A tárolókban a búza, az aszály átalakítja a vetésszerkezetet
Július végére az őszi árpa, a repce és a magborsó betakarításával a teljes területen végeztek a gazdálkodók, az őszi búza aratása a terület 2 százalékának híján volt teljes, míg a rozsnál és a tritikálénál 7-7, míg a zabnál a terület 18 százaléka volt hátra. Az elmúlt évek tapasztalata, hogy az aszályos időszakokat az őszi és a tavaszi vetésű növények közül az előbbiek viselik jobban.
Őszi árpát 275,4 ezer hektárról arattak le, termésátlaga meghaladta a hektáronkénti 5,7 tonnát, így összesen valamivel több mint 1,58 millió tonna kerülhetett a magtárakba. Az árpa, ahogyan a többi kalászos is, a jelek szerint a korábban vártnál – de főleg a tavaszi vetésű növényeknél, így például a kukoricánál – jobban viselte az idei időjárást, illetve az egyéb kedvezőtlen tényezőket. A szakmabeliek ezek közül főként azt említik, hogy már a tél sem volt kedvező az ősszel vetett szántóföldi növényeknek, ugyanis nem volt elég hideg, nem esett megfelelő mennyiségű csapadék, így a talajból már a tél végén jelentős mennyiségű víz hiányzott. Májusban is volt egy hűvösebb időszak, amikor megállt a növények fejlődése.
A búza aratása is véget ért
Az árpa piaca is jól alakult eddig, az olasz vevők ugyanis korán, már az aratás idején megjelentek a piacon, folyamatosan vásároltak, így az árakat is feljebb tornázták. A piaci szakértők szerint az egymillió tonnát közelítő export várható ebből a terményből.
Az őszi búza 98 százalékának aratása után 5,52 tonnás hektáronkénti termésátlagról számoltak be a termelők.
A learatott termény mennyisége pedig a teljes, 976,8 ezer hektáros terület aratási munkáinak befejezése után közelítheti az 5,4 millió tonnát. Ebből a belföldi igények kielégítése után a kétmillió tonnát meghaladó exportárualap keletkezik. A hírek szerint az egyébként is hagyományos vevőnek számító Olaszországból jelentős az érdeklődés a magyar búza iránt, aminek alapos támaszt ad, hogy az idei termés lényegesen jobb minőségű, mint a tavalyi, vagy a tavalyelőtti volt.
Tavaly egyébként – az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai szerint – az ideinél valamivel magasabb, 5,79 tonnás hektáronkénti termésátlaggal aratták le az őszi búzát, de mivel mintegy 100 ezer hektárral alacsonyabb volt a termőterület, az össztermés is kevesebb lett az ideinél (5,06 millió tonna).
Repcét rekord alacsony, 144,7 ezer hektáros területen termeltek, és 415,7 ezer tonna volt az összes termés. Itt a termelés évek óta visszaesik: 2018-ban még 330 ezer hektáron termelték az őszi káposztarepcét. A klímaváltozás és az aszályos időszakok mellett az sem kedvez a növény termelőinek, hogy az Európai Unióban bevezetett hatóanyag-kivonások miatt nagyon megnehezült a növényvédelem, ráadásul a piac sem jól alakult az elmúlt időszakban.
Kevesebb gyümölcs termett az idén
Az Agrárközgazdasági Intézet nemrég közzétette a főbb gyümölcsök szüretének július 16-ai adatait.
Eszerint a meggy szedése akkor már 90 százalékos készültségben volt, országos termésátlaga pedig a tavalyihoz képest harmadával csökkent, 3,6 tonna/hektár volt.
Az egy hektárra jutó termésmennyiség
- Csongrád-Csanád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében mindössze 1–2,1, azonban
- Zala vármegyében 7,6,
- Vas vármegyében pedig 8,1 tonna
volt a hektáronkénti átlaghozam.
A kajszitermés az egy évvel korábbi kimagasló 6,3 tonnás termésátlagot 2025-ben meg sem közelítette, a terület 83 százalékának szürete után csupán 1,4 tonna volt. Így a betakarított termésmennyiség is csupán az 5,8 ezer tonnát érte el, szemben a tavalyi 28,3 ezer tonnával. A legnagyobb termésátlagot, 16,4 tonna/hektárral Komárom-Esztergom vármegyében, a legnagyobb termésmennyiséget pedig 3,1 ezer tonnával Somogy vármegyében érték el.
Az őszibarack szedése július 16-án 27 százalékon állt, a termésátlag 3,1 tonna/hektár körül alakult, ami kevesebb, mint harmada a tavalyi hektáronkénti termésmennyiségnek.
Ruff Bálint a valaha volt legnagyobb átvilágítását jelentette be – kiderült, mikor kezdi el a munkát a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal
