Rettegnek a magyarok az új EU-szabálytól – így okoz galibát a mesterséges intelligencia

Habár a mesterséges intelligencia (MI vagy AI) kínálta előnyök egyre látványosabban formálják át a vállalati működést, az Európai Unió új, mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, az EU AI Act jókora kihívások elé állíthatja a magyar cégeket. A 2025 augusztusában hatályba lépő szabályozás célja, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztését és alkalmazását meghatározott kockázati szintek mentén szabályozzák, beleértve az elfogadhatatlan, magas, átláthatósági és minimális kockázatot.

Azonban a magyarországi cégek döntő többsége egyelőre nincs felkészülve az új követelmények teljesítésére. Az Intrum európai fizetési jelentése (EPR) szerint a magyar vállalatok mintegy háromnegyede még nincs tisztában azzal, hogy pontosan mit is vár el tőlük az új uniós rendelet. Ennél is aggasztóbb, hogy 54 százalékuk úgy látja, várhatóan nem tud majd maradéktalanul megfelelni az előírásoknak a szabályozás hatálybalépéséig.

Futótűzként terjed a mesterséges intelligencia

Ez amiatt is probléma, mert a technológia üzleti célú alkalmazása egyre gyorsabb ütemben terjed. 2025-ben a vezetők 63 százaléka már alkalmaz mesterséges intelligenciát a kifizetések kezelésére, ami jelentős növekedést mutat a 2024-es 47 százalékhoz képest. Ráadásul a vezetők 56 százaléka szerint a technológia fejlődése érdemben javítani fogja a késedelmes fizetések kezelésének hatékonyságát.

Az iparági tapasztalatok is alátámasztják, hogy az MI komoly szerepet játszhat a pénzügyi folyamatok optimalizálásában. Már elérhetők olyan megoldások, amelyek több ezer ügy egyidejű kezelésére, ellentmondásos adatok értelmezésére és mélyebb elemzések készítésére is képesek – ezek révén a kifizetési rendszerek átláthatóbbá és hatékonyabbá válhatnak.

Azonban a szabályozási környezet visszafoghatja az innovációs kedvet. A hazai cégvezetők 38 százaléka szerint az MI-re vonatkozó új előírások korlátozhatják a kísérletezés lehetőségeit, és megnehezíthetik az új technológiák bevezetését.

Hiánycikk a szaktudás a magyar cégeknél

A magyar vállalatokat érintő kihívások között első helyen szerepel a megfelelő szaktudás hiánya. A vezetők 52 százaléka ismerte el, hogy nehézséget okoz számukra olyan szakemberek bevonása, akik valódi értéket tudnak teremteni az MI-eszközök segítségével. Ez több kérdést is felvet az MI-törvény fényében, hiszen megfelelő tudás nélkül nehéz lesz megfelelni az előírásoknak, és versenyben maradni.

„Elengedhetetlen, hogy a magyar vállalatok időben felkészüljenek a mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály előírásaira, tisztában legyenek azzal, hogy hogyan lehet az új technológiát biztonságosan alkalmazni. Nemcsak a szabályozásnak való megfelelés miatt, hanem azért is, mert ez alapvetően határozza meg a jövőbeli versenyképességüket. Azok a cégek, amelyek most időt és erőforrást fordítanak a tudásbővítésre, a megfelelőségi folyamatok kialakítására és az MI-stratégiáik újragondolására, komoly előnyre tehetnek szert a saját piacaikon” – foglalta össze Kaczur Tibor, az Intrum márka és marketingkommunikációs igazgatója.