Orbán Viktor aláírta: új céghez kerülnek az autópálya-matricák – teljesen átalakul az útdíjrendszer, megszűnik a NÚSZ
A kormányrendelet szerint a spórolás mellett a szolgáltatás színvonalának növelése, valamint az adminisztratív terhek csökkentése is meghatározó volt a döntésben.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény módosítása a közlekedésért felelős miniszternek adott felhatalmazást a részletek kidolgozására. Ez a Magyar Közút lehet. Egyúttal a rendelet felülvizsgálja az útdíjszolgáltatási gazdasági társaság és az útdíjszedő működésének állam általi finanszírozásának módját. A jövőben e szervezetek működését a központi költségvetés a szervezet és az útdíjfizetési szolgáltatásért felelős miniszter között létrejövő szerződés alapján biztosítja.
Sejteni lehetett
Lázár János építési és közlekedési miniszter korábban azt mondta, a cél, hogy 2026-tól az állam saját hatáskörben, közfeladatként végezze az útdíjbeszedést, így a bevételek közvetlenül a közúti fejlesztésekre fordíthatók.
A rendszer bevételei mára meghaladják az évi 840 milliárd forintot, és néhány éven belül az ezermilliárdos határt is átléphetik.
Magyarország 2013-ban döntött arról, hogy bevezeti a nemzeti útdíjfizetési rendszert, ennek érdekében felállította a Nemzeti Útdíjfizetési Zrt.-t. Az útdíjak 2013-ban még csak 99 milliárd forintot hoztak az állami költségvetésbe, 2014-ben 210 milliárdot, 2019-ben 355 milliárdot, 2024-ben 804 milliárdot, 2025-ben pedig már 842 milliárd forint bevétellel terveznek.
A 3,5 tonna alatti, döntően lakossági járműveket érintő e-matrica-rendszer 1828 kilométernyi útszakaszokon éves, havi, tíznapos, napi, országos és vármegyei rendszerben működik, 89-95 százalékát magyar állampolgárok fizetik meg 10-11 millió járműre.
A 3,5 tonna feletti járművek útdíját 7496 kilométernyi szakaszra szedik be, a díj mértéke a távolságtól, a járműtípustól és a környezethasználattól is érdemben függ, a szennyező fizet elvet érvényesítve. Ezt a díjat mintegy 1 millió 20 ezer kamion után szedik be, és 60 százalékban külföldiek fizetik.
A tájékoztatás szerint
Magyarországon a gyorsforgalmi úthálózat 2010-ben 1270 kilométer volt, 2025 végére eléri az 1900 kilométert, és 2026-ban átlépi a kétezret is.
Az utak felújítására és az új hálózat építésére az elmúlt tizenöt évben 5500 milliárd forintot fordított a kormány.
Lázár János közölte: a javaslat célja, hogy 2026-tól Magyarország közfeladatként végezze az útdíjfizetési rendszer működtetését, ne kelljen közreműködőt fizetni.
