A sok nehézség mellett állategészségügyi problémák is jelentkeznek az összes állattenyésztési ágazatnál, de a tejágazat ellenálló képességben, válságálló képességben és szervezettségben is kiemelkedő közülük – mondta a tej, és kiemelt módon a trappista sajt fogyasztásának belföldi népszerűsítéséről szóló fogyasztásösztönző kampány és a Tej Világnap alkalmából szervezett tájékoztatón Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára. Ennek a hazai tejelő szarvasmarhák magas színvonalú genetikai állománya az egyik oka, ami pedig a magas színvonalú szakmai munka és a tejágazat szervezettségének a következménye – tette hozzá.
A kampány célja, hogy a hazai – egyébként világszinten is jónak számító évi és fejenkénti kétszáz literes tejfogyasztást megőrizzük – mondta a magyarokat tejtermelő, tejkészítő és tejfogyasztó nemzetnek nevezve Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum (AMC) ügyvezetője. Az idei kampány ugyanakkor egy picit más, mint a korábbiak, ugyanis a friss, illetve UHT-tej fogyasztása mellett már tejből készült, feldolgozott élelmiszer, jelesül a trappista sajt fogyasztása mellett is kampányolnak.
A trappista egyébként francia eredetű, balkáni közvetítésre érkezett Magyarországra és közben magyarrá vált. A hazai sajtfogyasztás 70 százalékát a trappista sajt teszi ki.
A különböző alapélelmiszerek, mint a tojás, a tej, vagy a vörös húsok elleni ismétlődő támadásokról beszélt hozzászólásában Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős alelnöke, aki szerint sok fogyasztó meglepődne, mi mindent tartalmaz az ezek alternatívájaként kínált növényi alapú termékek gyártmánylapja. Mint mondta, természetesen vannak, akik szervi okok miatt nem fogyaszthatnak például tejet, de a környezetért aggódók, vagy a felsorolt termékeket divatból nem fogyasztókat arra emlékezteti, hogy
a környezeti lábnyoma még a szójaitalnak a legkedvezőbb a tejtermeléshez képest, mert „csupán” két-háromszorosa annak, míg például a zabitalé közel a tízszerese.
A ragadós száj- és körömfájás kitörések következtében a magyar tejtermelésnek 1,8 százaléka semmisült meg, amihez képest a szlovákok még nagyobb kárt szenvedtek, hiszen náluk a termelés 8 százaléka esett ki – érzékeltette a betegség tejágazatra gyakorolt hatását Koller Attila, a terméktanács feldolgozói társelnöke. A terméktanács a járványhelyzetben gyakorlatilag közvetítő szerepet játszott a tejtermelők és a kormányzat különböző szervei között, a minél hatékonyabb védekezést elősegítendő. Fontos szerepe volt a terméktanácsnak a lakosság irányába folyatott kommunikációban is, hiszen látható, hogy sokan milyen nehezen értették meg a helyzet súlyosságát, ezért nagyon nagy energiát fordítottak arra, hogy megpróbálják elmagyarázni, hogy miért fontos a kemény intézkedéseket meghozni.
Sajnos azonban azzal a tejjel is súlyos problémák adódtak, amit olyan állományokból fejtek, amelyeket nem érintett a járvány. Az EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országok ugyanis sorra zárták le a határaikat a magyar tejtermékek elől, és ez mind a mai napig fenn is maradt. Ezért nagyon komoly készletek halmozódtak fel az ágazatban, és fontos lenne, hogy mielőbb érkezzen valamilyen kormányzati segítség, hogy ezeket a készleteket finanszírozni tudják – hangsúlyozta.
Évekig eltart a szarvasmarhatelepek újraindítása
Nem lesz egyszerű és olcsó feladat, valamint hosszú ideig majd, mire ismét sikerül újraindítani, majd az eredeti létszámra felduzzasztani a felszámolt szarvasmarhatartó telepeket. A ragadós száj- és körömfájás még hosszú ideig érezteti a hatását.
A kampányról elmondta, hogy azt elsősorban az ágazat szereplői, főleg a feldolgozók és a kereskedők által összeadott pénzből szervezik. Ugye évről évre van ilyen jellegű kampánya a tejtermék tanácsnak, de idén ennek nagy jelentősége van, hiszen nagyon fontos, hogy ebben a krízishelyzetben élénkíteni tudják a magyar tejtermékek fogyasztását.
A trappista ebből a szempontból fontos szerepet játszik a piacon, a kampánnyal azt is el szeretnék érni, hogy a fogyasztók megkülönböztessék a magyar trappistát az importtól. A ágazatnak ugyanis az egyik legsúlyosabb problémája, hogy hatalmas mennyiségű külföldi tejtermék érkezik Magyarországra. Az itthon elfogyasztott
importból származik. Ezért szól ez a kampány a korong alakú trappistáról, mert ha ilyen a trappista, akkor az biztosan magyar – tette hozzá. Fontos, hogy az Agrármarketing Centrum (AMC) is támogatja a kampányt pénzzel és szaktudással is, de a kormányzatnak más eszköz is rendelkezésre áll. Az ágazat ugyanis még 2019-ben javasolt egy élelmiszerkönyv-beli változást a trappista sajttal kapcsolatosan, amit az EU-val sikerült is elfogadtatni, de a itthon a mai napig nem hirdették ki. A helyzet azért is faramuci, mert
azok az országok, ahonnan a legtöbb ilyen sajt érkezik Magyarországra, nem is gyártanak trappista sajtot, csak edámi és gouda típusú sajtokat, mégis furcsa módon, mire ideérnek ezekből valahogy trappista lesz
– hívta fel a figyelmet.
A ragadós száj- és körömfájással kezdte hozzászólását Istvánfalvi Miklós, a terméktanács termelői társelnöke. Mint mondta, a kitörések rávilágítottak azokra a problémákra, amelyeket eddig nem vettek eddig figyelembe: nem volt megfelelő az infrastruktúra, kevés volt az állatorvos, időnként nem volt az ellenőrzés sem kellően alapos. Az RSZKF járvány viszont megtanította, hogy ezt nagyon komolyan kell venni.
Azt is elmondta, hogy a hazai fogyasztás szinten tartásához szükséges lenne az iskolatej akció folytatása. Ennél ugyanis az utóbbi időszakban nemcsak az érintett gyerekek létszámában volt csökkenés – 440 ezerről 420 ezerre –, hanem a heti négy alkalom is visszament háromra. Ennek következtében a korábbi 10 millió termékből most 7,5 millió maradt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.