Ítéletet mondtak az elemzők a friss GDP-adatról: a világgazdaság áll bombázás alatt

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2025 első negyedévében a nyers adatok szerint stagnált, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,4 százalékkal alulmúlta az előző év azonos időszakit. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,2 százalékkal mérséklődött – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közzétett gyorsjelentéséből. A részletes GDP-adat érdemben nem mutat eltérést az első becsléshez képest.

A magyar adat nem egyedüli, jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez. A márciusban vártnál is nagyobb mértékben lassul a világgazdasági növekedés, mivel a vámháború következményei a reméltnél erősebben sújtják az amerikai gazdaságot – közölte friss jelentésében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), lefelé módosítva a növekedési kilátásokat.

A bizonytalanságok húzzák vissza a magyar gazdaságot

„Termelési oldalon a mezőgazdaság jelentős negyedéves bázisú növekedést mutatott fel, ám csekély súlya miatt ez nem sokat adott hozzá az összteljesítményhez. Ezzel szemben, ami várható volt, hogy az ipar és az építőipar is jelentősen zsugorodott az előző év utolsó negyedévéhez viszonyítva, összhangban a havi adatok mutatta képpel. Az igazán komoly meglepetés a szolgáltatószektor negatív teljesítménye volt. Az mindenesetre valamelyest javít az összképen, hogy a kereskedelem és a logisztika is képes volt a növekedésre. Ugyanakkor a vállalatokhoz köthető szolgáltatások zöme visszaesett, összhangban a gyenge üzleti bizalommal” – értékelte a friss magyar GDP-adatot Virovácz Péter, az ING szenior közgazdásza.

• A szakértő szerint a felhasználási oldalon a legfontosabb fejlemény, hogy a háztartások fogyasztási kiadása bár bővült negyedéves bázison, ennek üteme 2023 második negyedéve óta a legalacsonyabb.
• Ráadásul a természetbeni juttatások jelentős zsugorodása mellett a háztartások tényleges fogyasztása is csökkent negyedéves bázison, amire 2023 eleje óta nem volt példa.

Új szót tanulunk meg a 2020-as évekről: polikrízis

Polikrízis: azaz válságok sorozata vagy szövevénye.

 – emelte ki Virovácz, aki szerint a kormányzati beavatkozások egyelőre hatástalanok az üzleti és fogyasztói bizalom élénkítésében, sőt, talán inkább nevezhetők kontraproduktívnak, hiszen további bizonytalanságot keltenek.

Az elemző szerint a következő két évben 3 százalék körüli gazdasági növekedésre lehet számítani, amelyben már a javuló export és a növekvő beruházások is közrejátszhatnak, kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezetet biztosítva. Hosszabb távon azonban a tőkeállomány három éven át tartó csökkenése és a demográfiai helyzet romlása egyre kevésbé teszi lehetővé, hogy Magyarország komolyabb egyensúlyvesztés nélkül képes legyen tartósan 3 százalék feletti növekedést produkálni.

Minimális GDP-növekedést várhatunk az évtől

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a friss adatokból látható, hogy az első negyedéves gyenge teljesítmény nem egyetlen tényezőre vezethető vissza: az ágazatok széles köre teljesített a várakozások alatt, míg felhasználási oldalon a legnagyobb probléma a beruházásokkal, illetve az exporttal van. A fogyasztás továbbra is húzóerő, de most az első negyedévben ez a húzóerő a korábbinál kisebb volt – ebben a második negyedévben a kisebb inflációval változást vár.

„Ha a gyenge adat mögötti fő okokat keresem, akkor az alacsony külső kereslet és az ipar szenvedése mellett az alacsony beruházási aktivitást emelném ki – ez utóbbin talán a Demján Sándor -program egy kicsit tud majd segíteni. Ugyanakkor a fellendüléshez szükség lenne egy általánosan is kedvezőbb környezetre, a konjunktúraérzet javulására, hiszen az bátrabbá tenné akár a fogyasztást, akár a beruházásokat” – vélekedett Regős.

Az elemző úgy látja, hogy az első negyedéves GDP-adat alapján az idénre már csak egy nagyjából 1 százalékos növekedés várható – ebben a fogyasztás bővülése, az új gyárak beindulása és néhány szolgáltatási ágazat jó teljesítménye lehet a fő húzóerő. 

Ennél érdemben kedvezőbb adat eléréséhez már nagy szerencsére és valamilyen kedvező hatásra is szükség lenne. Kérdés, hogy az új gyárak beindulása tud-e majd egy tartós lökést adni a gazdaságnak – hiszen azért az kérdés, hogy a külső környezet jobbra fordul-e majd – lásd például a vámháború kockázatait –, vagy ez csak egy egyszeri növekedést okoz majd.

Az év végére jöhet az élénkülés

„Várakozásaink szerint a második negyedévben már negyedéves és éves alapon is nőhetett a gazdasági teljesítmény, nem kerül a gazdaság ismételten technikai recesszióba. A fogyasztás tovább húzhatja a gazdaságot, miközben a beruházások várhatóan egyre kevésbé fogják majd vissza a gazdasági bővülést” – vélekedett Molnár Dániel, az MGFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.

A szakértő szerint a növekedés dinamizálódására a harmadik negyedévtől számítunk, ugyanakkor továbbra is jelentős a bizonytalanság. Várakozásai szerint 2025 második felében a külső kereslet is fokozatosan erősödik majd, amely az exportot és a beruházási hajlandóságot is támogathatja, az év vége felé pedig megjelennek majd a jelenleg zajló nagyberuházások (CATL, BYD, BMW) hatásai is, illetve a kormányzati támogatások nyomán megvalósuló kkv-beruházások. A külső kereslet tartós javulásával szerinte jövőre még tovább gyorsulhat a gazdasági növekedés.