Újabb blöff a Tisza Párttól: szinte mindenhol megbukott Európában a gazdagok megadóztatása

„Ötmilliárd forintos vagyon felett évi 1 százalékos vagyonadó bevezetését tervezi a Tisza, ez évi 50 milliárd forint hozzájárulást jelent a költségvetéshez” – mondta múlt pénteken Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miután három nap hallgatás után hirtelen előállt a pártja adóterveivel. Az ad hocnak tűnő ötlet előzménye, hogy kedden az Index birtokába került egy dokumentum, amelyben a párt gazdasági kabinetje a többkulcsos adózás bevezetését és az adókedvezmények felülvizsgálatát javasolta, amelynek értelmében a jelenlegi 15 százalékos szja-kulcs csak 416 ezer forintig maradna, efölött 22 százalékos, 1 millió 250 ezer forint fölött pedig 33 százalékos elvonás sújtaná a munkavállalók keresetét. 

Bár a Tisza Párt határozottan tagadta magának a dokumentumnak a létezését, azóta kénytelen voltak elismerni a többkulcsos adórendszerre vonatkozó terveket. Mindezt úgy, hogy a minimálbér 9 százalékos szja-kulcs alá kerülne, az átlagkeresetig pedig adójóváírást alkalmaznának, a költségvetésből így kieső adóbevételeket pedig a magyar gazdagok megadóztatása és a vagyonadó finanszírozná.

Gazdagok megadóztatása: sok bürokrácia, kevés bevétel

Magyarországon időről időre felmerül a gazdagok megadóztatásának ötlete, azonban rendre lekerül a napirendről, nem véletlenül. A nemzetközi tapasztalatok egyöntetűen azt mutatják, hogy korántsem hoz annyit a konyhára, mint amennyit a politikusok remélnek tőle. 

Ennek oka, hogy hiába hangzik elsőre kecsegtetőnek a társadalmi igazságosságnak való megfelelés, a tapasztalatok egyáltalán nem igazolják a várakozásokat. A bürokratikus nehézségek miatt lényegében nem képesek az országok behajtani, a beszedett bevétel pedig nincs arányban az adminisztráció költségeivel. 

Ez egyébként Magyar Péter terveinél is megállja a helyét, ugyan a pártelnök által bevezetni kívánt vagyonadó minden vagyontárgyra kiterjedne, beleértve a nagy értékű ingóságokat (jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi), ingatlanokat, a céges vagyont és a külföldön található vagyontárgyakat is, nagyon nehéz elképzelni, hogy az államnak bármikor lesz arra kapacitása, hogy vagyontárgyakról ilyen típusú felmérést készítsen. Arról nem beszélve, hogy egyáltalán nincs arra garancia, hogy egy későbbi kormány ne terjessze ki akár már a középosztályra, ha éppen úgy ítéli meg, hogy csak így tudja finanszírozni a kiadásait. 

Az unióban egyedül Spanyolország használja

A kontinensen jelenleg mindössze három államban, Spanyolországban, Norvégiában és Svájcban van klasszikus vagyonadó. Az ibériai ország 2023 óta országszolidaritási adóként ideiglenes vagyonadót alkalmaz, ami azokra vonatkozik, akik legalább 3 millió eurót érő vagyonnal rendelkeznek, így:

• 3 és 5 millió euró között az adófizetők vagyonuk 1,7 százalékát, 
• 5 millió és 10 millió euró között 2,1 százalékát,
• 10 millió euró felett pedig 3,5 százalékot fizetnek.
  2024-ben mintegy 2 milliárd euró bevételre tett szert ebből a spanyol kormány, ami a közel 50 milliós ország méretéhez és a gazdagok számához képest elenyésző.

Egyébként a világ legfejlettebb államait tömörítő OECD egy 2018-as jelentésében is vizsgálta a vagyonadókat, amiből ugyancsak az derül ki, hogy az adónem egyre kevésbé népszerű. Az utóbbi 35 évben az OECD-országokban jócskán visszaestek a vagyonadót használó államok: míg 1990-ben 12 országban alkalmazták, 2017-ben már csak négy tartott fenn ilyen rendszert.

Talán ez is magyarázza, hogy Németországban, ahol nemrégen még a baloldali jelzőlámpa-koalíció volt hatalmon, sem volt kellő támogatottsága az adónak.

Még a Tisza szakértői szerint is behajthatatlan

Magyar Péter terve Mészáros Lőrinc megadóztatásáról még a saját táborában sem talál egyöntetű támogatásra. Petsching Mária Zita közgazdász, aki hónapok óta járja az országot, az egyik Tisza-sziget rendezvényén úgy fogalmazott, hogy „aki áfacsökkentést mond, annak adóemelést is mondania kell”. Egyik ilyen megoldásként emlegette a vagyonadót, amelynek behajtása kapcsán maga is szkeptikus volt.

– mondta a közgazdász. 

Bár a Tisza Párt közelében lévő közgazdászok, akik korábban az adóemelés és a progesszív adórendszer bevezetése mellett kardoskodtak, nem túl bőbeszédűek a tervek kiszivárgása óta, az viszont teljesen világos, hogy a Tisza valójában furkósbotként akarja használni kormánypárthoz közel álló üzletemberek megregulázására a vagyonadót, ami kérdéses, hogy mennyire tekinthető jogállami megoldásnak.