Megtakarítunk, de nem fektetünk be: a magyarok még mindig óvatosak
A magyar felnőtt lakosság kétharmada rendszeresen félre tud tenni a havi jövedelméből – derül ki az MBH Befektetési Bank friss, reprezentatív kutatásából. Az átlagos havi megtakarítás összege elérte a 91 ezer forintot, ami 14 százalékos növekedés a tavalyi évhez képest. A megtakarítások mögött továbbra is főként a biztonsági tartalék képzése áll, bár egyre többen érdeklődnek hosszú távú, értékmegőrző befektetések iránt is.
MBH Befektetési Bank: nőtt a megtakarítási hajlandóság
A válaszadók három jól elkülönülő csoportba sorolhatók megtakarításaik alapján:
- A legnagyobb, 45 százalékos arányban azok vannak, akik kevesebb mint 2 millió forinttal rendelkeznek. Ők jellemzően készpénzben vagy folyószámlán tartják tartalékaikat, és havi szinten átlagosan 55 ezer forintot tudnak félretenni.
- A középső csoport 2–10 millió forintos megtakarítással bír, és már hajlandó lenne a tudatosabb befektetések irányába mozdulni, mégis sokan továbbra is csupán megtakarítóként tekintenek magukra.
- A legtehetősebb szegmens, akik 10 millió forint feletti megtakarítással rendelkeznek, már havonta átlagosan 363 ezer forintot tud félretenni, és diverzifikáltabb portfólióval rendelkezik.
Ennek ellenére közel 70 százalékuk még mindig nem azonosul a „befektető” szerepkörrel. A pénzügyi döntéseiket továbbra is óvatosság és biztonságkeresés jellemzi, az állampapírok és befektetési alapok a legnépszerűbbek.
Pénzügyi tervezés: íme néhány tipp, hogy a jövőben ne aggódjon az anyagiak miatt
Pénzügyi szakértők szerint a költségvetés, a korai nyugdíjtervezés és az érzelmektől mentes befektetési döntések is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy több pénz maradjon az ember zsebében, és kevésbé legyen kiszolgáltatva a gazdasági bizonytalanságoknak. Az alábbiakban megosztunk néhány tanácsot, hogyan bánjon okosabban a pénzzel.
Az MBH Befektetési Bank szerint az attitűdváltás hiánya akadályozhatja a hosszú távú vagyongyarapítást.
A tőke önmagában nem elegendő. A tudatos befektetési szemlélet, az elérhető eszközök megismerése és azok okos használata elengedhetetlen
– hangsúlyozta Brezina Szabolcs vezérigazgató. Bár a befektetési alapok ismertsége növekedett, a vállalati kötvények és jelzáloglevelek még mindig kevés figyelmet kapnak a lakosságtól.
A kutatás szerint a megtakarítók közel fele a hónap elején különíti el a pénzt, míg másik fele csak a kiadások után fennmaradó összeget teszi félre. Míg 40 százalék nem minden hónapban, de alkalmanként képes megtakarítani, addig a válaszadók egyharmada már havi 20 ezer forinttól is indokoltnak látja a befektetést. Ez biztató jele a növekvő pénzügyi tudatosságnak.
Továbbra is a biztonsági tartalék, a váratlan kiadások fedezése, valamint a családról való gondoskodás áll a megtakarítási célok élén, de emelkedik az értékmegőrzési és nyugdíjcélú megtakarítások aránya is.
A személyes célok – mint például utazás, tanulás vagy ingatlanvásárlás – szintén megjelennek a motivációk között.
Bár az internet a legfőbb információs forrás, a befektetési döntéseknél még mindig kiemelkedő szerepe van a személyes tanácsadásnak.
A magasabb megtakarítással rendelkezők kifejezetten igénylik a banki szakértőkkel való konzultációt, és nő a bizalom is: a lakosság több mint fele ma már úgy gondolja, hogy pénze a bankoknál van a legnagyobb biztonságban.
Megy a szekér az önkéntes nyugdíjpénztáraknál
Rekordszintre emelkedett az első negyedév végére a hazai önkéntes nyugdíjpénztárak vagyona, és mostanra sikerült megfékezni a taglétszám évek óta tartó, lassú csökkenését is. A pénztári portfóliókban közben tovább csökkent a kötvények, és emelkedett a részvények és a befektetési jegyek súlya.
Vadásztak rájuk, aztán lassan beszivárgott Amerikába a nagy ellenfél: Trump már kezd rászokni – „Imádom ezt, hadd jöjjenek!"
