Orbán Viktor már voksolt Ukrajna csatlakozásáról
„Ne hagyjuk, hogy a fejünk felett döntsenek a jövőnkről! VOKS 2025. Én már szavaztam” – írta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Facebook-oldalán. Mint ismert, a magyar kormány Voks 2025 címmel országos véleménynyilvánító konzultációt indított, hogy a magyar állampolgárok elmondhassák véleményüket Ukrajna európai uniós csatlakozásáról.
A voksolás levélben történik, a szavazólapokat a posta kézbesíti minden magyarországi állandó lakcímmel rendelkező állampolgárnak. A kitöltött lapokat június 20-ig lehet visszaküldeni díjmentesen. A magyar kormány álláspontja szerint Ukrajna EU-tagsága gazdasági, biztonsági és egészségügyi kockázatokat jelentene Magyarországnak, ezért arra biztatják a választókat, hogy mondjanak nemet Ukrajna EU-csatlakozására.
Drága mulatság lehet Ukrajna EU-csatlakozása
Ukrajna esetleges EU-csatlakozásának költségei elérhetik a 2,5 ezermilliárd eurót, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint tizenkétszerese – állítja a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tanulmánya. Magyarországra közel 20 ezermilliárd forintos (kb. 48 milliárd eurós) teher is hárulhat, ami az ország 2023-as nemzeti költségvetésének 70 százalékával egyenértékű.
A magyar mezőgazdasági szektor várhatóan évi 672 milliárd forint (1,68 milliárd euró) veszteséget szenvedhet el a közös agrárpolitika (KAP) forrásainak elvesztése miatt, ami azt jelenti, hogy egy gazdálkodónak akár 3,2 millió forintos terhet kellene viselnie. Egy sor objektív tényező hiánya is akadályozza a folyamatot az értekezés szerint.
Például jelenleg nem ismerjük a háború utáni ország területének pontos méreteit, lakosságának számát, és a gazdaság állapotára vonatkozó adatok sem megbízhatók. Ha ezektől eltekintünk, és abból indulunk ki, hogy a békemegállapodás aláírása után válna Ukrajna az EU tagjává, akkor is felmerülnek geopolitikai problémák.
Geopolitikai problémák Ukrajna EU-csatlakozásával
A Nyugat-Balkán országai jogosan lehetnek felháborodva a gyorsított eljárás miatt: az uniónak nyomós indokokat kell találnia arra, hogy az 1999 óta hivatalos tagjelölt Törökország és a húsz éve ugyanebben a státuszban várakozó Észak-Macedónia miért nem válhat az EU tagjává Ukrajnával szemben. Rajtuk kívül több nyugat-balkáni és kaukázusi ország vár hosszú évek óta.
Érdemes megemlíteni, hogy Ukrajna tagsága módosítaná az erőviszonyokat az Európai Parlamentben és az Európai Unió Tanácsában is, ami csökkentheti a kisebb nemzetek befolyását. Keleti szomszédunk lenne a hatodik legnagyobb állam az EU-ban, csaknem 8-10 százalékos szavazati aránnyal a minősített többséggel meghozott tanácsi döntéshozatalban, ami
Lengyelországéval egyenlő szavazati súlyt jelentene.
Továbbá az EU kölcsönös segítségnyújtási klauzulája – vagyis az Európai Unióról szóló szerződés 42 (7) cikke – miatt Ukrajna esetleges csatlakozásával nagyban növekedne annak lehetősége, hogy az unió még inkább belebonyolódjon a regionális konfliktusokba, fokozva ezzel az egész kontinens biztonsági kockázatait.
Ukrajna amerikaival helyettesítené az orosz gázt
Ukrajna százmillió köbméter amerikai cseppfolyósított gázt (LNG) vásárolt a Naftogaz állami energetikai társaság és a lengyel Orlen közötti megállapodás értelmében. Ez azonban csak a kezdet, Kijev hosszabb távon amerikai LNG-vel pótolná az orosz gázt. Ukrajna a geopolitikai helyzet miatt preferálja inkább az amerikai energiahordozót a katarival szemben.
