Digitalizálódó kkv-k: a magyar gazdasági növekedés motorja

A nemzetközi és hazai elemzések egyöntetű megállapítása szerint a digitális technológiák vállalati integrációja a világgazdaságban végbemenő változások közepette is meghatározó tényezője marad a vállalatok és a nemzetgazdaságok versenyképességének erősítésében. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb Termelékenységi jelentésében is kiemelt figyelmet kapnak a digitális technológiák, hangsúlyozva, hogy „a kkv-k termelékenységbeli felzárkózásához nélkülözhetetlen a digitális és zöldátállás”.

Digitalizáció és termelékenység

A digitális technológiák fejlődése és széles körű térnyerése, valamint ehhez kapcsolódóan a vállalkozások digitális transzformációja számos tényezőn keresztül járul hozzá a vállalati versenyképesség erősödéséhez. Az automatizált folyamatok csökkentik az élőmunkaigényt, gyorsítják a munkafolyamatokat, így optimalizálva az erőforrás-felhasználást. Az automatizálás megnyitja az utat a korábban alacsony hozzáadott értékű, alapvetően repetitív munkát végző munkaerő számára a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé, ezáltal növelve a hatékonyságot és csökkentve a költségeket. Emellett a rugalmasabb működést támogató felhőalapú szolgáltatások, a digitális ügyfélkapcsolati megoldások, az adatelemzésre épülő működési modellek, a mesterségesintelligencia-megoldások vagy az Ipar 4.0 technológiák nagymértékben növelik az előállított termékek és szolgáltatások minőségét, ezzel erősítve a vásárlói élményt, illetve elégedettséget. Mindezen tényezők együttesen nemcsak a vállalatok versenyképességét erősítik, hanem hosszú távon az iparági és nemzetgazdasági szintű termelékenységet is növelik, ami kulcsfontosságú a globális versenyben való helytálláshoz.

A digitális technológiák alkalmazásában vállalatméret szerint is eltérések láthatók. A digitalizációs felzárkózás éppen abban a mikro- és kisvállalati körben fejtheti ki jótékony hatását, amely leginkább elmaradást mutat a termelékenységi mutatók terén. 2022-ben Magyarországon a mikrovállalkozások termelékenysége a nagyvállalatok arányában 37,8 százalék, a kisvállalkozásoké 67,0 százalék, míg a középvállalkozásoké 80,9 százalék volt. Tekintve, hogy a teljes vállalkozási szektor több mint 99,0 százalékát a kkv-k adják, ezen cégek termelékenységbeli felzárkózása a hazai nemzetgazdaság elemi érdeke, amihez a kulcsot éppen a vállalkozások digitalizációja jelenti.

Felzárkózó kkv-k, kiaknázatlan lehetőségek

Az Európai Unió vállalatainak digitális érettségét is vizsgáló DESI index (Digital Economy and Society Index ) alapján pozitív fejlemény, hogy 2024-ben a magyar kkv-k 53,2 százaléka volt legalább alapszinten digitálisan intenzívnek tekinthető. 2021-ben ez az arány csak 34,5 százalék volt, de a 18,7 százalékpontos növekedésnek köszönhetően hazánk már megközelítette az uniós átlagot (57,7 százalék) és megelőztük régiós versenytársaink nagy részét. A felhőszolgáltatásokat igénybe vevő magyar kkv-k aránya (36,2 százalék) szintén közelít az uniós átlaghoz (37,9 százalék), továbbá a régió egyik legkedvezőbb arányának számít.

A kkv-k digitális érettségének egyértelmű erősödése ellenére is van olyan terület, ahol jelentős a hazai vállalatok lemaradása, ráadásul pont abban az esetben, ahol az exponenciális fejlődés nagymértékben meghatározza a következő évtizedek üzleti sikerességét. Az MI üzleti alkalmazásának hazai részaránya (3,3 százalék) a második legalacsonyabb a V4 országok között, az uniós átlagnak (7,4 százalék) pedig kevesebb mint a fele. A következő években a mesterséges intelligencia a vállalati működés szinte minden területén (ügyfélszolgálati megoldások, automatizált pénzügyi és adminisztrációs rendszerek, személyre szabott marketingeszközök, üzleti adatelemzés) jelenthetnek előrelépést a hazai kkv-k számára. Az alacsony belépési költségű, felhőalapú MI-eszközök, mint például az automatizált számlázás, a chatbotok és tartalomgeneráló MI-k, szintén hasznosak lehetnek a kisebb vállalkozások számára. 

Digitalizációs percepciók 

Az elmúlt év folyamán a Századvég 1000 vállalatvezető megkérdezésével vizsgálta a hazai vállalatok versenyképességét és digitális fejlettségét. Az eredmények alapján látható, hogy azon vállalkozások (306 darab) között, akik terveznek beruházni a következő egy év folyamán, digitalizációs beruházásokban leginkább a nagyvállalatok (37,5 százalék) és a mikrovállalkozások (27,3 százalék) gondolkodnak. A kisvállalkozásoknál ez az arány 17,9 százalék, a középvállalkozásoknál pedig 15,4 százalék. A mikrovállalkozások magas arányában szerepet játszhat, hogy jelenleg számos támogatási konstrukció (pl. DIMOP, GINOP, Demján Sándor Program) áll a rendelkezésükre a digitalizációs beruházások megvalósításához. Másrészt ezek a vállalkozások gyakran korlátozott erőforrásokkal működnek, ezért keresik az automatizálható és alacsony költségű digitális megoldásokat (pl. felhőalapú számlázás, online marketingeszközök, chatbotok). Ezeket a megoldásokat a nagyobb kkv-k valószínűleg már régebb óta alkalmazzák. 

Annak ellenére, hogy a mikrovállalkozások pozitívan nyilatkoztak a digitalizációs beruházási terveikről, a mesterséges intelligenciával, a felhőtechnológiával, illetve a big data alkalmazásával kapcsolatban már negatívabb kép rajzolódik ki. A mikrovállalkozások 75,8 százaléka nem tervezi a következő három év folyamán ezeknek a fejlett digitális technológiáknak az implementációját a vállalati működésbe. A kis- és középvállalkozások esetén 10,0 százalékponttal, a nagyvállalatoknál pedig 15,0 százalékponttal alacsonyabb ez az arány. Azzal együtt, hogy nem tervezik az alkalmazását, a mikrovállalkozások (20,0 százalék) tekintenek leginkább veszélyként ezekre a technológiákra. A paradox helyzetben szerepet játszhat, hogy tisztában vannak a technológiák jelentőségével, azonban az implementációjukra még nem nyílik lehetőségük a pénzügyi erőforrások vagy a szervezeti tudás hiánya miatt. 

 Ebben szerepet játszhat, hogy e vállalati kör már rendelkezik elegendő erőforrással a bevezetéshez, és fel is ismerte a fejlett digitális technológiák alkalmazásának jelentőségét a versenytársakkal és a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrány leküzdésében.

A vállalatvezetők válaszai alapján a digitalizációs folyamatokat a kkv-k esetében inkább a pénzügyi források (30,9 százalék), illetve a szaktudás hiánya (29,0 százalék) gátolja, míg a nagyvállalatok esetében a legjelentősebb kihívást a szervezeti ellenállás (30,0 százalék) és az elavult infrastruktúra (30,0 százalék) jelenti.

Kkv-k a digitális gyorsítósávon

A Nemzeti Digitalizációs Stratégia célkitűzéseivel összhangban az elmúlt években számottevő előrelépés történt a kkv-k digitalizációjának egyes dimenzióiban, ám több területen (pl. MI, elektronikus információmegosztás) továbbra sem sikerült mérsékelni a hazai vállalatok EU-s összevetésben megmutatkozó lemaradását. Ezeken a területeken további erőfeszítések szükségesek, különösen a fejlett technológiákhoz leginkább pesszimistán közelítő mikro- és kisvállalkozások esetében. A kkv-k számára a különböző támogatott finanszírozási források rendelkezésre állnak, azonban a szaktudás okozta hiányosságokat nemzetgazdasági szinten lenne érdemes kezelni. 

A következő években a globális versenyben a vállalati versenyképesség egyik fő forrását a digitális technológiák fogják jelenteni. Amennyiben a magyar kkv-k folytatják a megkezdett felzárkózást a különböző digitalizációs megoldások alkalmazásában, akkor a globális versenyképességük is erősödni tud.