Brüsszel megfenyegette Magyarországot Ukrajna miatt: Oroszország beperelte Európát – viccet csináltak a német kancellárból – a legolvasottabb közéleti cikkek decemberben
Eddig még nem fordult elő, hogy a Világgazdaság legolvasottabb cikkei közé olyan is bekerüljön, amely már maga is egy válogatás az év legolvasottabb cikkeiről. Így most amellett, hogy az EU-csúcs után Brüsszel máris megfenyegette Magyarországot, valamint hogy Oroszország perre ment az EU-val a befagyasztott orosz vagyon miatt, most a már egyszer összeszedett legolvasottabb közéleti cikkeket is újra felidézzük. Ezek a Világgazdaság legolvasottabb közéleti cikkei idén decemberből.
Megfenyegették Magyarországot, mert nem szállt be az ukrán hitelbe – „Meg fogják fizetni az árát”
Alig száradt meg a tinta az EU-csúcs december 18–19-i döntésén, máris nyílt politikai fenyegetés érte Magyarországot Brüsszelben . Bár a magyarok, csehek és szlovákok kimaradtak az Ukrajnának szánt közös hitelből, uniós források szerint ennek súlyos politikai következményei lehetnek. Tizenhat órás maratoni csúcstalálkozó után az Európai Unió vezetői végül megállapodtak Ukrajna finanszírozásáról:
90 milliárd eurós közös hitelt vesznek fel, melyet az EU közös költségvetése fedez.
A pénz a következő két évben biztosítja Kijev működését, miután megbukott az a terv, hogy a befagyasztott orosz állami vagyonból finanszírozzák a háborút.
Egy uniós tisztviselő leszögezte: mivel a legtöbb tagállam megszavazta, a pénz el fog jutni Ukrajnába, a kimaradó országok azonban „páriává” fognak válni az EU-ban. Egy másik magas rangú tisztviselő hasonlóképpen nyilatkozott: „Nem kell fizetniük, de nem maradhat következmények nélkül, hogy három tagállam elutasította az uniós finanszírozást – politikailag meg fogják fizetni az árát az ellenszegülésnek.”
A Világgazdaság legolvasottabb közéleti cikkei februárban
Mint már említettük, nemigen fordult még elő, hogy egy év végi összeállításba bekerüljön egy másik összeállítás is. Ennek egyszerűen az az oka, hogy egy pár hetes vagy pár napos cikk olvasottsága nehezen veszi fel a versenyt a több hónaposokkal. A decemberi összeállítások ilyen szempontból kakukktojások, mert az összeállítás megírásakor legfeljebb háromhetes cikkek jöhetnek szóba, így a már megjelent összeállítások is bekerülhetnek a listába.
Februárban a legolvasottabb cikkek közé tartozott az az írás, melyben arról számoltunk be, hogy a magyar kormány újabb lépést tett egy évszázados történelmi sérelem helyreállítására, amikor
megkezdődött az észak-olaszországi Trieszt városában található magyar tulajdonú tengeri kikötő építése.
Szintén beszámoltunk arról, hogy év eleji amerikai–orosz egyeztetések ugyan a békerendezés lehetőségeit célozták, ám az európai békefenntartók kérdésében gyorsan éles ellentét alakult ki, miközben a harcok a fronton nem csillapodtak. Washington időközben egy 28 pontos béketervvel állt elő, mely kezdetben számottevő ukrán engedményeket tartalmazott, ám a legvitatottabb elemeket később módosították, a jelenlegi változat részletei azonban továbbra sem ismertek. Az összeállítás további részét itt olvashatják el.
Putyin írásba adta Orbán Viktornak, mit fog tenni, ha az EU Ukrajnának adja a befagyasztott orosz vagyont
Még a karácsony előtti EU-csúcs előtt számoltunk be arról, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök arról biztosította Orbán Viktort:
„a nemzetközi jog minden eszközét felhasználják” azokkal a tagállamokkal szemben, melyek megszavazzák a befagyasztott orosz vagyon felhasználását Ukrajnában.
Akkor a magyar kormányfő azt mondta, hogy az ukránok támogatása felől közelítve a kérdéshez, azt kell megvitatnunk, hogy adjunk-e támogatást Ukrajnának, ha igen, mennyit és milyen módon, katonaitól a pénzügyiig, gondolva az összes lehetséges formára.
Most válik valóra a rémálom: Oroszország beperelte Európát 230 milliárd dollárra
December közepén Oroszország beperelte Európát: az orosz jegybank Moszkvában pert indított a Euroclear ellen , és mintegy 230 milliárd dollár (hozzávetőleg 83 ezermilliárd forint) kártérítést követel. A kereset az első konkrét lépés abban a jogi rémálomban, melyet a Kreml jósolt az EU-nak arra az esetre, ha Brüsszel felhasználná a befagyasztott orosz állami vagyont Ukrajna támogatására.
Az Európai Unió jelenleg nagyjából 210 milliárd eurónyi (megközelítőleg 82 ezermilliárd forint) orosz jegybanki eszközt tart befagyasztva, döntően az ukrajnai háború 2022-es kitörése óta. Az orosz jegybank december 12-én nyújtotta be a keresetet a moszkvai kereskedelmi bíróságon. A beadvány 18,2 ezermilliárd rubelről szól, ami a befagyasztott orosz szuverén eszközök teljes értékének felel meg.
Záporoznak a sértések: viccet csinált a német kancellárból a belga miniszterelnök
A múlt heti EU-csúcsot szokatlanul éles hangvételű nyilatkozatok kísérték, melyek már messze túlmutattak az Ukrajna melletti politikai kiálláson, és nyílt törésvonalakat rajzoltak ki a tagállamok között.
Az orosz vagyon elkobzásáról szóló javaslat kapcsán árulással, kétszínűséggel és jogi felelőtlenséggel vádolták egymást az európai vezetők,
miközben a döntések súlyos gazdasági és politikai kockázataitól tartanak. A vita nemcsak Belgium, Németország és Dánia között éleződött ki, hanem Magyarország is egyértelmű alkotmányos korlátokra hivatkozva határolódott el az uniós hitelfelvételtől. A feszült légkört tovább erősítették az orosz reakciók, melyek nyíltan ellenséges hangnemben „köszöntötték” az EU-csúcsot.
