késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A fogyasztás továbbra is hajthatja a magyar gazdaságot, a kérdés inkább csak az, hogy milyen erősen
A kiskereskedelmi forgalom márciusi adatai nem sikerültek különösebben fényesen és a húsvét hatását is nehéz kiszűrni a számokból, így nem meglepő az sem, hogy az elemzőket is megosztja az adatok értelmezése.
A kiskereskedelmi forgalom gyenge márciusi teljesítménye nem meglepetés
Regős Gábor a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a gyenge márciusi kiskereskedelmi forgalom nem okozott nagy meglepetést, hiszen azt már a kormányzat is előre kommunikálta és annak részben módszertani okai vannak. Éppen ezért úgy véli, hogy a márciusi adatot az áprilisival együtt lesz majd érdemesebb nézni. A szakértő szerint a módszertani okok között található az inflációs hatás, ugyanis
a drágulás mértékét a hónap első 20 napján mérik fel, miközben az árrésstop 17-én lépett életbe, azaz az árindexet csak alig befolyásolta, a kiadások értékét viszont a hónap felében visszavetette.
A Gránit vezető elemzője szerint emellett a húsvét is befolyásolta az adatok alakulását, hiába számol ezzel a hatással a KSH. Erre utal az is, hogy míg a kiigazított adatok a kiskereskedelmi forgalom 0,4 százalékos növekedését jelzik éves alapon, addig a három összetevőből kettő ennél érdemben nagyobb mértékben (élelmiszerek 1,2 százalékkal, nem-élelmiszerek kiugró mértékben, 5,9 százalékkal) emelkedett.
Kedvező jel lehet Regős Gábor szerint a nem-élelmiszerek területén több kategóriában az erős növekedés – például az internetes boltoknál 11,2 százalék, a bútor, műszaki cikknél 7,7 százalék – a nyers adatok szerint. Kérdés ugyanakkor, hogy a háztartások költéseit hogyan befolyásolja az árrésstop, készleteznek-e például az olcsóbbá váló termékekből. Ezért az elemző szerint az infláció letörése és a béremelkedés serkentése továbbra is fontos feladat.
A húsvét tavaly is zajossá tette az adatokat
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a húsvét hatása a tavalyi kiskereskedelmi adatokat is befolyásolta már. Akkor az ünnep márciusra esett, így
tavaly márciusban havi alapon 2,3 százalékos növekedést, áprilisban pedig 0,7 százalékos csökkenést jegyeztek fel.
Látható tehát, hogy a KSH hiába igyekszik az Eurostat módszertanát követve ezt a hatást kiszűrni, ennek megvannak a maga korlátai.
A szakember szerint emellett a húsvét hatása a turizmus területén is érezhető volt, hiszen csökkent az európai vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma, ami a kiskereskedelmi forgalomra is hatást gyakorolhatott.
Molnár Dániel szerint a húsvéthatás miatt áprilisban érdemi felpattanás várható a kiskereskedelemben, amelyet az infláció, kiemelten is az árrésstop nyomán az élelmiszerár-emelkedés lassulása is támogathat, miközben a jövedelmi helyzet fokozatos javulása is a fogyasztás bővülésének irányába hat.
Az árrésstop az élelmiszerboltok forgalmát a szaküzletektől a vegyes üzletek felé tolta
Az MBH elemzési centrum közleménye arra hívja fel a figyelmet, hogy az élelmiszer kategórián belül (ami februárhoz képest csökkent, éves szinten növekedett) eltolódás látszik a szaküzletektől a vegyes kereskedések felé, ami az árrésstop eredménye lehet. Ugyanis az intézkedés a szaküzletekre nem vonatkozik.
A pénzintézet szerint ugyanakkor mind a bruttó bérek, mind a reálkereset számottevő növekedést mutathat az év további részében is, ami ösztönözheti a forgalom növekedését, ám a foglalkoztatás bővülése lassabb lehet, miután a a cégek a gyenge gazdasági helyzet mellett sem bocsátottak el tömegesen munkaerőt. Ezért a toborzás beindulása sem lesz várhatóan nagyon gyors az év második felében.
Nem mindenki optimista a márciusi adatok tükrében
A leginkább pesszimista képet Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője festi le, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a márciusi adatot egy meglehetősen gyenge februári érték előzte meg és a friss adat a piaci konszenzust is drasztikusan alulmúlta. Hozzáteszi azonban, hogy mindez a gazdaságról alkotott összképet aligha befolyásolja, miután azt már tudtuk, hogy a gazdaság az első negyedévben negyedéves alapon zsugorodott.
A szakértő szerint azonban az év első három hónapja azt sugallja, hogy a tartós növekedés a szektorban nem tud megvalósulni, mivel a fogyasztói bizalom a 2018–2019-es csúcsoktól továbbra is messze elmarad, a lakosság továbbra is a megtakarításokat preferálja a költekezéssel szemben. Bár a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelemben márciusban havi alapon is növekedés volt látható, ezt főként a használt cikkek és ruházati üzletek forgalma hajtotta, ami azt jelenti, hogy
az egyszeri kifizetések, amelyekhez hozzájutott a lakosság az első negyedév végén is, már nem csapódtak le a tartós fogyasztási cikkeket árusító üzletek forgalmában.
A borús képet erősíti Virovácz szerint az is, hogy a márciusban jelentősen csökkenő üzemanyagárak mellett az üzemanyag-forgalom tovább zsugorodott, méghozzá 0,5 százalékos egyhavi visszaesést mutatva. Mindennek ellenére az első negyedév összteljesítménye így is pozitív maradt, ezért várhatóan a fogyasztás pozitívan járult hozzá a gazdaság teljesítményéhez, csak éppen annak mértéke maradhatott el a várakozásoktól.
Az ING vezető elemzője ezért arra számít, hogy a kiskereskedelmi forgalom az év vége felé kaphat komolyabb lendület a kormányzati intézkedések hatására, így idén 3-4 százalékos növekedés lehet a szektorban, ami 1 százalékponttal alacsonyabb a pénzintézet korábbi jóslatánál.
A márciusi gyengébb adatot az ünnepi vásárlások elmaradása okozta. Az online pénztárgépek áprilisi adatai alapján a jelek biztatók a Nemzetgazdasági Minisztérium kiskereskedelmi adatokat kommentáló közleménye alapján.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.