Elővásárlási jog: tisztázta a kormány, hogyan szerezhet meg cégeket a külföldiek elől

A Nemzetgazdasági Minisztérium hangsúlyozza:

1. Magyarország az elsők között, 2018-ban alkotta meg a befektetéskontroll szabályrendszerét, amely Európában a szigorúbbak közé tartozik.
2. A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát.
3. A hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik: 2022 és 2025 között nyolc tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is.
4. Míg 2020-ban 62 jogügyletről érkezett bejelentés, addig 2024-ben az ügyek száma 162-re emelkedett. 

5. Magyarország nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint a technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97 százaléka jóváhagyással ért véget.
6. A tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni. A tiltással végződő ügyletek kapcsán a kormány – azon túl, hogy megvédi az állam érdekeit – a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására.
7. Az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is: tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna.