Zalaegerszeg földhőmintaváros lehet

A héten lezárult a március 3-án Zalaegerszeg térségében a geotermikusenergia-kincs felkutatását célzó háromdimenziós (3D) szeizmikus kutatás. A várostól északra eső, Nagykutas – Hottó – Zalaegerszeg – Zalaszentlőrinc települések által határolt, 36 négyzetkilométeres területen folyt a munka. A mérés érintette a ZalaZone és a Rheinmetall telephelyeit, valamint a külterületi mezőgazdasági területeket. A zalaegerszegi földhőkutatást országos jelentőségűnek nevezte Nagy László, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) elnöke a zalai megyeszékhelyen tartott, helyszínbejárással egybekötött sajtótájékoztatón.

A kutatásra az SZTFH által 2023-ban indított Országos Geotermikus Kutatási Program részeként került sor. Miközben ugyanis az ország geotermikus adottságai nemzetközi összehasonlításban is kedvezők, ezen adottságok nincsenek megfelelően kihasználva. A program célja tehát az ígéretesnek tűnő, de földtanilag alulkutatott vagy kockázatos területeken a felszín alatti térrész minél alaposabb megismerése azért, hogy az új helyszíneken is mielőbb indulhassanak geotermikus beruházások. A program indulása óta eltelt két évben több mint 120 kutatási engedélykérelem érkezett a hatósághoz, ebből 75-öt már jóváhagytak, és megkezdődött az első hasznosítási szerződés is Budapesten, egy nagy sportlétesítmény fűtésére.

A zalaegerszegi mérések során a szakemberek

• 3500 érzékelőt (talajmikrofon – geofon) helyeztek ki a területre egymástól 300 méterre lévő vonalak mentén,
• Az érzékelők egy hónapig vették fel a szeizmikusjel-gerjesztő műszerek (három több tonna tömegű, önjáró vibrátor) által keltett és a felszín alatti kőzetrétegekről, illetve szerkezeti elemekről visszaverődő szeizmikus hullámokat.
• Ezt követi a szeizmikus adatcsomag feldolgozása és értékelése.

Az adatok hamarosan elérhetővé válnak a geotermikus adatszobában, lehetőséget kínálva az esetleges geotermikus beruházások előkészítéséhez.

Nagyot zöldülhet Zalaegerszeg energiaellátása

A földtani kutatás nyomán induló beruházás segítheti Zalaegerszeg energiafüggetlenségét. A föld alól kinyert hőenergiával a 2035-ig tartó projekt során elsőként

• a ZalaZone járműipari tesztpályát látnák el 
• és az északi ipari parkot,  
• majd a Szent Rafael Kórházat,
• továbbá az önkormányzati intézményeket,
• illetve a központi fűtéses, tízemeletes társasházakat.  

E tervről Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere már a projekt indításakor beszámolt. Friss Facebook-posztjában a város 2019-ben indított klímastratégiája részeként a városi zöldközlekedést is említette. A mostani eseményen jó lépésnek nevezte, hogy a város nem adta be a vízművét az állami integrációba, hanem megőrizte önkormányzati tulajdonban. A földtani kutatásokban ugyanis a Zalavíz Zrt. szakemberei is részt vettek. A Zalavíz elnök-vezérigazgatója, Arnhoffer András szerint később Zalaegerszeg energiaigények akár a 40 százalékát is biztosíthatja a geotermikus energia.

Földhővel évi egymilliárd köbméter gáz váltható ki

Magyarország hosszú ideje Európa első öt országa közé tartozik a földhő hasznosításában. A tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedéseivel 2030-ra megkétszerezhetjük a geotermikus energia hazai felhasználását – ezt Lantos Csaba energiaügyi miniszter ismertette a főváros fenntartható termálvíz-gazdálkodásáról a minisztérium és a hatóság által szervezett konferencián. A tárca korábbi pályázatokon több mint 11 milliárd forint támogatást tett elérhetővé a fúrás pénzügyi kockázatainak mérséklésére és meglévő termálkutak korszerűsítéséhez. A nemrég meghirdetett Jedlik Ányos Energetikai Programban három kiírásban közel hétszer ennyi forrás szolgálja majd a földhő fokozott hasznosítását, így a geotermia a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat. A geotermikus lehetőségek kihasználásával évi egymillió köbméter gáz importja váltható ki, ennyi nagyjából a hazai éves földgáztermelés fele. A földhő hasznosítása csökkentheti Magyarország energiaimport-függését.