Állampapír: igazi flúgos futam jön a jövő év elején, csak januárban 550 milliárd euró mozdul meg – belecsapnak a lecsóba a hollandok
Az európai hosszú lejáratú kötvénypiacon egy korábban hűséges, és rendkívül tőkeerős vevő hamarosan máshol kezd el vásárolni. A holland nyugdíjalapok portfólióátrendezése teljesen átalakíthatja az európai állampapírpiac szerkezetét.

Az 1,6 ezer milliárd eurós holland nyugdíjrendszer – amely a legnagyobb a régióban – jelentős átalakuláson megy keresztül annak érdekében, hogy az előregedő társadalom miatt fenntarthatóbbá váljon. Az alapok a jövőben többet fektetnek kockázatosabb eszközökbe és kevesebbet kötvényekbe. Ez azzal is jár, hogy kamatkockázati piac termékei iránt is radikálisan csökken a kereslet, hiszen az alapok kevesebb fedezeti ügyletet kötnek majd.
Amikor a hollandok belecsapnak a lecsóba
Az évek óta tervezett elmozdulás nagy része már csak hetekre van: az első jelentős állomány január 1-jén áll át az új rendszerre. Az ING Bank szerint ekkor
mintegy 550 milliárd eurónyi eszköz mozog majd, ami különösen kockázatos lehet az év azon időszakában, amikor sok piaci szereplő nincs aktívan jelen a piacon, alacsony a forgalom.
A nagyságrend miatt a jegybankárok és a szabályozók is aggódva figyelik, hogyan zajlik majd a folyamat. A kormányok számára is kulcskérdésről van szó, hiszen a feszes költségvetési helyzet és a növekvő állami kiadások mellett égetően szükségük van nagy vevőkre az államadósság finanszírozásához.
Az idei évre jellemző volt, hogy sokan leépítették kitettségüket a hosszú lejáratú kötvényekben, és olyan stratégiákba fektettek, amelyek akkor fizetnek, ha ezek továbbra is alulteljesítik a rövidebb futamidejű papírokat.
Az európai kamatpiacon gyakorlatilag minden a holland nyugdíjalapokról szól
– mondta a Bloombergnek Rohan Khanna, a Barclays eurókamat-stratégiáért felelős vezetője. „Ez az egyik legjelentősebb változás az európai kötvénypiacon, és ami a legfontosabb: egy fekete doboz” - tette hozzá.
Bálna az állampapírpiac tengerében
Az Európai Központi Bank szerint a holland rendszer valóságos „bálna” a kötvénypiacon:
az euróövezeti nyugdíjalapok által tartott államkötvények mintegy 65 százaléka náluk van.
Ez részben annak köszönhető, hogy a foglalkoztatói nyugdíjrendszer a legtöbb munkavállaló számára kötelező. Mivel ezek az alapok hagyományosan meghatározott juttatású rendszerek voltak (amelyekben előre rögzítik a kifizetések nagyságát, függetlenül a befektetések teljesítményétől), nagymértékben támaszkodtak a hosszú lejáratú eszközökre, hogy biztosítsák a jövőbeni nyugdíjkifizetések fedezetét.
Az elöregedő társadalom és a csökkenő születésszám azonban egyre nehezebbé teszi ezeknek a kötelezettségeknek a teljesítését, ezért az alapok – egy hosszú távú globális trenddel összhangban –
olyan rendszerre térnek át, ahol a kifizetések a befizetésektől és a befektetési hozamoktól függenek.
Ennek eredményeként
- az alapok nagyobb súlyt adnak a kockázatos eszközöknek, és
- csökkentik a kötvénykitettséget azoknál, akiknek még messze van a nyugdíjba vonulásuk.
- Az eszközallokáció az életkor előrehaladtával változik majd.
- Kevesebb kamatkockázati fedezetre lesz szükségük, és
- a megmaradó fedezeti ügyletek futamideje is rövidebb lesz.
Rázós lesz az év eleje
Amikor egy ekkora vevő eladóvá válik, a végeredmény valószínűleg a hosszú lejáratú kötvényhozamok emelkedése és az euró kamatswap-görbe meredekebbé válása lesz - vagyis a különböző futamidőkre a piac által elvárt fix kamat megemelkedik. Az idáig vezető út meglehetősen rázósnak ígérkezik.
Miután a holland alapok áttérnek az új szerződésekre, egy évük lesz portfólióik átalakítására, hogy csökkentsék a torlódások kockázatát. Ez jelentős bizonytalanságot okoz azzal kapcsolatban, hogy pontosan mekkora forgalom jelenik meg a piacon, és mikor.
A holland átállás előtti várakozások, valamint az egyre növekvő európai költségvetési hiányok miatt a hozamgörbe egyre meredekebbé válására fogadó pozíciók (steepener) idén a piac kedvenc ügyletei közé tartoztak.
A holland és német 30 éves kötvényhozamok a múlt hét végén 2011 óta nem látott szintre emelkedtek.
(A hozamgörbe meredekebbé válása azt jelenti, hogy a hosszú lejáratú hozamok gyorsabban emelkednek - vagy kevésbé csökkennek -, mint a rövid lejáratú hozamok, így nő a különbség a hosszú és a rövid futamidők hozamai között.)
Az elhelyezett tőke nagysága miatt azonban fennáll az ellenkező irányú, hirtelen elmozdulás veszélye is. Ha a holland nyugdíjalapok aktivitása elmarad a várakozásoktól, vagy ha más makrogazdasági tényezők – például egy euróövezeti kamatemelés lehetősége – kerülnek előtérbe, az komoly veszteségeket okozhat a „steepener” pozícióknak, és gyors kiszállásra kényszerítheti a befektetőket.
A holland jegybank és más intézmények arra figyelmeztettek, hogy az ünnepi időszak alacsony likviditása átmeneti piaci kilengéseket okozhat. Egyes brókercégek és banki treasuryk ezért a szokásosnál nagyobb létszámmal készülnek az esetleges volatilitásra.
Nem tudom, hányan dolgoznak majd bent, de a piaci likviditás borzalmas lesz
– mondta Ales Koutny, a Vanguard nemzetközi kamatstratégiáért felelős vezetője, aki szintén a hozamgörbe meredekebbé válására számít.
Itt a jó vételi lehetőség, csak az a kérdés, hogy mikor
Minden változás lehetőség is egyben - szokás mondani -, és ez most sincs másképp. Sokan az európai államkötvények eladási hullámát vásárlási lehetőségnek tekintik. Az UBS Asset Management szerint a német hosszú lejáratú államadósság már most is vonzó értékeltségen forog hosszú távon, és a jelentős európai kínálat miatt a hozamok januárban tetőzhetnek.
Ha a holland nyugdíjalapok feljebb tolják a hosszú oldali hozamokat, az belépési lehetőséget jelent
– mondta Kevin Zhao, az UBS Asset Management globális államkötvény- és devizapiaci vezetője. „Az amerikai kötvényhozamok tavaly január második hetében tetőztek; úgy gondoljuk, jövőre hasonló forgatókönyv játszódhat le az európai kamatoknál” - fűzte hozzá.
A Citigroup kamatstratégái szerint az euróövezeti országok
- 2026-ban összesen nettó 687 milliárd eurónyi államadósságot bocsátanak ki,
- ebből csak januárban közel 120 milliárd eurót.
Ahogy a holland alapok átalakítják befektetési portfólióikat, az európai államadósságkezelő központok kénytelenek ehhez alkalmazkodni; egyensúlytalanság alakul ki a hosszú lejáratú kötvények piacán. Hollandia rövidebb futamidők felé tolja el finanszírozási programját, és Ausztria is jelezte, hogy szintén kész módosítani stratégiáját.
Mindenki visszafojtott lélegzettel várja, hogyan alakul mindez
– mondta Kal El-Wahab, a Bank of America EMEA-régióért felelős kamatkereskedési vezetője. „Rengeteg figyelem és kockázat összpontosul erre a témára; a következő hetek rendkívül fontosak lesznek” - tette hozzá.


