árokszállási Zoltán június végére 402,5-es eurót, 2025 végére pedig 405-ös euróárfolyamot vár. Véleménye szerint viszont a kurzus akár 390 környékére is erősödhet, ha Ukrajnában tartós béke állna be. Az MBH Elemzési Centrum igazgatója szerint egyébként ez a szint még fundamentális oldalról sem lenne irracionális.

 Varga Zoltán ennél pesszimistább becslést adott lapunknak, június elejére 406, 

míg a dollár-forint jegyzése június elején 376, év végén pedig 385 körül alakulhat véleménye szerint.