Geotermikus forradalom zajlik Magyarországon - a Budapest Airport is földhőprojektet indított

„Amióta átalakult a geotermikus beruházás hazai engedélyezési rendszere, röviden összefoglalva azt mondhatom, hogy geotermikus forradalom zajlik” – válaszolt a Világgazdaságnak a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) elnöke. Nagy Lászlót abból az apropóból kérdezte a Világgazdaság, hogy egy olyan geotermikus beruházást mutattak be a nyilvánosságnak – a Budapest Airport első geotermikus kútjának fúrását –, amely már a hatóság által kialakított új engedélyezési környezetben történik.

Megtudtuk a fő számokat is:

• a bányafelügyelethez eddig több mint 120 engedélykérelem érkezett be,
• amely már több mint 75 kutatási engedélyt adott ki,
• jelenleg is több mint 40 helyen folyik kutatás.

Már megszületett az első hasznosítási szerződés is az új kutatási környezetben: az MTK Kerepesi úti sportkomplexumának teljes hő- és melegvíz-ellátása földhővel történik. A robbanásszerű érdeklődés annak is köszönhető Nagy László szerint, hogy alapvetően kiválók a Kárpát-medence geológiai adottságai. Az elnök emlékeztetett, hogy Budapest a fürdők városa. Nagyon jók az ország termálvízadottságai, de nagyon fontos, hogy a föld hőjét az eddigieknél nagyobb arányban és biztonsággal fel tudjuk használni. A hőellátás mellett lehetőség van geotermikus alapú villamosenergia-termelésre is. „Körülbelül tízéves távlatban az lenne a cél, hogy geotermikus energiával váltsunk ki egymilliárd köbméter földgáz felhasználását. A tavalyi hazai termelés körülbelül kétmilliárd köbméter volt, vagyis tíz év alatt a hazai kitermelés felét érhetnénk el” – mondta.

A beruházók keze alá dolgozik az SZTFH

Az engedélykérelmek elbírálása folyamatos, közben az SZTFH azt is figyeli, hogy még mit érdemes esetleg változtatni a szabályozási gyakorlaton. A hatóságnak az engedélyezés mellett az állami földtani feladatok ellátójaként van egy másik nagyon fontos tevékenysége is, a kutatás: kutatásokkal, adatgyűjtéssel is segíti a projekteket. „Már körülbelül kétszáz magyarországi településről készítettünk adatcsomagokat, amelyeket a beruházók felhasználhatnak a kutatási programok kialakításakor” – mondta Nagy László.  

Méréseket is végez a hatóság: a tavasszal Zalaegerszegen volt egy komoly szeizmikus mérési projekt, amelynek során több mint háromezer érzékelővel és három vibrációs készülékkel állították fel a földkéreg összetételét mutató rétegtérképét a vizsgált területen. Ezt várhatóan a Zalavíz használja majd.

Három módon is segít az állam

Azonban nem véletlen, hogy Magyarországon nehezen indultak be a földhőprojektek, hatalmas ugyanis a kiemelten drága fúrások kockázata. A korábban már felmerült megoldásról és a folytatásról Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára nyilatkozott a Világgazdaságnak. Mint megerősítette, nem evidens, hogy ha egy cég lefúr 3-4 kilométer mélyre, akkor ott talál is hasznosítható mennyiségű és hőmérsékletű forró vizet, ha egyáltalán talál. Márpedig egy ilyen fúrás egymilliárd forintba is kerülhet. Három-négy sikertelen fúrás után a befektető fel is adhatja. „Pont ezért szeretnénk létrehozni egy olyan eszközt, amely csökkenti e tevékenység kockázatát. Az alapelv szerint, ha nem sikeres a kút, akkor az adott költségek egy részét az állam kompenzálja a támogatási programon keresztül” – közölte Steiner Attila. Ennek már volt egy ötmilliárd forint keretű előzménye az elmúlt években, és jól működött. 

Már készül a tervezet véleményezésre szánt szövege.

Lesz egy másik támogatás is – tudta meg a Világgazdaság az államtitkártól –, mert nagyon drága a termelőkutak hálózatra történő bekötése is, bár a kockázat már sokkal kisebb. Ehhez a munkához várhatóan egy kamatmentes hitelkonstrukció áll majd rendelkezésre.

Harmadikként – ha elég sok meleg víz hozható fel, amelynek elég magas a hőmérséklete – akár villamos energia is előállítható vele. Ilyen Magyarországon egyelőre egy működik, az sem túl nagy, Turán. Annak érdekében, hogy nagyobb földhőerőművek is létesülhessenek, egy 12 milliárd forint keretű programot szeretne indítani a minisztérium. Mindez együtt tehát 40-50 milliárd forintnyi segítséget jelent.

A Jedlik Ányos-program három kiírása a geotermikus beruházásokat segíti  

Steiner Attila a rendezvényen elmondta még, hogy a tavaly elfogadott Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepció intézkedései révén 2030-ra megkétszerezhető a földhő hazai felhasználása. Magyarország már most is az európai élmezőnybe tartozik a geotermikus energia felhasználásában, más települések mellett Szegeden, Győrött, Miskolcon, Szentesen és Mosonmagyaróváron komoly rendszerek működnek. A kormány kiemelten támogatja a földhőhasznosítás térnyerését, jelentős részben erre szolgál Magyarország történetének legnagyobb ágazati korszerűsítési programja, a Jedlik Ányos Energetikai Program is. A vállalatoknak szóló pályázatok összértéke több mint 440 milliárd forint, a tízből három kiírás kifejezetten a geotermikus beruházásokat ösztönzi, de az egyik távhős felhívás is nagymértékben a földhő fűtési célú alkalmazásával mozdítaná elő a szektor zöldítését.

A Budapest Airport projektjének kapcsán elhangzott, hogy a beruházás előkészítésekor keletkező földtani adatok beépülnek az SZTFH által tavaly megvalósított, a budapesti termálkarszt fenntartható hasznosítását megalapozó kutatási programba. A munka során kialakítandó monitoringrendszeren keresztül a hatóság és az üzemeltető folyamatosan figyelemmel kíséri a víztest állapotát, lehetővé téve a biztonságos és hosszú távú hasznosítást. Ha a beruházás sikeres lesz, a repülőtér legkésőbb 2030-ig több mint 90 százalékkal csökkentheti a közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid-kibocsátást – erről Eiszrich László, a Budapest Airport műszaki vezérigazgató-helyettese beszélt.  

A fúrást az állami tulajdonba került Rotaqua Kft. végzi, amely Csécsei Tamás ügyvezető igazgató szerint több mint 35 éves tapasztalattal rendelkezik a víz- és geotermikus kutak fúrása terén. A geotermikus hőellátó rendszer fejlesztését az Arctic Green Terv Kft. vezeti.