ViDA: ezek lesznek a vállalkozások teendői az uniós e-számlázásnál

Az unióban 2030-tól válik kötelezővé az elektronikus számlázás az egyes tagállamokban letelepedett vállalatok közötti ügyleteknél. A napokban lép hatályba az Áfa a Digitális Korban (VAT in the Digital Age), röviden ViDA-csomag, amelynek célja, hogy hozzájáruljon a ViDA bevezetéséhez szükséges működési, technológiai és szervezeti feltételek kialakításához, és meghatározza a hosszú távú fenntarthatóságának biztosításához szükséges lépéseket. De melyek ezek?

Mi is a ViDA?

Az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának 2024. november 5-i ülésén fogadták el az Áfa a digitális korban (VAT in the Digital Age, röviden ViDA) című jogalkotási csomagot, amelyet 2025. március 11-én hagyott jóvá az Európai Unió Tanácsa. A csomagot március 25-én hirdették ki az Európai Unió hivatalos lapjában, majd az ezt követő huszadik napon lépett hatályba. 

Az intézkedéscsomag első fontos pillére az elektronikus számlaadat-szolgáltatás és az e-számlázás egységesítése. Ennek része

• A kötelező e-számlázás: Az uniós tagállamok már a kihirdetést követően bevezethetik a kötelező e-számlázást, amely új korszakot nyit a számlázási gyakorlatban. Ennek része az is, hogy 2030. július 1-jétől az uniós határon átnyúló B2B (Business-to-Business), vagyis a vállalkozások egymás közötti ügyleteinek esetén, a vevő beleegyezése nélkül, egységes EU-s szabvány szerint (EN 16931-es standard formátumban) kell e-számlát kiállítani.
• Számlaadat-szolgáltatás: Az uniós határon átnyúló B2B-ügyletekre kötelező számlaadat-szolgáltatás lép életbe 2030. július 1-jétől, amely felváltja a meglévő tagállami rendszereket, például a magyar online számlaadat-szolgáltatást. Az adatszolgáltatást mind eladói, mind vevői oldalról teljesíteni kell, a vevői adatszolgáltatás alól azonban a tagállamok felmentést adhatnak.
• Belföldi adatszolgáltatás: Tagállamon belüli B2B-ügyletekre új belföldi adatszolgáltatási kötelezettséget csak az EU-s standard szerint vagy azzal kompatibilis módon vezethetnek be a tagállamok, kötelezővé teszi az EU-s e-számla standard (EN 16931) használatát, míg már bevezetett tagállami adatszolgáltatások legkésőbb 2035-ig maradhatnak meg jelenlegi formájukban.

 Az első pillér célja, hogy megkönnyítse a tagállamok számára az áfa szempontból releváns adatok egymás közötti standardizált cseréjét. Az új rendelkezések kiemelt figyelmet fordítanak a digitális transzformációra, így a gazdálkodóknak hamarosan fel kell készülniük a kötelező e-számlázásra, e-archiválásra és az új típusú számlaadat-szolgáltatásra, mivel a változások jelentős hatással lesznek rájuk. 

Már most érdemes áttekinteni a jelenlegi rendszereket

Rákosa Melinda, az EY Adótanácsadási Üzletágának szakértője szerint a digitális kötelezettségek minden olyan vállalatra hatással lesznek, amelyek részt vesznek az EU-n belüli B2B-áru- és szolgáltatáskereskedelemben. 

– hangsúlyozta.

„Az ellátási láncokat és az ERP (vállalatirányítási) rendszereket is érintő változások tekintetében vállalkozói oldalon hosszú távú tervezés szükséges, figyelembe véve azt is, hogy maga a jogalkotási csomag is hosszabb időtávra előre tekintve határozza meg a változásokat. A vállalatirányítási rendszerek már tervezett vagy folyamatban lévő átalakulási projekteiben (SAP S/4HANA átállásra) a ViDA követelményekre is figyelemmel kell lenni, illetve azt célzottan kezelő megoldások bevezetését érdemes megvizsgálni és a felkészülést időben elkezdeni” – tette hozzá a szakértő. 

Rákosa Melinda úgy véli, 

illetve javasolható szakértői-tanácsadói partneri együttműködések kialakítása is, amely segíti a vállalkozásokat a változó digitális adózási követelményeknek való megfelelés teljesítésében.

Kocsis-Kelemen Zsófia, az EY Magyarország adódigitalizációval foglalkozó szakértője szerint adóhatósági oldalról nézve – minthogy erre már most adott az uniós felhatalmazás – felmerülhet a belföldi viszonylatban B2B és B2G (Business-to-Government: vállalkozás és kormányzat közötti) kötelező e-számlázás mielőbbi bevezetése, hiszen ezáltal az e-számlázás mielőbb széles körben és gyorsabban gyakorlattá válhat, ami elősegíti az új szabályok alkalmazásának megkönnyítése mellett az adóhatóság adócsalások elleni fellépését is. 

További pillérek

Az adócsomag második pillérje az online értékesítési platformok reformja. Ennek része az az úgynevezett vélelmezett értékesítői modell kötelező jellegű bevezetése 2030-tól a rövid távú szállásadási és személyszállítási szolgáltatások tekintetében, amely alól kivételt képeznek például az utazásszervezési szolgáltatások. Ezzel az érintett online platformokra további áfa- és nyilvántartási kötelezettségek hárulnak.

A harmadik pillér része az egyablakos áfaregisztráció kiterjesztése:

• a földgáz-, villamosenergia-, fűtési és hűtési energia határon átnyúló B2C- (Business-to-Customer: vállalkozástól a fogyasztóhoz történő) értékesítése távértékesítésnek minősülne, amelyet az egyablakos (One Stop Shop, röviden OSS) áfabevallásban szerepeltethetnek a kereskedők.
• a jövőben a sajátáru-mozgatásokra, az e-kereskedelmi csatornákon lebonyolított értékesítésekre és a fel- és összeszerelési ügyletekre is alkalmazhatóvá válik az OSS. Ezzel együtt kivezetik a vevői készlet egyszerűsítési szabályait.

Szintén a harmadik pillérhez tartozik, hogy általánosan kötelezővé válik a fordított adózás olyan B2B-ügyletek esetén, amelyeknél a szolgáltató nem telepedett le az értékesítés helye szerinti tagállamban, de a vevő rendelkezik héa-azonosító számmal.

Az adódigitalizációval foglalkozó szakértő véleménye szerint az érintett változásokra történő felkészüléshez és az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében elengedhetetlen lesz az értékesítési láncok felülvizsgálata is.