Sokan akarnak, de kevesen tudnak félretenni: nagy a szakadék a korosztályok között – ez okozza az eltérést

A jelentős megtakarítás kevesek kiváltsága, mindössze a magyarok 8 százaléka képes a jövedelmének legalább egyharmadát félretenni, miközben 12 százaléknyian küzdenek visszatérően adósságokkal – derült ki a Provident megbízásából az Ipsos Zrt. által elvégzett, a 18 évesnél idősebb magyarok pénzügyi helyzetét vizsgáló országos reprezentatív kutatás eredményeiből.

A felmérés során csupán 8 százaléknyian nyilatkoztak úgy, hogy kényelmesen kijönnek a pénzükből, és akár a bevételeik egyharmadát is félre tudják tenni. Tíz magyar felnőtt közül négynek (41 százalék) hónap végére elfogy a jövedelme – nekik ugyanúgy nincs lehetőségük megtakarítani, mint azoknak, akik adósságokkal küzdenek (12 százalék). A két csoport együttesen a hazai felnőtt lakosság több mint felét teszi ki. Ráadásul a megtakarítók relatív többsége (38 százaléka) is legfeljebb a jövedelme egyötödét képes valamilyen megtakarítási konstrukcióba forgatni.

Mindez annak fényében különösen érdekes, hogy a friss Eurostat-adatok alapján az átlagot tekintve a magyarok az Európai Unió legszorgosabb megtakarítói közé tartoznak. Miközben a magyarországi háztartások 2024-ben átlagosan 18 százalékos megtakarítási rátát értek el, az eurózónában ugyanez az érték mindössze 15 százalék volt.

A magyarok 2018 óta stabilan az élmezőnyhöz tartoznak, tavaly pedig mindössze Szlovénia, Németország és Csehország lakossága mutatott nagyobb megtakarítási hajlandóságot. Az átlag ugyanakkor nem írja le pontosan a részleteket, mivel az Eurostat és a Provident Barométer adatai egyaránt azt valószínűsítik, hogy a kiugró magyar megtakarítási mutatók egy relatíve szűk réteg pénzügyi helyzetét jellemzik.

A felmérés eredményei arra is rávilágítottak, hogy a megtakarítási képesség és az életkor között szoros az összefüggés. A kényelmesen élők, illetve a rendszeres megtakarítók között a 18–35 évesek vannak túlsúlyban, míg az adóssággal küzdők közül a legtöbben a 36–50 éves korosztályt képviselik, az 50 év fölötti generáció körében pedig a leggyakoribb, hogy a hónap végére elfogy a jövedelmük.

Akik képesek félretenni, azok számára a megtakarítási döntéseknél a legnagyobb súllyal egyértelműen a várható hozam (31 százalék) esik a latba, de hasonlóan fontos a megtakarítási forma rugalmassága (30 százalék), illetve biztonságosága (29 százalék) is.

Az öngondoskodási formák közül

• az élet- és baleset-biztosítás (30 százalék),
• a nyugdíjbiztosítás (27 százalék)
• és az egészségpénztár (27 százalék) számít a legnépszerűbbnek,

de az életkor itt is jelentős mértékben meghatározza a döntést. A 36–50 évesek körében már egyértelműen a nyugdíjbiztosítás áll az élen, a 18–30 éveseknél viszont az egészségpénztáraké és a lakástakarékoké az első két hely, míg az 50 pluszos korosztály esetében az „egyik sem” opciót jelölte meg a relatív többség.

Ezeket a megtakarításokat választják legtöbben

A megtakarítási, befektetési forma irányát egy elképzelt helyzetre rákérdezve igyekeztek felmérni a kutatásban: mit tenne, ha hirtelen nagyobb bevételhez jutna? Mint kiderült, változatlanul az ingatlan a legnépszerűbb befektetési forma (42 százalék tette az első helyre), amit az arany (31 százalék), a forintalapú megtakarítás (29 százalék) és a valuta (20 százalék) követ.

A részvénybefektetés 10 százalékos értékkel van jelen a válaszok között, ugyanolyan arányban, mint a különböző kriptoeszközök, és csupán kismértékben megelőzve a befektetési alapokat (9 százalék).

„Tapasztalataink szerint a megtakarítási szokások szorosan kapcsolódnak a jövedelmi szinthez, de nagyon fontos lehet a családi minták, illetve a pénzügyi tudatosságot befolyásoló egyéb tényezők, például az edukáció és a tanácsadás szerepe is. A Provident Barométer azt is megmutatta, hogy az egyébként azonos vagy hasonló anyagi helyzetű emberek megtakarítási döntéseire az életkor, és az ahhoz tartozó tipikus élethelyzetek is meghatározó befolyással bírnak. Az is kiderült, hogy nagy szükség van az idősebb korosztály pénzügyi tudatosságának fejlesztésére, ezért is helyez vállalatunk kiemelt hangsúlyt az ő képzésükre” – fejtette ki a kutatás kapcsán Pálfalvi Márta, a Provident vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója.