késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Átlagosan 400 ezer forintot szánnak nyaralásra a középkorúak
Jelentősen nőtt az utazási költségvetés, de a nyaralási kedv is – derül ki a K&H biztos jövő kutatásának eredményeiből.
A 30–59 évesek több mint 60 százaléka nagy valószínűséggel vagy biztosan megy nyaralni az idén: a középkorúak táborában dominánsak az utazási tervek – erre jutott a K&H biztos jövő felmérés az idei első negyedévben.
A nyaralásra fordítható összeg jóval több, mint egy évvel korábban.
A középkorúakra reprezentatív felmérés szerint
idén átlagosan 397 ezer forintot költenének az utazásukra.
Ez az összeg igen jelentős,
több mint 21 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbi átlaghoz képest,
a 2023 elején mért 296 ezres költségvetésnél pedig 34 százalékkal magasabb értéket képvisel.
„A növekedés köszönhető annak, hogy – a költségek növekedésén felül – a középkorúak átlagkeresete és bevétele is emelkedett az elmúlt időszakban. A kutatásunk szerint az idei első negyedévben a megkérdezettek esetében a háztartás átlagos havi jövedelme megközelítette a 600 ezer forintot, egészen pontosan 592 ezer forintot tett ki, ami rekordot jelent a felmérés évtizedes történetében, egyúttal 19 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben” – kommentálta az eredményeket Székely Pálma, a K&H értékesítés és életbiztosítási üzletágának vezetője.
A szakember hozzátette, hogy a külföldi utazások esetében továbbra is kiemelkedően fontos az utasbiztosítás megléte, hiszen egy előre nem látható probléma, baleset vagy betegség esetén ez fedezetet nyújt a teljes utazási költség akár többszörösét is kitehető kiadásokra.
Százezrek nyaralásra
Az utazási költségvetés 397 ezer forintos átlagértéke nagyon szerteágazó válaszokból adódott.
- A nyaralást fontolgató válaszadók tizede legfeljebb 100 ezer forintot szán erre a célra a bevételeiből, és a következő,
- 100-149 ezer forintos kategóriába is további 10 százalékuk tartozik.
- Emellett 14-14 százalékuk 150-199 ezer, illetve 200-299 ezer forintos összeget mondott.
Összességében 100-300 ezer forintot szánna a nyaralásra a megkérdezettek legnagyobb része,
vagyis 38 százaléka. A másik nagy táborba sorolhatóak azok, akik 300 és 699 ezer forint közötti kiadást valószínűsítenek, az arányuk 27 százalékos. Ugyanakkor 8-8 százaléknyian 700-999 ezer, illetve egymillió forintnál is nagyobb összeget terveznek költeni az idei pihenésükre.
Közel 10 százalék volt azok aránya, akik még nem tervezték meg pihenésüket, így annak költségvetését sem.
Mire elég ennyi pénz?
A nyaralásra fordítandó összegből átlagosan 2,6 fő megy majd nyaralni az idei szezonban, ami enyhe emelkedést jelent a korábbi két év 2,4, illetve 2,5 fős átlagához képest, és megegyezik a 2020–2022 közötti három évben mért értékkel.
A legtöbben (43 százalék) kettesben utaznak, ez főként az ötvenes korosztály tagjaira jellemző.
Hármasban utazna az érintettek 21 százaléka. A magas jövedelműek esetében az átlag feletti, 27 százalékos a hármasban való utazás, ami kifejezetten magas szintet jelent. A négyfős utazás például a gyerekek miatt a 30–49 év közöttiekre a legjellemzőbb, 18 százalékuk választotta ezt a forgatókönyvet. Ezzel szemben
az ötvenévesek körében csak 6 százalékos a négyfős utazások aránya.
Az összesített adatokból kiderül, hogy a nyaralásra szánt összeg 21 százalékos emelkedésével párhuzamosan az egy főre jutó kiadás sokkal visszafogottabban, 137 ezerről 151 ezer forintra, vagyis alig több mint 10 százalékkal emelkedett. Érdekes ugyanakkor, hogy az öt évvel korábbihoz képest a nyaralásra fordított teljes összeg 60, az egy főre jutó utazási költség pedig majdnem hasonló mértékben, 59 százalékkal emelkedett.
K&H biztos jövő felmérés
A K&H biztos jövő kutatás célja, hogy negyedévente bemutassa a 30–59 éves lakosság biztonságérzetében bekövetkezett változásokat. Az anyagi helyzet megítélésén felül a felmérés minden negyedévben különböző aktuális témákat vizsgál részletesen: az utazási kedv alakulását, a nyugdíjkilátásokat és a nyugdíj-megtakarításra fordítható összeg nagyságát, a korosztály tagjainak lakhatási helyzetét és kilátásait, valamint a közlekedésről, ezen belül a közlekedésbiztonságról, járművek biztonságáról alkotott véleményét. A megkérdezettek száma negyedévente 500 fő, összetételük nem, kor, régió és településtípus alapján reprezentálja a 30–59 éves magyar lakosságot. A fenti sajtóanyagban idézett felmérés 2025. február 17–25. között készült.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.