késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Félnek a magyarok a hitelektől, pedig kicsit több kölcsön jót tenne
A gazdasági növekedés korábban vártnál lassabb helyreállása kapcsán az utóbbi időben többször is felmerült, hogy a magyar háztartások erős megtakarítási hajlama ott lehet a legfontosabb magyarázó tényezők között. Ennek oka, hogy jövedelmeikből leginkább úgy tudnak nagyobb arányban megtakarítani a háztartások, ha fogyasztásukat visszafogják, de legalábbis a jövedelem emelkedésénél alacsonyabb ütemben növelik – írta a lakossági hitelezésről szóló elemzésében Oszlay András és Lanczová Nikoleta, az MBH Elemzési Centrum ágazati elemzői.
A magyar lakossági hitelállomány kifejezetten alacsony szinten áll a régióban
A GDP-arányos nettó pénzügyi vagyon alapján a kelet-közép-európai régióban a magyar háztartások az élmezőnyben foglalnak helyet. Amellett azonban, hogy ez a klasszikus megtakarítási eszközök (betétek, értékpapírok) tetmes állományában is megnyilvánul,
a nettó pénzügyi vagyon magas mértékében az is szerepet játszik, hogy a magyar háztartások kötelezettségei (elsősorban a hitelek) nemzetközi összevetésben viszont kifejezetten alacsonyak.
2024 végén Magyarországon a háztartási hitelek állománya a GDP arányában 13 százalék körül alakult. A régióban csak Románia marad el mögöttünk, a többi régiós országban lényegesen magasabb mértékben vannak eladósodva a háztartások. A magyar lakosságnak csak a lakáscélú hitelekben van tetemes elmaradása – Románia kivételével – a többi régiós gazdaság mögött, amelyek közül Szlovákia kimagaslik 30 százalékot is meghaladó mutatójával. Utánuk Ausztria, majd Csehország következik, mindkét esetben 20 százalékot meghaladó aránnyal, míg Lengyelország esetében a GDP 15 százaléka körüli a háztartások lakáscélú hiteleinek a szintje.
A fogyasztási hitelek mértékét tekintve lényegesen jobb a régión belüli pozíciónk:
a magyar háztartások esetében a fogyasztási hitelek súlya csaknem eléri a lakáscélú hitelekét.
Más országokban viszont egyértelműen dominálják a háztartási hitelállományt a lakáscélú hitelek.
A fogyasztási hitelek közé tartozik a szabad felhasználású jelzáloghitel, a személyi kölcsön, az áruvásárlási és a gépjárműhitel, illetve hazánkban a babaváró, valamint 2025 eleje óta a munkáshitel is. A Magyarország-specifikus hitelek közül a babaváró hitel volumene igen jelentős (a fogyasztási hitelek csaknem felét ez teszi ki), és túlnyomó többségben lakáscélra (ingatlanvásárlás, felújítás, korszerűsítés) használják fel az igénybe vevők. Hasonló konstrukció a régiós országokban nem létezik. Ha a babaváró hiteleket az elsődleges felhasználási céljuknak megfelelően inkább a lakáscélú hitelek közé sorolnánk, akkor Magyarországon is egyértelműen a lakáscélú hitelek dominálnák a háztartási hitelek állományát.
A hitelfelvétel lehetősége a vásárlást előrehozva élénkítheti a gazdaságot, ezen keresztül pedig növeli az általános jólét szintjét. Azonban sem a túl alacsony, sem a túl magas eladósodottság nem kívánatos egy stabil növekedési pálya eléréséhez és fenntartásához.
Költeni nem csak a magyar háztartások félnek: európai jelenség. A szocialista kormányzás alatt beütött devizahitel-válság azonban kifejezetten a magyarok számára égően fájdalmas emlék, bár a régióban másutt is fulladtak be tömegesen devizahitelek. A háztartások, a vállalatok és az állam olyan együttes gyors eladósodására azonban, amelyet akkor élt át az ország, nem volt másik régiós példa.
Kátyúba került az unió, sikerült túlságosan ráijeszteni az emberekre
A háborús retorika visszalőtt, gondoljunk akár kereskedelmi vagy fizikai háborúra – vissza az energiaválságos kezdőmezőbe, ezt a lépést valószínűsítik az Európai Unió gazdasága számára a friss adatok. A fogyasztás nem hajlandó nőni, a háztartások félnek költeni, és mivel egyéb terepeken sem megy jól az európai gazdaságnak, növekedés helyett jöhet a visszaesés.
Mi kell a gazdasági növekedéshez?
A 13 százalék inkább az optimálisnál alacsonyabb eladósodottságot jelent. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
nem használjuk ki kellő mértékben a hitelfelvétel lehetőségéből fakadó növekedési és jóléti hatásokat, más szóval: valamivel magasabb hitelállomány extra előnyt adna mind a gazdaság, mind a lakosság számára.
Az alacsony magyar háztartási eladósodottság mögött a nemzeti jövedelem alacsony ütemű növekedése is felsejlik. Magyarország átlagos gazdasági növekedése elmaradt a régió országainak legtöbbjétől, és még ezen növekedésnek egy részét is külföldi jövedelemtulajdonosok élvezhették. A háztartások hitelfelvételi hajlandóságának serkentésével a növekedés magasabb fokozatba kapcsolható.
A hitelfelvételi hajlandóság növeléséhez elengedhetetlen az alacsonyabb kamatkörnyezet megteremtése, a pénzügyi tudatosság, pénzügyi intézményekbe vetett bizalom és a pénzügyi bevonódás erősítése.
Összefoglalva, a régiós országokhoz képest Magyarországon a háztartási eladósodottság alacsony szinten ragadt. A háztartási eladósodottság növekedése ugyan kockázatot is jelenthet, viszont hazánkban a pozitív hatások ezt felülmúlhatják, a hitelállomány – esetünkben jellemző – növekedésserkentő hatása miatt.
Lakossági hitelek: megdöbbentő, ami folyik, egyre jobban pörög a piac
Májusban sem hagyott alább a kereslet intenzitása a lakossági hiteleknél: a személyi kölcsönök új szerződéseinek összege megközelítette a százmilliárd forintot, de közel 150 milliárd forint értékben folyósítottak lakáshiteleket is a bankok. Az első lakást vásárlók támogatott hitelének megjelenése tovább pörgetheti a piacot.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.