Kiberbűnözési hullám: a biztosítók is kénytelenek újragondolni a díjszabásokat

A kibertámadások drámai növekedése új lehetőséget teremt a biztosítóknak, miközben a biztosítási piac szereplői kénytelenek újragondolni a díjszabásokat. A cégek egyre inkább ráébrednek: az online fenyegetések elleni védelem már nem luxus, hanem túlélési feltétel – írta a Bloomberg.

A mesterséges intelligencia által támogatott kiberbűnözés nemcsak gyakoribbá, de pusztítóbbá is vált. A Müncheni Viszontbiztosító szerint a globális kiberbiztosítási piac 2025-re eléri a 16,3 milliárd dollárt, 2030-ra pedig várhatóan 30 milliárd dollárra nő, éves szinten több mint 10 százalékos átlagos növekedési ütemmel.

A legfrissebb áldozat, a brit Marks & Spencer április végén esett el egy támadás során, ami nemcsak a működést bénította le, de akár 300 millió font veszteséget is jelenthet az éves működési eredményben. Bár a biztosítás és a költségcsökkentés enyhítheti a veszteséget, az eset újabb ébresztőt fújt a vállalatok számára.

A Beazley Plc – a kiberbiztosítási szegmens egyik úttörője – közölte, hogy az M&S esete után rövid távon megugrott az érdeklődés a biztosítás iránt. „Amikor egy ilyen súlyos incidens történik, a részvényesek is kérdezni kezdenek” – mondta Sydonie Williams, a cég nemzetközi kockázatokért felelős vezetője.

Nem újdonság a biztosítási piac számára

A biztosítók már jó ideje jeleznek: a pandémia óta digitalizálódott világban újra felfutott a kiberbűnözés, különösen a zsarolóvírusos támadások száma. Az iparági elemzők szerint az M&S-hez hasonló esetek ösztönzőleg hatnak más cégekre, hogy biztosítást kössenek vagy felülvizsgálják meglévő szerződéseiket.

Adam Casey, a Qodea Ltd. kiberbiztonsági igazgatója szerint egy ekkora kártérítési igény minden biztosítónál figyelmet kelt. „Nem feltétlenül jelent azonnali díjemelést, de hozzájárulhat egy hosszabb távú drágulási trendhez.”

– mondta Abid Hussain, a Panmure Liberum elemzője. Szerinte a biztosítók most válaszút előtt állnak: vagy az árakat, vagy a szerződések feltételeit, vagy mindkettőt módosítani kell.

A Beazley várhatóan 67 százalékkal növeli bruttó díjbevételét a következő öt évben kiberbiztosítási üzletágában. Eközben az Allianz és más nagy biztosítók is érintettek lehetnek az M&S kártérítési ügyében.

Bár a kiberkockázatok a legnagyobb aggodalmat jelentik a vállalati döntéshozók számára – az Allianz adatai szerint –, a tényleges biztosítási lefedettség messze elmarad ettől. A londoni FTSE 100 vállalatainak kevesebb mint fele rendelkezik kiberbiztosítással, a kis- és középvállalatok esetében ez az arány tíz százalék alatt van.

A Müncheni Viszontbiztosító globális felmérése alapján a felsővezetők 87 százaléka úgy véli, hogy vállalatuk védelme nem megfelelő. A gondot sokszor az ár jelenti. „Ha globális recesszió közeleg, a cégek – jogosan vagy sem – az ilyen típusú költségeken spórolnak először” – figyelmeztet Hussain.

Egy új modell születése

Egyes cégek már saját házon belüli kiberbiztonsági csapatokat hoznak létre, amelyek nemcsak a védekezést javítják, de hozzájárulnak a biztosítási díjak csökkentéséhez is. Ez egyfajta önfenntartó körforgást indít el: jobb védelem – alacsonyabb kockázat – olcsóbb biztosítás.

A digitális világ kockázatai tehát nem csökkennek, de a cégek és a biztosítók közös válasza új iparágat formál – olyat, amelyben a gyors alkalmazkodás életbevágó.