késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
A KSH közölte: kevesebben dolgoznak itthon, mint egy évvel korábban
Idén augusztusban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 676 ezret tett ki. A munkanélküliek száma 215 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,4 százalék volt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 2025. június–augusztusi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 évesek körében 4 millió 679 ezer volt, 36 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. A férfiak körében a foglalkoztatottak száma 21 ezerrel, 2 millió 479 ezerre, míg a nők esetében 15 ezerrel, 2 millió 200 ezerre mérséklődött.
A KSH kiemelte:
a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 503 ezren dolgoztak, 50 ezerrel kevesebben, mint az előző év azonos időszakában.
A közfoglalkoztatottak létszáma 72 ezer, a külföldön dolgozóké pedig 105 ezer volt.
A 15–64 évesek körében a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta gyakorlatilag nem változott, 75,4 százalék volt. Ez az érték a férfiak esetében 79,2 százalékot, a nők körében pedig 71,5 százalékot mutatott.
A 2025. június–augusztusi időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos száma 217 ezer, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalék volt.
A férfi munkanélküliek száma 115 ezer, a nőké 102 ezer volt. A ráta mindkét nem esetében 4,4 százalék volt, ami gyakorlatilag megegyezett az előző év június és augusztus közötti értékkel.
A jelentés kitér arra, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 11,1 hónap volt, a munkanélküliek 45,6 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, miközben 29,6 százalékuk már legalább egy éve nem talált munkát.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2025. augusztus végén az egy évvel korábbihoz képest 1,0 százalékkal, 222 ezerre mérséklődött.
A munkaerőpiacon javulást az új gyárak beindulása hoz várhatóan
A mérséklődés közel harmadáért a gyermekgondozási ellátás miatt tartósan távol lévők számának csökkenése felelt, akiket az uniós módszertan munkavállalónak tekint – jelezte Molnár Dániel, a Gazdaságelemzési Központ vezetőelemzője.
Hozzátette, hogy a nem elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottakat nézve a magyar háztartásban élő, de külföldi telephelyen dolgozók száma összességében nem változott a tavalyi évhez képest, amely mindenképpen kedvező folyamatnak tekinthető.
A közfoglalkoztatottak száma ezzel szemben nagyobb mértékben,
14 ezer fővel emelkedett, viszont közel 72 ezres létszámuk továbbra sem kiemelkedő.
A közfoglalkoztatás növekedése mögött a gyenge munkaerőpiaci kereslet állhat, amely jobban érinti a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetben lévőket, az alacsonyan képzetteket, akik így nagyobb mértékben szorulnak rá az állami foglalkoztatási formákra.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma összességében véve 38 ezer fővel csökkent a tavalyi nyári hónapokkal összevetve.
A mérséklődésben a vártnál gyengébb gazdasági teljesítmény húzódik meg, amely visszafogja a vállalatok munkaerő iránti keresletét. Továbbra sincsenek széles körű elbocsátások, ugyanakkor a természetes fluktuáció (például felmondás, nyugdíjba vonulás) nyomán megüresedő álláshelyeket nem töltik fel a vállalatok, a lejáró határozott idejű szerződéseket nem hosszabbítják meg, hanem sok esetben inkább átszervezik a munkarendet.
A Gazdaságelemzési Központ szerint a munkaerőpiacon nem számítanak jelentős fordulatra vagy átrendeződésre.
A nagy beruházások termőre fordulása ugyan erősítheti a munkaerőkeresletet az adott régiókban, amellyel párhuzamosan a gazdasági növekedés élénkülése a következő negyedévekben is pozitív hatással járhat, azonban összességében, a vállalatoknál meglévő szabad kapacitásokra tekintettel, ez a folyamat csak hosszabb távon járhat együtt a foglalkoztatottság makro szintű emelkedésével.
A foglalkoztatottak száma így várakozásaink szerint idén éves átlagban még kismértékű csökkenést mutathat a tavalyi évvel összevetve, ellenben már jövőre ismét növekvő pályára állhat. A munkanélküliségi ráta ezzel párhuzamosan, figyelembe véve az aktivitás alakulását is, az idei 4,3 százalékos szintről jövőre 4,1 százalékra mérséklődhet.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint nem szabad elfelejteni, hogy
a munkaerőpiaci felmérés egy kérdőíves felmérés, tehát természetszerűleg rendelkezik valamilyen hibahatárral.
Hozzátette, hogy nagyobb probléma az éves alapú visszaesés – itt 37 ezer fő a csökkenés a foglalkoztatottak számában. Ez a csökkenés két okra vezethető vissza.
- Egyrészt van egy demográfiai ok: ugyanennyivel csökkent az aktívak száma, ami a munkaképes korú népesség alacsonyabb létszámának eredménye. A 15-74 éves korosztályba az egy évvel korábbinál 67 ezer fővel, a 15-64 évesbe pedig 50 ezer fővel kevesebben tartoztak.
- Ehhez kapcsolódik viszont a másik ok: a stagnáló, alig növekvő gazdaság, illetve a különösen is gyenge külső kereslet.
Ez a vállalkozások munkaerőigényét mindenképp csökkenti, de míg korábban igyekeztek megtartani a munkavállalóikat, most a jelek szerint ha jelentősebb elbocsátásokról a fentiek alapján nem is beszélhetünk, de a nyugdíjba menőket sok esetben nem pótolják.
Regős Gábor szerint a következő hónapokban a munkaerőpiacon javulást az új gyárak beindulása hoz várhatóan, illetve a külső kereslet javulása hozhatna – ez azonban meglehetősen bizonytalan. Egyik sem oldja meg ugyanakkor a demográfiai problémákat, így legalábbis belső erőforrásból nehéz lesz a foglalkoztatotti szintet nagymértékben növelni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.