A héten beindul az albérletpiac: nem ússzuk meg az áremelkedést – de itt is jöhet egy csavar
Július 23-án, szerda este a felsőoktatási ponthatárok kihirdetésével hivatalosan is elindul az idei albérletszezon. A bérleti díjak emelkedése egyelőre mérsékeltebb, mint a lakásáraké, ráadásul a kínálat bővülése tovább fékezheti az albérletdrágulást. Mivel az albérletárakat a kereslet és a kínálat új egyensúlya határozhatja meg a jövőben, ezért ebből a szempontból is érdekes változást hozhat a piacon az Otthon Start program szeptemberi indulása. Az idei albérletszezon vége felé sokkal többen dönthetnek a vásárlás mellett a bérlés helyett, ami mérsékelheti a keresletet a kiadó lakások iránt – derült ki az Ingatlan.com legfrissebb elemzéséből.

„2025 júniusában országosan 7,3 százalékkal emelkedtek az albérletárak éves összevetésben a KSH-Ingatlan.com lakbérindexe szerint, miközben a lakóingatlanok ára 14 százalékkal nőtt. Budapesten még nagyobb volt a különbség” – emelte ki Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Hozzátette, hogy Budapesten a bérleti díjak tavaly júniushoz képest csak 6,7 százalékkal emelkedtek, miközben a lakások 19 százalékkal drágultak.
Július közepén a bérlők már 16,5 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetésből válogathatnak, szemben az egy évvel korábbi 14,3 ezerrel, ez 15 százalékos bővülésnek felel meg. A kínálat növekedése csökkenti a bérbeadók árazási mozgásterét, ráadásul a bérleti szezon közepe felé a kínálat is jelentősen nőni szokott, ami idén különösen erős lehet.
„Az év első felében az állampapírból ingatlanpiacra átnyergelő befektetők mozgatták a lakáspiaci szálakat, így idén augusztusban még több kiadó lakás jelenhet meg az albérletpiacon, ami középtávon még inkább fékezheti a bérleti díjak emelkedését” – fűzte hozzá Balogh László. Az aktuális albérletpiaci tendenciák kedvezően érintheti azt a közel 130 ezer felvételizőt, akiknek a száma idén 13 éves rekordot döntött.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a legtöbb nappali tagozatos hallgató Budapesten tanul, a számuk 2023-ban meghaladta a 118 ezer főt. Debrecen a második legnagyobb egyetemváros közel 24 ezer hallgatóval, majd Szeged, Pécs és Győr következik a sorban 19, 18 és 10 ezer nappali tagozatos egyetemistával.
Így alakulnak az albérleti díjak
Az Ingatlan.com adatai szerint idén július közepén Budapesten 270 ezer forint a havi átlagos bérleti díj, de az egyes kerületek között óriási különbségek vannak.
- A legdrágább a II. kerület 370 ezer forintos havi átlaggal,
- a legolcsóbb pedig a XXIII. havi 160 ezer forintos átlagos albérletárral.
A budapesti árszinttől alig marad el a debreceni 248 ezer forintos átlagos bérleti díj. A kétszázasok klubjába tartozik még Győr és Székesfehérvár 200-210 ezer forintos átlaggal. Szegeden és Pécsett pedig 165 és 185 ezer forint az átlagos havi bérleti díj. A legolcsóbb egyetemváros Miskolc, ahol a 125 ezer forint az átlagos albérletár.
Az egyetemisták körében kedvelt szobabérlés esetén a havi költségek alacsonyabbak, ám így is jelentősek: Budapesten 110 ezer forintért lehet átlagosan szobát bérelni havonta, és a legolcsóbb külső kerületekben is 75-80 ezer forint az átlagos szobaár egy hónapra. Debrecenben és Szegeden 70-70 ezer forintból jön ki átlagosan egy havi szobabérlés, Győrben 60 ezer, Pécsett viszont 75 ezer forintba kerül ugyanez.
Jelentős változást hozhat az Otthon Start
A szakértő szerint alaposan megtépázhatja az albérletpiac keresleti oldalát a szeptemberben induló az Otthon Start program, amely akár 50 millió forintos, államilag támogatott, kedvező, 3 százalékos kamatozású lakáshitelt kínál az első lakásvásárlóknak.
„Az idei albérletszezon vége felé sokkal több szülő dönthet úgy, hogy bérlés helyett inkább az első lakás megszerzésében támogatja gyermekét. A legtöbb egyetemvárosban ugyanis elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy ugyanannak az ingatlannak a havi hiteltörlesztője olcsóbb lehet, mint a bérleti díja. Az első lakás megvásárlása a bérlés helyett csak azokban a családokban reális döntés, ahol az egyetemista vagy főiskolás fiatal középtávon is az adott városban tervez tanulni és munkát vállalni. Az is szükséges feltétel, hogy a szülők vagy a hallgató hitelképes legyen, valamint rendelkezésre álljon az önrész összege is” – foglalta össze Balogh László.


