Magyar fizetések: úgy robognak, mintha nem lenne holnap, pedig még csak most jön a java

Noha lassult a bérkiáramlás júliusban, továbbra is erőteljes bérdinamika jellemző a magyar gazdaságban, ami egyelőre rácáfol az elemzői várakozásokra – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedd reggelt közölt adataiból. Ahogy beszámoltunk róla, a nyár közepén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. Ezzel a bruttó átlagkereset 9,0, a nettó átlagkereset pedig 9,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Júniusban még közel 10 százalékos bérnövekedést regisztrált a KSH, ám lehet, hogy hamarosan egy év kitérő után visszatér a két számjegyű tartományba.

Magyar fizetések: a költségvetési szféra viszi a prímet

„Az év hetedik hónapjában a költségvetési szférában emelkedett gyorsabb ütemben az átlagbér értéke, 10,0 százalékkal. Sőt, itt a medián kereset is nagyobb mértékben, 12,2 százalékkal nőtt, amely jelzi, hogy az alacsonyabb keresetűek körében volt a nagyobb bérfejlesztés” – értékelte az adatokat Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Központjának vezető elemzője, aki kiemelte, hogy a költségvetési szférához tartozók esetében 

Az utóbbi ágazat járult hozzá a béremelkedés ütemének gyorsulásához, köszönhetően a 30 ezer fő alatti települések önkormányzati dolgozóit érintő, 15 százalékos, júliusi béremelésnek. Bár a vállalkozások körében júniushoz képest némiképp lassult a béremelkedési ütem, azonban a 8,7 százalékos bővülés ezzel együtt is megfelel a megelőző hónapok átlagának. A mediánbér a vállalkozások esetében is érdemben gyorsabb ütemben, 9,7 százalékkal nőtt, ami ugyancsak azt jelzi, hogy mérséklődhetett a bérolló a gazdaságban.

Lehet, hogy az inflációs várakozások még mindig felfelé hajtják a fizetéseket

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza arra hívta fel a figyelmet, hogy a meglepően erős bérdinamikát a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedése csak részben magyarázza. Idén január elsejével a minimálbér 9, míg a szakmunkás minimálbér 7 százalékkal emelkedett, ehhez képest két egymást követő hónapban is ennél magasabb volt a bérnövekedési ütem.

– magyarázta a közgazdász, aki jelezte, hogy júliusban a nettó keresetek jobban nőttek, mint bruttó fizetések, ennek oka a családi adókedvezmények növekedése. Még nagyobb az eltérés a bruttó és a nettó között a mediánkereset esetében: a két növekedési ütem itt 9,6, illetve 10,7 százalék, ami azt mutatja, hogy az alacsonyabb keresetűeknél jobban számít a családi adókedvezmény növelése. 

Példaként említette az oktatási ágazatot, ahol 15,5 százalékos volt a növekedés, míg az egészségügyben 2,2 százalék.

Hiába az erős bérnövekedés, a boltok forgalmában ez nem látszik

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában kiemelte, hogy önmagában az erős bérkiáramlás szükséges, de nem elégséges feltétele a kiskereskedelem vagy úgy általában a fogyasztás és a gazdaság tartósan dinamikus növekedésének. Júliusban a kiskereskedelmi forgalom negatív meglepetést okozott, miután váratlanul az éves volumen 3 százalékról 1,7 százalékra mérséklődött. 

– mondta a szakértő, aki szerint ehhez adódik hozzá a kényelmetlenül magas infláció. Szerinte az áremelkedési ütem, amely ugyan árrésstopokkal valamelyest kordában tartható, de a lakosság érzékelése szerint így is túlságosan magas. 

„Annak ellenére tehát, hogy papíron a keresetek vásárlóereje, vagyis a reálbér júliusban is 4,9 százalékkal bővült éves bázison, a háztartások a többletjövedelmük megszokottnál nagyobb részét takarítják meg. A gyors bérkiáramlás a vagyoni helyzetet javítja, de a reálgazdaság növekedését nem segíti olyan nagy mértékben, mint amit ezek a számok önmagukban sugallnák” – taglalta az ING Bank vezető elemzője.

Az állami szféra béremelései tolhatják a bérnövekedést

Molnár Dániel a követező hónapokban is erőteljes bérkiáramlásra számít az állami szférában:

• előbb a kormánytisztviselők szeptembertől érvényes, 15 százalékos béremelése jön,
• majd januártól a pedagógusok, 
• a vízügyi dolgozók és az
• igazságügyi dolgozók körében folytatódnak a bérfejlesztések, 
• februárban pedig a rendvédelmi dolgozóknak kifizetett fegyverpénz gyorsítja majd érdemben a bérdinamikát.

Várakozása szerint idén éves átlagban is 9 százalék körül emelkedhet az átlagkereset értéke, amely 4 százalék feletti reálkereset-bővülést jelentene.

Virovácz is úgy számol, hogy a 2025-ben 8–9 százalék körül lehet az éves átlagbér-növekedés a nemzetgazdaság egészében, vagyis némileg felfelé revideálták az előrejelzésüket. „Előretekintve lefelé mutató kockázatot jelent, hogy az üzleti bizalmi indexek továbbra is gyengék, sőt újra lefelé vették az irányt, ami együtt járhat a munkaerőköltségek valamilyen módon történő racionalizálásával. Ezzel ellentétben néhány szektor továbbra munkaerőhiánnyal szembesül, elsősorban a zsugorodó munkaerőpiaci kínálat miatt, ami erősíti a bérnyomást” – fejtette ki az ING Bank elemzője, aki szerint a jövő évet illetően pedig a legfontosabb kérdés a minimálbér-megállapodás esetleges revíziója lesz, ugyanis vélhetően a vállalatok túlnyomó többsége szokás szerint ahhoz igazodik majd a bérezési döntéseivel, és ez pedig növelheti a piacon tapasztalható most se alacsony feszültséget.