Az új hadiipari fejlesztések egyik legfontosabb próbaterepe az orosz–ukrán háború. A múlt héten Budapesten tartott konferencián elhangzott: Magyarország nem maradhat le.
Budapesten a Bálna kongresszusi központban nemzetközi űr- és védelmi ipari tanácskozást tartottak. Kutnyánszky Zsolt, a HM államtitkára, a tanácskozás kulcsszónoka a folyamatok gyorsuláselemére is utalt.
Az ukrán fronton hathetes fejlesztési ciklusokat észleltek a berendezéseknél
– érzékeltette a roppant sebességű folyamatot. Fontosnak tartotta, hogy a kutatás-fejlesztésben hazai (civil) források is jelen legyenek. „A cél: minél több hazai fejlesztésű eszköz” – mondta a nagy érdeklődés mellett tartott egész napos tanácskozáson. Tavaly a hasonló rendezvényen 250-en, a mostanin körülbelül 400-an vettek részt.
Ez a tanácskozás munkájában is tükröződő szemléletváltás abban jelentkezett, hogy a civil szférát a hozzászólók a katonai elem észrevételére és fejlesztésére ösztönözték. „Fedezzék fel a polgári fejlesztésekben a katonai elemet, és forduljanak hozzánk” – jelezte a HM államtitkára. Az EU hatalmas mértékben megemelte a hadiipari fejlesztésekre szánt összegeket, és viszonylag könnyűvé vált katonai jellegű projektek finanszírozására pénzhez jutni.
A civil szféra bevonására már vannak is biztató jelek. Az előtérben a Bálna tanácskozóközpont első emeletén a kiállítók között volt a Pécs-Pogány repülőtéren működő Magnus repülőgépgyár is. Szuperkönnyű üvegszálas, 100-140 lóerős benzines Rotax motorral hajtott gépei korábban csaknem kizárólag „civil” színekben, kivitelben pompáztak.
Most hangsúlyozottan a kettős, polgári-katonai célú változatok,
Ezen az utóbbi, egymás melletti kétüléses gépen akár a légi harc alapjait (dogfight) is taníthatják a jövő vadászpilótáinak, akik az ugyancsak jelen lévő JAS 39-es Gripeneket gyártó Saab gépeire szállhatnak majd át – derült ki a helyszínen osztogatott szórólapról.
Az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében Stephen Airey, a European Space Agency országképesség-részlegének a vezetője a tanácskozáson elmondta, hogy Dél-Franciaországban az ESA műholdfelvételei alapján szúrták ki az adócsalókat, akik úgy üzemeltették kertjükben a fürdőmedencét, hogy nem jelentették be és nem fizettek utána adót.
De hasonlóképpen fontos az űrből való megfigyelés például
A mai technológia lehetővé teszi, hogy a jéggel borított területeken mérjék a klímaváltozás nyomon követésében kulcsfontosságú jégvastagság változását.
A mesterséges holdakon működő műszereink két milliméteres pontossággal jelzik a jég vastagságát
– mondta az ESA képviselője.
Stephen Airey utalt arra a globális versenyre is (amelynek Ukrajna, a háborús övezet, a hadsereg kommunikációs-hírszerzési képességei fontos elemét képezik), amely Európa, többek között az ESA, valamint az amerikai Elon Musk szatellitalapú kommunikációs rendszere, a Starlink között folyik.
A helyzetet bonyolítja, hogy az Elon Musk-féle hálózatnak körülbelül 40 ezer földi vevőkészüléke (tányérja plusz elektronikus jelfeldogozó-továbbító része) működik, jelentős részben az ukrán hadsereg használatában. Az sem könnyít a probléma megoldásán, hogy ennek a globális játszmának vannak államok-nemzetek feletti komponensei is, mint a kérdésben érdekelt EU-szervezetek, és vannak magánvállalati szereplői is.
Az európai tervek szerint a jelentős mértékben indiai–francia kézben (a Mittal konglomerátumhoz sorolt Bharti Enterprises, illetve a francia állami beruházási bank, a BPI) által irányított Eutelsat Oneweb rendszere váltaná le Elon Musk Starlinkjét.
A váltásnak azonban kényes politikai vonatkozásai is vannak.
India kiegyensúlyozott szuperhatalmi politikát folytat, jó együttműködésre törekszik Washingtonnal, Pekinggel és Moszkvával is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.