Ismét növekszik a magyar gazdaság: már látszik a fény az alagút végén
Továbbra is stagnál a magyar gazdaság, de legalább már halvány növekedésre képes. A Központi Statisztikai Hivatal szerda reggel közölt adatai szerint a bruttó hazai termék, azaz a GDP a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok alapján 0,1 százalékkal, a szezonálisan kiigazítottan 0,2 százalékkal, míg negyedéves alapon 0,4 százalékkal növekedett.
Az adat nem okozott meglepetést, előzetesen a jegybank és a kormány is stagnálás közeli állapotról kommunikált. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők éves bázison 0,0 százalékos, negyedéves alapon pedig 0,3 százalékos GDP-növekedést jósoltak, tehát felülmúlta az elemzői várakozásokat. Annál is inkább, mert volt olyan elemző, aki éves alapon visszaesést prognosztizált szezonális okok miatt.
A mostani adat is jelenti, hogy sikerült elkerülni a legrosszabbat, a technikai recessziót, amibe az elmúlt három évben kétszer is belecsúszott a magyar gazdaság.
Bár ez nem nagy szám ahhoz képest, tavaly év elején még erős évkezdetet és repülőrajtot várt a kormány, ám az első negyedévben kiábrándító GDP-adatok érkeztek. A növekedés helyett zsugorodott a gazdaság:
- az előző év azonos időszakához képest 0,4 százalékkal,
- míg a tavalyi év három hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal.
Ezek után nyilvánvalóvá vált, hogy nem tartható a kormány 3,4 százalékos GDP-várakozása, sőt, hamar kiderült, hogy az időközben lefelé korrigált 2,5 százalékos növekedés is erősen túlzó. Az áprilisban kirobbanó vámháború pedig még tovább lökte lefelé a várakozásokat, a közgazdászok legjobb esetben is 1 százalékos GDP-növekedést vártak.
A magyar gazdaság legfőbb problémája továbbra is a gyenge külső kereslet és a fő felvevőpiacunknak számító Németország stagnálása.
Európa legfejlettebb gazdasága gyakorlatilag 5 éve egy helyben áll, ami a magyar gazdaságra is hatással van. Erre mondta azt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tavalyi harmadik negyedéves csalódást keltő GDP-adatok után, hogy „a német gazdaság válsága maga alá teperte a magyart”.
Ez az állítás valószínűleg most is megállja a helyét. Bár a KSH részletes adatokat később tesz közzé, annyit azonban elárult, hogy a növekedéshez legnagyobb mértékben a szolgáltatások, ezen belül legfőképpen az információ, kommunikáció ág teljesítménye járult hozzá. A gazdaság teljesítményét az ipar és a mezőgazdaság fékezte.
Utóbbi kapcsán meg kell jegyezni, a NGM számításai szerint is 0,4-0,6 százalékkal vetette vissza a második negyedévben a kibocsátást, tehát ha az időjárás nem ráncigálja meg az ágazatot május és június folyamán, akkor ettől jóval szebb lehetett volna a második negyedéves GDP.
Az ipar problémái nem új keletűek, tavaly év eleje óta órási mínuszokat produkál a szektor, lényegében a magyar gazdaság felpörgése ennek függvénye. A mostani negyedéves GDP-adatok előtt tartott háttérbeszélgetésen Nagy Márton azt mondta, hogy már látszódnak a fordulat jelei Németországban, így a harmadik negyedévtől javulásra számít a külső konjunktúrában. Ez azért lenne fontos, mert a következő hónapokban fokozatos belépnek autóipari kapacitások, mint a BYD, a BMW, vagy a CATL a termelésbe, és ezektől is függ, hogy képes lesz-e nagyobb ütemre kapcsolni a gazdaság.
A harmadik negyedévben a miniszter szerint már 1 és 2 százalék fölött növekedhet a magyar GDP, ráadásul akkortól már a beruházások és az ipar sem fogja visszahúzni a kibocsátásunkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.