Érdemes-e még piacozni? – így lesznek nyitva húsvétkor a vásárcsarnokok
A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó tradíciók lassan változnak, a fogyasztói szokások viszont öt-hat évenként, amiben nagy szerepe van a kereskedelmi csatornáknak (piac és bolt). Jó példa erre, hogy a modern élelmiszer-kereskedelmi üzletekben egy évtizeddel ezelőtt nem lehetett olyan parasztsonkákhoz hozzájutni, mint a piacon.
Ma már ezek a füstöltáruk vezető szerepet kapnak a modern kereskedelmi csatornákban. Ugyancsak jó példa, hogy öt-hat évvel ezelőtt a nagyhéten a boltok nem fordítottak figyelmet a böjti időszakra, most azonban ebben ez időszakban bővül fel a sajt-, primőr-, illetve zöldségkínálat, igazodva a fogyasztói igényekhez, hiszen meglepően sokan tartják magukat a nagyhéten a böjtöléshez.
A bolti kínálat az ünnepek előtt egy hónappal megváltozik, így a háztartások jóval korábban kezdik el az ünnepi időszakra való felkészülést.
Annak idején a nagyszombat volt az a nap, amikor egyszerre vásároltak be – főként a piacon. A bolti választék kibővülése azonban a piaci kínálatra is hatással van, meglepő módon az ottani kereskedők is igyekeznek igazodni a bolti árakhoz és a kínálathoz. Jó hír, hogy a kereskedelmi csatornák sem minden esetben változtatnak a tradíciókon, húsvétvasárnap előtt, nagyszombaton minden piac és minden bolt nyitva lesz.
Megéri-e a piacozás?
A piac nem csupán egy beszerzési csatorna, a legtöbben a közösségi élet miatt kedvelik. A tényeknél maradva azonban megállapítható, hogy a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó termékek esetében nincs árszinteltérés a piacok és a boltok között (ebben persze nagy szerepe van a fogyasztóvédelmi szervezeteknek és a minőségi terméket előállító gyártók kommunikációjának).
Miközben eltűntek a boltok polcairól a szuperolcsó, de silány minőségű húsvéti készítmények, a piac kínálatában is egyre inkább megjelentek a nagyüzemi, magas minőséget képviselő termékek – különösen a füstölt áru esetében.
Ennek megfelelően a piaci és a bolti árak közötti olló mostanra bezárult. A piacon és a boltokban is egyaránt megtalálhatóak a 3900 forintos (kilogrammár) kötözöttlapocka-sonkák, mint a 6-7 ezer forintos, értékesebb sertésrészekből előállított termékek. A tojás darabja a piacon 80-90 forint, és a boltban is lehet L-es méretű tojást 100 forint alatt kapni. Az újhagyma és a hónapos retek irányára a piacon 250–500 forint, pont mint a boltokban. Friss fonott kalácshoz pedig 800–1200 forintért (mérettől függően) hozzá lehet jutni.
Mi a különbség a piac és a bolt között?
A húsvéti szezonális termékek esetében tehát sem választékban, sem árakban nincs nagy eltérés a modern kereskedelmi csatorna és a piac között. Ugyanakkor a boltok a jellegüknél fogva sokkal később követik a szezont, mint a piacok. Előbb lehet például a csicsókához vagy medvehagymához jutni a piacon, mint a boltban, sőt a piaci árusok sokkal szűkebb csoportokra is koncentrálnak (például articsóka), mint a boltok. Idei tapasztalat viszont, hogy a modern kereskedelmi csatornák beelőztek az egyik legfontosabb szezonális terméknél, a spárgánál. Múlt hét végén például nem volt a Vámház körúti csarnokban semmilyen spárga, miközben az Aldi nagy mennyiségben kínált friss terméket 2000 forintért, ami pont 1500 forinttal alacsonyabb ár volt, mint a piacos.
Az árusok azzal magyarázták a szezonbéli hiányt, hogy egy hétig hideg volt, a spárga megállt a növekedésben – miközben az Aldi például magyar beszállítói terméket kínált.
Ugyanakkor nem szabad elvitatni a piacoktól, hogy a szezonban is szélesebb kínálattal működnek, nemcsak egy-egy fajta terméket kínálnak kategóriánként, hanem a belföldön fellelhető összes fajta megtalálható a piacokon. Ennek persze megvan az ára, ezért alakult ki az a kényszerképzet a vásárlókban, hogy a piac drágább. (Nehéz lenne persze egy 4000 forintos datolyát összehasonlítani egy bolti 1000 forintossal, mégis a vásárló úgy érzékeli, hogy a piac drágább.)
Nem csak a zöldségeknél, a húsoknál is van eltérés
A modern kereskedelmi csatornák jellemzően olyan kínálatot alakítani ki, amelynek nagy a forgási sebessége, ezzel elsősorban tömegigényeket elégítenek ki. Különösen igaz ez a tőkehúsokra és a húskészítményekre.
A boltok kínálatát jellemzően az általános csirke-sertés-marha háromszög jellemzi, míg a piacokon ennél különlegesebb húsokhoz is hozzájutni, például a vad, bárány, birka, illetve a marha és a sertés különlegesebb változatai is megjelennek.
Ráadásul emellett olyan kulináriák is megtalálhatók, amelyekkel a boltok jellegüknél fogva nem tudnak foglalkozni, például a kézműves pástétomok, egyedi füstölésű készítmények. Aki nem csak a hagyományos magyar gasztronómiát követi, annak érdemes járnia a piacokat, ugyanis Budapesten jellemzően minden megtalálható, csak néha keresni kell.
