Kiállt a nyilvánosság el az egészségügyi államtitkár: bemutatta, mit tett az EU a magyar kórházakkal – „Nem a Fidesszel, a betegekkel tolnak ki”

Magyar kórházak és több tucat rendelőintézet, köztük a szolnoki Hetényi Géza kórház felújítását állította meg a Tisza Párt és Brüsszel sunyi alkuja – jelentette ki a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára vasárnap Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet előtt tartott sajtótájékoztatón.

Takács Péter azt mondta az elmúlt napok nagy visszhangot kapott Kollár Kinga-nyilatkozata kapcsán, hogy ötven magyar kórház felújítását blokkolja az Európai Unió. 

A Tisza Párt európai parlamenti képviselője arról beszélt hétfőn Brüsszelben egy bizottsági meghallgatáson, hogy a magyar források befagyasztása hatékony, Magyarországon romlik az életszínvonal, például ötven kórház felújítása maradt el, emiatt pedig az ellenzéki politikai erők esélyei javulnak a 2026-os országgyűlési választásokon.

Magyar kórházak: ezt tette velük az EU

Harminchét kórház ötven telephelyén kerülne sor felújításra, illetve új épületek építésére, ezen túl pedig harminchárom mentőállomást építenének vagy újítanának fel, az ehhez szükséges források azonban politikai okokból nem érkeztek meg az Európai Uniótól – számolt be most az egészségügyi államtitkár, aki ígéretet tett arra, hogy az érintett kórházak listáját közzéteszi a Facebook-oldalán.

Mint mondta: tavaly nyáron „Brüsszel emberei” bejárták a magyar kórházakat, és már akkor feltűnt, hogy az uniós helyreállítási és ellenálló-képességi eszköz projekt (RRF) keretében felújítandó intézményeket járták végig. Szolnokon is megfordultak a Hetényi Géza kórházban, az intézmény 8,4 milliárd forint fejlesztési forrástól esett el.

Takács Péter jelezte, ezzel nem a kormánnyal, a Fidesszel szúrtak ki, hanem a magyar kórházakkal, a magyar orvosokkal, szakdolgozókkal és mentősökkel, akiknek a munkakörülményeit javították volna ezekből a forrásokból.

Felhívta rá a figyelmet, hogy összességében 900 milliárd forintnyi fejlesztés jött volna az egészségügyben, amelyet az európai fejlesztési és felzárkózás alap terhére számoltak volna el, amire közös hitelt vett fel az Európai Unió. „A magyar emberek, a magyar családok ezt a hitelt már törlesztik, miközben politikai alapon a beruházásokhoz szükséges forrásokat folyamatosan blokkolják” – fogalmazott.

Szólt arról is, hogy a magyar kormány a magyar egészségügyi ellátórendszerbe jelentős forrást tett:

1. 360 milliárd forint az éves hatása a történelmi léptékű orvosi béremelésnek, ezzel megszüntették a hálapénzt.
2. Továbbá 240 milliárd forint a szakdolgozók, az ápolók, a dietetikusok, a gyógytornászok béremelése. Ez a kettő együtt 600 milliárd forint évente.
3. Ezenfelül 100 milliárd forint ment a budapesti kórházfelújítási programba.

Ezek az eredmények magukért beszélnek. Sajnálatos, hogy ez a 900 milliárd nem érkezik meg egyelőre Magyarország számára. Sajtótájékoztatóját azzal zárt, hogy el fogják hozni az összes forrást, ami a magyar kórházaknak és a magyar embereknek jár, ebben a küzdelemben rájuk számíthatnak a választók. Elkötelezettek, hogy a magyar kórházak infrastrukturális állapota javuljon.