Gyorsul a hadiipari fejlesztések tempója, Magyarország nem maradhat le
Az új hadiipari fejlesztések egyik legfontosabb próbaterepe az orosz–ukrán háború. A múlt héten Budapesten tartott konferencián elhangzott: Magyarország nem maradhat le.
Budapesten a Bálna kongresszusi központban nemzetközi űr- és védelmi ipari tanácskozást tartottak. Kutnyánszky Zsolt, a HM államtitkára, a tanácskozás kulcsszónoka a folyamatok gyorsuláselemére is utalt.
Az ukrán fronton hathetes fejlesztési ciklusokat észleltek a berendezéseknél
– érzékeltette a roppant sebességű folyamatot. Fontosnak tartotta, hogy a kutatás-fejlesztésben hazai (civil) források is jelen legyenek. „A cél: minél több hazai fejlesztésű eszköz” – mondta a nagy érdeklődés mellett tartott egész napos tanácskozáson. Tavaly a hasonló rendezvényen 250-en, a mostanin körülbelül 400-an vettek részt.
Hadiipari fejlesztések – bevonnák a civil szférát is
Ez a tanácskozás munkájában is tükröződő szemléletváltás abban jelentkezett, hogy a civil szférát a hozzászólók a katonai elem észrevételére és fejlesztésére ösztönözték. „Fedezzék fel a polgári fejlesztésekben a katonai elemet, és forduljanak hozzánk” – jelezte a HM államtitkára. Az EU hatalmas mértékben megemelte a hadiipari fejlesztésekre szánt összegeket, és viszonylag könnyűvé vált katonai jellegű projektek finanszírozására pénzhez jutni.
A civil szféra bevonására már vannak is biztató jelek. Az előtérben a Bálna tanácskozóközpont első emeletén a kiállítók között volt a Pécs-Pogány repülőtéren működő Magnus repülőgépgyár is. Szuperkönnyű üvegszálas, 100-140 lóerős benzines Rotax motorral hajtott gépei korábban csaknem kizárólag „civil” színekben, kivitelben pompáztak.
Most hangsúlyozottan a kettős, polgári-katonai célú változatok,
- a katonai álcaszínekkel festett Fusion Sentinel és
- a kifejezetten katonai alapkiképzőgépként ajánlott Fusion Cadet kerültek a figyelem előterébe.
Ezen az utóbbi, egymás melletti kétüléses gépen akár a légi harc alapjait (dogfight) is taníthatják a jövő vadászpilótáinak, akik az ugyancsak jelen lévő JAS 39-es Gripeneket gyártó Saab gépeire szállhatnak majd át – derült ki a helyszínen osztogatott szórólapról.
Hétköznapivá vált az űrből való megfigyelés
Az Európai Űrügynökség (ESA) képviseletében Stephen Airey, a European Space Agency országképesség-részlegének a vezetője a tanácskozáson elmondta, hogy Dél-Franciaországban az ESA műholdfelvételei alapján szúrták ki az adócsalókat, akik úgy üzemeltették kertjükben a fürdőmedencét, hogy nem jelentették be és nem fizettek utána adót.
De hasonlóképpen fontos az űrből való megfigyelés például
- a klímaváltozás,
- a környezetvédelem,
- a mezőgazdasági termés becslése szempontjából.
A mai technológia lehetővé teszi, hogy a jéggel borított területeken mérjék a klímaváltozás nyomon követésében kulcsfontosságú jégvastagság változását.
A mesterséges holdakon működő műszereink két milliméteres pontossággal jelzik a jég vastagságát
– mondta az ESA képviselője.
Van-e alternatívája Elon Musk szatellitrendszerének?
Stephen Airey utalt arra a globális versenyre is (amelynek Ukrajna, a háborús övezet, a hadsereg kommunikációs-hírszerzési képességei fontos elemét képezik), amely Európa, többek között az ESA, valamint az amerikai Elon Musk szatellitalapú kommunikációs rendszere, a Starlink között folyik.
A helyzetet bonyolítja, hogy az Elon Musk-féle hálózatnak körülbelül 40 ezer földi vevőkészüléke (tányérja plusz elektronikus jelfeldogozó-továbbító része) működik, jelentős részben az ukrán hadsereg használatában. Az sem könnyít a probléma megoldásán, hogy ennek a globális játszmának vannak államok-nemzetek feletti komponensei is, mint a kérdésben érdekelt EU-szervezetek, és vannak magánvállalati szereplői is.
Az európai tervek szerint a jelentős mértékben indiai–francia kézben (a Mittal konglomerátumhoz sorolt Bharti Enterprises, illetve a francia állami beruházási bank, a BPI) által irányított Eutelsat Oneweb rendszere váltaná le Elon Musk Starlinkjét.
A váltásnak azonban kényes politikai vonatkozásai is vannak.
India kiegyensúlyozott szuperhatalmi politikát folytat, jó együttműködésre törekszik Washingtonnal, Pekinggel és Moszkvával is.
- Kína, amely 2023-ban még az Eutelsat-tulajdonosok között volt, 2025 elejére kiszállt.
- A legnagyobb francia tulajdonos helyét (23,8 százalékkal) az indiai Bharti Enterprises vette át,
- a BPI 13,6 százalékkal maradt.
- Beszállt a részvények csaknem 11 százalékával Nagy-Britannia is, és
- tulajdonrészt szerzett 5,44 százalékkal a Hanwha, az egyik nagy dél-koreai ipari konglomerátum.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
