Itt a KSH jelentése: tovább zuhan az infláció Magyarországon

Mérséklődött az infláció Magyarországon, a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal, míg márciushoz képest 0,2 százalékkal emelkedtek. A februári 5,6 százalékos csúcs után már a második hónapja csökkent jelentősen a drágulás üteme. De ettől is lényegesebb, hogy ne csak a fő inflációs mutató, hanem az egyszeri hatásoktól megtisztított maginfláció is tovább mérséklődött, áprilisban 5 százalék volt.

A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők 4 százalékot vártak, miután áprilisban több tényező is az infláció csökkenése felé hatott, ilyen volt az üzemanyagok áresése vagy az élelmiszerekre kivetett árréstop. Ugyan március 17-én lépett életbe a kormányzati intézkedés, azonban a KSH adatfelvétele minden hó 20-ig tart, így április volt az első hónap, amikor teljes egészében megjelent az adatokban. 

Emiatt nem lehetett kizárni, hogy négy hónap után visszatér a jegybank 4 százalékos célsávjába a pénzromlás üteme. Ez most elmaradt, viszont jó hír, az élelmiszerek ára már csak 5,4 százalékkal nőtt átlagosan a korábbi 7 százalék feletti ütemhez képest. Ugyanakkor nagy szórás is megfigyelhető az élelmiszereken belül: míg a tojás 26,9, a liszt 23,7, és az étolaj ára 23,4, százalékkal emelkedett, 

Ez egyértelműen az árrésstopnak köszönhető, ami leginkább a tejtermékek árára volt hatással.

A szolgáltatások 7,0 százalékkal drágultak, ezen belül 

• a postai szolgáltatások 11,3, 
• a lakbér 11,0, 
• a járműjavítás és -karbantartás 10,5,
• a testápolási szolgáltatások 10,1, 
• a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, 
• az üdülési szolgáltatások 8,4 százalékkal. 

A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7,0 százalékkal. A háztartási energiáért 3,5 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, ezen belül a palackos gáz ára 8,7, a vezetékes gázé 7,2 százalékkal nőtt. 

A tartós fogyasztási cikkek ára 2,0 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 22,0, az új személygépkocsik 6,1, a szobabútorok 3,7 százalékkal többe, a használt személygépkocsik 1,9 százalékkal kevesebbe kerültek.

Márciushoz képest csökkentek az élelmiszerárak

Havi bázison, az árrésstopnak is köszönhetően az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött. 

A termékcsoporton belül a csokoládé, a kakaó 3,3, a büféáruk 1,9, az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4-1,4, a száraztészta 1,3, a péksütemények 0,9, a kenyér 0,7 százalékkal drágult. 

A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal többet, a palackos gázért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A ruházkodási cikkek átlagosan 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 1,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a dohányáruk 2,4 százalékkal. 

A szolgáltatások 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és karbantartás 1,0 százalékkal többe került. 

Maradhat az árrésstop és nem csak az élelmiszerekre alkalmazza a kormány

A május 7-i kormányülésen a kormány arról is döntött, hogy az árrésstopot kiterjeszti a háztartási cikkekre, így május 19-étől 30 termékcsoport árát maximálja 15 százalékban. Bár az intézkedés augusztus 31-ig szól, tehát a nyári a hónapok alatt is velünk marad, az elemzők nem zárják ki, hogy ennél hosszabb távon, akár a jövő év elejéig is meghosszabbíthatja a kormány az élelmiszer-árrésstoppal egyetemben. Utóbbiról még nincs döntés, de Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azt mondta, azt fogja javasolni a kormánynak, hogy hosszabbítsa meg, ugyanis addig szeretné fenntartani, amíg tartósan nem mérséklődik 4 százalék alá az élelmiszer-infláció. Mindenesetre ha így lesz, az azt is jelenti, hogy a következő hónapokban is a maihoz hasonló inflációs adatokat látunk majd. Ráadásul májustól már a banki és telekommunikációs szolgáltatások díja sem emelkedik, a múlt hónapban valamennyi vállalat önkéntes árkorlátozásról döntött.