Tiltás a napelemeknél: tulajdonosok ezreit érinti – megvan a magyarázat, miért kell még várniuk
Fokozatosan oldódik a háztartási méretű kiserőművek (HMKE), döntően napelemek hálózati betáplálásának 2022 november 1-jétől elrendelt tilalma, de még nem látszik az alagút vége. A 2024. január 1-jén részlegesen már feloldott tilalomra azért volt szükség, mert a hálózati elosztótársaságok nem voltak minden körzetükben teljes mértékben felkészülve arra, hogy a hálózatukra tömegével csatlakozó kis naperőművek üzemelése mellett is fenntartsák rendszereik stabil működését.
Hangsúlyozni kell, hogy a tilalom viszonylag kisszámú csatlakozni kívánót érint, őket azonban súlyosan. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2023-ban közzétett táblázatában szerepel a tilalmak várható feloldásának ideje.
- Néhányan már 2023-ban bekapcsolódhattak az ország villamosenergia-vérkeringésébe,
- 1000 és 2000 közötti szám szerepelt a 2024-es, a 2025-ös és a 2026-os oszlop mellett.
- Ám a többségre – mintegy 6500 igénylőre – a 2027 utáni hálózati csatlakozási lehetőség vonatkozott.
Azóta többször is érkezett hír a tilalom további körzetekben történő feloldásáról. Legutóbb (márciusban) azt közölte a MEKH, hogy április 1-jétől újabb 2540 körzetben engedélyezte a HMKE-k hálózati betáplálását az elosztói engedélyesek adatszolgáltatása alapján. Az újonnan megnyitottakkal az áramköröknek már több mint 93 százalékát nem érintik a zárolások.
Meddig kell még várnia a többi napelemesnek?
A Világgazdaság megkérdezte a hivatalt, hogy mikorra várható a tilalom teljes körű feloldása. Válaszában a MEKH jelezte, hogy erre vonatkozóan nincs konkrét, rögzített határidő. (Valóban nincs, az adatok említett, 6500 igénylőt feltüntető adatánál a „2027-től kezdődően” tájékoztatás olvasható.)
A további kérdéseinkre adott válaszban a MEKH közölte, hogy az általános korlátozás megszűnése után, 2024-től a hálózati engedélyesek folyamatosan vizsgálják, hogy egy-egy körzetben vannak-e olyan műszaki jelenségek, amelyek indokolják a zárolás fenntartását.
A végső cél a zárolt körzetek teljes megnyitása, ennél azonban fontosabb az egyes körzetekben lévő villamosenergia-fogyasztók ellátásbiztonságának és berendezéseik biztonságának garantálása
– szögezték le a válaszban. Az időjárásfüggő megújuló termelők miatti feszültségingadozások ugyanis a rendszer összes szereplőjére képesek hatást gyakorolni. A problémás pontokon az elosztók feladata, hogy műszaki fejlesztéseket hajtsanak végre, és a hálózatot alkalmassá tegyék az új termelőegységek befogadására, amire vonatkozóan végső határidő tehát nem lett meghatározva.
A zárolt áramkör fogalma a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) esetében a kisfeszültségű elosztóhálózatra vonatkozik, amelyre jellemzően nem települnek más, termelő-, betáplálótechnológiák. Ez utóbbit azért közölte a hivatal, mert a Világgazdaság arról is érdeklődött, hogy nyilvántartanak-e ebben a körben naperőművitől eltérő technológia csatlakoztatására vonatkozó kérelmet.
Hátszelet ad a Napenergia Plusz Program
Több mint 10 500 fejlesztés készült el eddig a családokat a zöldenergia termelésében és tárolásában segítő Napenergia Plusz Program jóvoltából – olvasható az Energiaügyi Minisztérium friss közleményében. Ezzel mostanra több mint 300 ezer háztartási naperőmű termel tiszta áramot Magyarországon. A kedvezményezetteknek már több mint 40 milliárd forint támogatást utaltak át. A megemelt keretű programmal az eredetileg tervezett 15 ezernél jóval több, mintegy 21 ezer család beruházási költségeinek kétharmadát vállalja át az állam. Az önerőt is beleértve összesen 130 milliárd forintnyi fejlesztésről van szó. A pályázatok elbírálása a végéhez közeledik. A napelemek telepítéséhez a Vidéki Otthonfelújítási Programban érhető el állami hozzájárulás.
A nyertesek felénél telepítettek eddig több mint 60 megawatt teljesítményű napelemet 97 megawattóra kapacitású energiatárolókkal. A vissza nem térítendő támogatás családonként átlagosan 4,1 millió forint. A felhasználásával fejlesztések erősítik a családok önellátási képességét, és mérséklik rezsiterheit.
Az állam az ipari energiatárolók létesítését már két programban támogatta, összesen közel 100 milliárd forinttal. A folyamatban lévő projektekkel a magyarországi tárolói kapacitás jövőre eléri az 500 megawattot. A Jedlik Ányos Energetikai Programban újabb kiírás kínál majd támogatást a hazai vállalkozások számára energiatárolók telepítéséhez. Az áramtároló képességeket az időjárás- és napszakfüggő kapacitások hatékony hasznosítása érdekében kell gyors ütemben bővíteni.
Tavaly a napenergia adta a belföldi áramtermelés negyedét, ez világelső arány.
Ismét lépett egy nagyot a Mavir
A hazai villomosenergia-rendszer irányítója, a Mavir Zrt. a főváros térségének ellátásbiztonsága szempontjából kiemelt jelentőségű beruházást adott át a hét elején, a Göd Kelet nevű alállomást. A beruházás 34,3 milliárd forintba került, a munka három éve kezdődött.
A létesítmény egy hozzávetőleg 95 ezer négyzetméteres területen épült, és három 400/132 kilovoltos, 250 megavoltamperes transzformátorral látták el. A Mavir közleménye szerint az elmúlt években felgyorsult elektrifikáció nyomán dinamikusan megnőtt a villamosenergia-igény az országban, így Budapest térségében is. A lakossági felhasználáson felül – fűtés-hűtés és közlekedés –, jelentős ipari beruházások kezdődtek, amelyek később ugyancsak komoly fogyasztást generálnak. A Mavir ezekben az években korábban nem látott mennyiségű és mértékű beruházási programot hajt végre az ellátásbiztonság érdekében. Például az ország több pontján új al- és kapcsolóállomásokat létesít, és a meglévőket bővíti. Közép- és hosszú távon napirenden tartja a nemzetközi összeköttetések bővítését is Szerbia, Románia és Szlovákia irányába.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.