Tényleg lőttek az idei nagy repülőrajtnak? Van egy utolsó szalmaszál, amibe még kapaszkodhat Nagy Márton

Egymás után vágják vissza a nemzetközi és hazai intézmények a magyar gazdaság idei növekedésre vonatkozó előrejelzésüket. Legutóbb az MBH Bank rontott a prognózisán, miután a korábbi 2 százalékos becslését is túl optimistának ítélte meg, ezért már csak 1,1 százalékos GDP-bővülésre számít 2025-ben Magyarországon. De még van ennél is borúlátóbb jóslat, az Európai Bizottság napokban közzétett tavaszi előrejelzésében a tavalyinál nem sokkal gyorsabb, mindössze 0,8 százalékos kibocsátásnövekedést vár.

Az egész régióban romlanak a kilátások

Bár a növekvő pesszimizmusnak számtalan oka van a vámháborútól a beruházások elhalasztásán át a gyenge konjunktúráig, mindenesetre egyre biztosabban állítható, hogy nem teljesül idén a kormány által várt 3 százalék fölötti növekedés. Sőt, elemzők szerint a 2 százalék feletti is csoda kategória lenne. Mielőtt pálcát törne bárki a hazai gazdaságpolitika fölött, hogy miért nem sikerült eltalálnia Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek a várható növekedést, fontos tisztázni, hogy ezzel a problémával nem csak magyar kormány szembesül. 

Míg tavaly novemberben 2,9 százalékos GDP-bővülést várt hazánk esetében, most már csak 1,4 százalékot. De a szomszédos országok sem úszták meg: Szlovákiában 1,2 százalékos, Romániában és Csehországban pedig 1,6-1,6 százalékos növekedést vár az IMF. Egyedül Lengyelország hasíthat, ahol 3,2 százalékkal bővülhet a kibocsátás.

Az infláció letörésére kerülhetett át a kormány fókusza

A magyar növekedéssel kapcsolatban egyben bízhat még Nagy Márton: hogy beérnek az elmúlt hónapok kormányzati intézkedései, amelyek ugyan a külső kereslettől függő ágazatokon nem segítenek, a belsőn annál inkább. Ezt a célt szolgálja az infláció letörése, továbbá a Demján Sándor Program.

Nem véletlen, hogy a miniszter így beleállt az infláció elleni küzdelembe. Pedig tavaly többször hallottuk azt a mondatot a szájából, „hogy az inflációt legyőztük, és ott is maradt”, ehhez képest az utóbbi hónapokban másról se tesz bejelentést, mint hogy éppen aktuálisan kivel tárgyal, és milyen döntéseket hozott az árak letörése érdekében. Kezdődött a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, akik éppen megúszták a hatósági árakat az önkéntes vállalásaikkal. De nem voltak ilyen szerencsések az élelmiszerláncok és a drogériák, akiknek 30-30 termék esetében 10 és 15 százalékban korlátozták az árrését.

Jogosan adódik a kérdés, hogy korábban azt kommunikálta a miniszer, hogy az infláció a múlté, akkor miért áll bele ilyen szinten. Ennek pedig nagyon egyszerű oka, ami nem más, mint az infláció ismételt megjelenése. Tavaly szeptember óta jelentősen lassult a dezinfláció a világban, miután az energiaárak egy-másfél éves rekordokat döntögettek. Mindeközben az amerikai elnökválasztási kampánnyal egy időben felerősödött a pénzpiaci bizonytalanság. Ahogy az lenni szokott ilyen helyzetben a feltörekvő devizákra, köztük a forintra is nyomás helyeződik, ezért aztán 2025 elejéig folyamatosan erősödött az inflációs nyomás. 

A kommunikációs fordulat mások oda pedig a felismerés, hogy a növekedés egyik legnagyobb gátja a lakosság inflációs érzékelése. Hiába csökkent az áremelkedések dinamikája, továbbra is magas árakkal találkoznak a vásárlók, és ameddig így van, addig a belső fogyasztás sem fog teljesen helyreállni. Pedig jelenleg ez az, ami egyedül életben tartja a növekedést az ipar és a külső kereslet hiányában.

Az ipar és a külső kereslet még egy évig nem áll helyre

Tulajdonképpen erről szól a Demján Sándor Program is, amely a belgazdaságot próbálja helyzetbe hozni addig, amíg a külső kereslet nem áll helyre. Annak ellenére, hogy látszódnak a fordulat jelei Németországban, nem zárható ki, hogy az ipar helyreállása fél évet biztos igénybe fog venni, tehát jó eséllyel az idén sem fognak talpra állni a magyar gazdaság húzóágazatai. Épp ezért volt tanulságos, amit a Joint Venture múlt heti eseményén mondott Nagy Márton, egy-másfél évig nem számíthat a külső feltételek javulására, tehát egyedül a belgazdaság marad. Ez rövid távon működhet, hosszú távon egy olyan méretű ország esetében, mint Magyarország, már kockázatos.