Fontos cél a kiberbűnözés visszaszorítása: a kormány felfedte lapjait – ez a következő lépés

Az elmúlt időszakban megszaporodtak a banki csalások: az sms-alapú és az online csalások több mint 80 százaléka mögött ukrán szervezett bűnözői csoportok állnak; az ukrán maffia egyre profibb eszközökkel próbálja meg a betétesek pénzét kicsalni - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerdán Budapesten a Kormányinfón. Az elmúlt időszakban megszaporodtak az online csalások. Egyre többször találkozhatunk olyan esetekkel, amikor valaki egy rossz linkre kattint, vagy telefonos átverés áldozata lesz, és emiatt komoly összegeket veszít el. A probléma jelentőségét a kormányzat is elismerte. Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy a másnapi kormányülésen kiemelten foglalkoznak a kiberbűnözés témájával, a szerdai kormányinfón pedig már el is hangzott a bejelentés.

Munkacsoportot hoz létre a kormány

„A kormányülésen rendhagyó, de indokolt módon a banki csalással napirenden kívül foglalkoztunk” – jelentette ki Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette, hogy az elmúlt hetekben elszaporodtak azok a csalások, ahol ügyfelek banki adatait próbálják meg ellopni. Ezzel magánszemélyeknek több mint 8 milliárd forint kárt okoztak, amiből eddig másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni. Kiemelte, hogy ha egyszer valakit átvernek, utána nagyon nehéz visszaszerezni a pénzt.

A kormány információi szerint a csalások mögött gyakran ukrán szervezett bűnözői körök állnak. Gulyás elmondta, hogy a kormány meghallgatta a nemzetbiztonsági tanácsadók véleményét, és munkacsoportot hoztak létre a kiberbűnözés visszaszorítása érdekében. A kormány következő ülésén a munkacsoport által kialakított javaslatokat is meg fogják tárgyalni.

Ekkora károkat okoz a kiberbűnözés a magyar ügyfeleknek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2023-ban több mint 18 ezer sikeres banki csalást regisztráltak, amelyek összesen több mint 23 milliárd forintos kárt okoztak az ügyfeleknek. 2024 utolsó negyedévében több mint 8,2 milliárd forintos kárt okoztak a kibercsalók, ebből mintegy 2,5 milliárd forint bankkártyás, 5,7 milliárd forint pedig elektronikus fizetési forgalomhoz kapcsolódott.

A jegybank adatai szerint a csalók leggyakrabban telefonon (44 százalék), SMS-ben (42 százalék) vagy e-mailben (42 százalék) keresik meg az áldozatokat. Sokan találkoznak csalókkal online piactereken, illetve hamis weboldalakon keresztül is. Bár a csalók nem válogatnak, az idősek különösen veszélyeztetettek, mivel minden negyedik online csalás áldozata nyugdíjas, akik gyakran a havi nyugdíjukat vagy életük során felhalmozott megtakarításaikat veszítik el. Az áldozatok többsége szégyelli a történteket, ezért sokan nem is jelentik a csalást a banknak vagy a hatóságoknak.

Az MNB becslései szerint a lakosság 60 százaléka már találkozott ilyen csalási kísérlettel, és 15 százalék ténylegesen kárt is szenvedett.

A jegybank pénzügyi tudatosságra edukálás céljából létrehozott Pénzügyi Navigátor oldala összegyűjtötte a főbb csalástípusokat:

• Adathalászat (phishing).
• Telefonos csalások: banki vagy rendőrségi munkatársnak adják ki magukat, és különféle ürügyekkel próbálnak pénzt vagy adatokat kicsalni.
• Hamis, lemásolt banki weboldalak: az áldozatok gyakran észre sem veszik, hogy nem a valódi oldalon járnak.
• Romantikus csalások: online ismerkedési oldalakon bizalmi kapcsolatot építenek ki, majd különböző indokokkal csalnak ki pénzt.
• Technikai támogatásnak álcázott csalások: hamis hibajelzésekkel ráveszik a felhasználókat, hogy telepítsenek szoftvert, vagy osszák meg eszközeikhez a hozzáférést.
• Online piacteres csalások: hamis hirdetésekkel, nem létező termékekkel csalnak ki pénzt.
• Hamis kuponos csalások: népszerű márkák nevében kínálnak nagy kedvezményeket, majd adathalász linkekre irányítják az áldozatokat.
• Átutalásos csalások: hamis számlákat vagy fizetési felszólításokat küldenek, gyakran közműszolgáltatók vagy hivatalos szervek nevében.
• Hamis befektetési ajánlatok: magas hozamokat ígérnek rövid idő alatt, gyakran hamis weboldalakon vagy közösségimédia-hirdetéseken keresztül.
• Az első vásárlással jóváhagyott ismétlődő levonások, melyek – bejelentés hiányában – akadálytalanul teljesülhetnek, így az ügyfelek számlájáról rendszeresen kisebb összegeket vonnak le.
• Bankkártyás visszaélések: megszerzik a bankkártyaadatokat, majd az áldozat tudta nélkül vásárolnak vagy pénzt emelnek le a számláról. A visszaélések száma és értéke folyamatosan nő.
• Közösségimédia-profilok átvétele, majd ezek felhasználása további csalásokhoz vagy adatlopáshoz.

Brutális eszköztárral rendelkeznek az online csalók

A probléma nem lokális, sajnos egy globális trendről beszélhetünk. 2025 eső felében drámaian megemelkedett a kibercsalások száma, ami annak is a következménye, hogy a hagyományos csalási módokat felváltották a mesterséges intelligencia és a deepfake technológia segítségével végrehajtott, rendkívül kifinomult megoldások – foglalta össze a helyzetet Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting ügyvezetője.

A kiberbiztonsági szakértő többek között a legfrissebb trendekről, a bankok szerepéről, a csalási módokról és a lehetséges megelőzésről is beszélt a Világgazdaságnak.

Nem csak Magyarország érintett, globális trendről van szó 

A kibertámadások drámai növekedése új lehetőséget teremt a biztosítóknak, miközben a biztosítási piac szereplői kénytelenek újragondolni a díjszabásokat. A cégek egyre inkább ráébrednek: az online fenyegetések elleni védelem már nem luxus, hanem túlélési feltétel – írta a Bloomberg. A mesterséges intelligencia által támogatott kiberbűnözés nemcsak gyakoribbá, de pusztítóbbá is vált. A Müncheni Viszontbiztosító szerint a globális kiberbiztosítási piac 2025-re eléri a 16,3 milliárd dollárt, 2030-ra pedig várhatóan 30 milliárd dollárra nő, éves szinten több mint 10 százalékos átlagos növekedési ütemmel.