Felajzott meggypiac: gyenge termés, alacsony készletek, jöhet a drágulás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságÉvtizedek óta nem fordult elő, hogy ilyen szinten felfokozódtak volna a meggypiaci várakozások – jellemezte a szezonkezdet előtti hangulatot a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Mindezt a várható gyenge hazai és európai termés, valamint a feldolgozott termékek alacsony készletszintje okozza. A szakmai szervezet előzetes prognózisában plusz-mínusz 15 százalékos eltérés lehetőségével 35 ezer tonnára becsüli az idei magyarországi meggytermés mennyiségét. Ennek dimenzionálásához érdemes tudni, hogy a jelenlegi területen egy normál évjáratban 60-70 ezer tonna teremhetne, és még a tavalyi, rossz évjáratban is 53 ezer tonna meggyet szüreteltek. A FruitVeB árakat nem említ a prognózisában, de a piaci logika szerint elkerülhetetlen a drágulás.
A FruitVeB adatai szerint a hazai meggytermő terület 12 ezer hektár, melynek több mint fele az észak-keleti országrészben, közel negyede pedig Pest és Bács-Kiskun vármegyében található. Az elmúlt évtizedben jellemzően 55 és 80 ezer tonna közötti meggytermést szüretelhettek a gazdálkodók, de a terméspotenciálunk az utóbbi néhány évben csökkent. Ennek okai:
- a termőterület mintegy 2 ezer hektáros zsugorodása,
- az ültetvények öregedése, és
- az elmúlt évek gazdasági kudarcai.
Egy gyenge évben is nagyobb a termés
A szakmai szervezet állítás szerint egy normál évjáratban 60-70 ezer tonna közötti termést hozhatnának a hazai meggyültetvények, de például tavaly is (ami alapvetően rossz évjárat volt) 53 ezer tonnát szüreteltek.
Az idei évre a meggy szempontjából jellemző, hogy a vegetáció normál időben indult, jó virágzással, ami összességében – a tavalyi aszályos és forró nyár ellenére – jó terméssel kecsegtetett.
Az április elején jelentkező fagyok azonban teljesen átírták a szezon forgatókönyvét.
Az erőteljes lehűlések a meggyágazatot sem kímélték, országosan jelentős károkat okoztak. Április 7-én virradóra az északnyugati országrészben a Kisalföld, a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térségének kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően –2 és –6 Celsius-fok közé zuhant a hőmérséklet. Sok gyümölcstermesztő körzetben – főleg az északi és észak-keleti országrészben, ahol a hazai meggytermő terület bő fele található – alakult ki –6 és –8 fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Április 08-ára virradó éjszaka helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket sújtotta –4 és –8 Celsius-fok közötti fagyhatás, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el.
Az évezred eddigi legkisebb termése lesz az idei a barackültetvényekben
A kajszi- és az őszibarack is alig terem majd az idén, és az elmúlt évek hullámzása miatt egy ideje már csökken a termőterületük is. Az idei áprilisi fagy okozta károk után alig maradtak körzetek az országban, ahol értelmezhető mennyiségű termést szüretelhetnek.
Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a meggyültetvényeink kis része található. Az áprilisi fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral. A fagyok jellege miatt nem lehetett hatékonyan védekezni, a legkorszerűbb fagyvédelmi módszerek is kudarcot vallottak. Tovább fokozta a terméskiesés mértékét, hogy az észak-keleti országrészben még május 10-én hajnalban is kialakult néhány órára –2 és –5 Celsius-fok közötti lehűlés, ami jelentős károkat okozott a kisgyümölcsökben.
Még van bizonytalanság a meggypiaci várakozásokban
A FruitVeB 35 ezer tonnás (plusz-mínusz 15 százalékos) termésvárakozása számításakor figyelembe vette, hogy a korai fajtáknál (mint a Meteor, az Érdi jubileum és az Érdi bőtermő) nagyon jelentős, 80-100 százalék közötti a terméskiesés mértéke. A gyenge Érdi bőtermő termés már érzékenyen érinti a feldolgozóipart is, mert ez azt jelenti, hogy a feldolgozóipari szezon első 7-10 napjában az egyébként szerény szezonátlagnál is kisebb mennyiségekre kell számítani. Jelentős a kiesés a Cigánymeggy esetében is. A „fürtös meggyek” (Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Éva) valamivel jobban teljesítenek, de ebben a szegmensben is 50 százalékhoz közelít a kiesés mértéke.
A termésprognózishoz hozzá tartozik, hogy a tisztuló hullás jelenleg is zajlik, így még valamelyest változhat a prognosztizált termésmennyiség. A gyümölcsméret az alacsony hozam miatt ugyanakkor kedvezően alakul. Növényvédelmi problémát a monília okoz, de aktív és rendszeres védekezés mellett kordában lehetett tartani, így érdemi növényvédelmi és minőségi problémától egyelőre nem kell tartani.
A nemzetközi kitekintés ugyancsak szomorú képet vizionál. A jelentős termés potenciállal 25 ezer hektáros meggyültetvénnyel rendelkező Lengyelországban például 20-30 százalékos terméskieséssel számolnak, míg például
a 20 ezer hektáron termelő Szerbiában nem is mernek termésbecslést mondani, annyira katasztrofális a helyzet.
Az bizonyos, hogy a tavalyi 136,8 ezer tonnás meggytermés töredéke várható csak. Károkat szenvedtek a török ültetvények is, és Ukrajnában is mintegy 30 százalékos csökkenéssel számolnak. A nem túl nagy termőterülettel rendelkező Romániában szintén katasztrofális helyzetről számoltak be, míg Üzbegisztánban 85 ezer tonnás, jó termést várnak, és a piacon nagy vevőként megjelenő Németországban is jó meggytermést várnak, ami ott az 1600 hektárosra zuhant termőterületen 10-15 ezer tonnát jelent.
