Budapest történetének egyik legnagyobb városfejlesztési projektje startolhat el, miután a Fővárosi Közgyűlés is jóváhagyta a Rákosrendező területének megújítására kiírt nemzetközi építészeti tervpályázatot. A döntést Karácsony Gergely főpolgármester jelentette be, aki szerint „Budapest aranytartalékát” most a világ legjobb tervezői álmodhatják újra – írta a Magyar Építők.
A főpolgármester hangsúlyozta: a közgyűlés szerdai zárt ülésén hagyták jóvá a pályázat kiírását, mert jogos igény volt, hogy egy ekkora beruházásról a város legfőbb döntéshozó testülete mondja ki a végső szót.
A pályázat tétje óriási: a tervezési terület 244 hektár, de a felújítás hatásait ezen túl is érezni lehet majd. A projekt határai a Tatai úttól az M3-as bevezetőig, a Városligettől a külső körvasútig húzódnak – vagyis nemcsak a rozsdaövezet rehabilitációjáról, hanem egy teljes városszerkezeti egység újragondolásáról van szó.
Karácsony szerint a cél, hogy Budapest mondja meg, milyen funkciót kapjon a terület, de hogy ki és hogyan építheti meg a terveket, azt már a piac határozza meg, átlátható pályázati eljárás keretében. A nemzetközi verseny a főváros szándéka szerint biztosítja, hogy Rákosrendező nemzetközi mércével is kiemelkedő, fenntartható és jövőálló fejlesztésként valósuljon meg. Ez a terület hosszú ideje a főváros egyik legnagyobb kihasználatlan „tartaléka”, amely most először kaphat valódi városi szerepet.
A főváros pénzügyi helyzete évek óta a legrosszabb: az Állami Számvevőszék szerint intézkedések hiányában Budapest már az idei negyedik negyedévben fizetésképtelenné válhat. A jelentés szerint a közfeladatok ellátása is veszélybe kerülhet, miközben a politikai vita arról szól, hogy a kormányzati elvonások vagy Karácsony Gergely rossz döntései okozták a válságot – írta korában a Magyar Nemzet.
A számvevőszék friss vizsgálata kimutatta:
a főváros 2019 végén még több mint 214 milliárd forintnyi megtakarítással rendelkezett, ám ezt 2022 végére szinte teljesen felélte.
A 2019–2024 közötti időszakban 193 milliárd forintos hiány halmozódott fel, miközben a szolidaritási hozzájárulás összege hatszorosára nőtt, és összesen 230 milliárd forint terhet rótt a fővárosra.
Bár 2025-re kormányzati tárgyalások indultak, az ÁSZ szerint a városvezetés főként rövid távú tűzoltással próbálta kezelni a helyzetet, tartós megoldásokat nem hozott.
Az értékelések egy része azt hangsúlyozza, hogy a főpolgármester több forrásból gazdálkodhat, mint elődje, Tarlós István. A Metropol adatai szerint 2024-ben 303 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt könyvelt el a főváros, amelyből ugyan 75 milliárdot vitt el a szolidaritási hozzájárulás, de így is 228 milliárd maradt.
Ez jóval több, mint a Tarlós-korszakban rendelkezésre álló 144 milliárd.
A kritikusok szerint a gond inkább a költekezési szerkezetben, a személyi kiadások megugrásában és a vitatott beruházásokban keresendő – például a Rákosrendező 50 milliárd feletti megvásárlásában.
Rákosrendező a csütörtöki kormányinfón is téma volt.
Mérföldkő Rákosrendezőn: a szemétdombból új lakónegyed születik – máris mozgolódik az EU
A főpolgármester bejelentette, hogy nemzetközi tervpályázatot írnak ki Rákosrendező megújítására. Karácsony Gergely szerint megfizethető lakások épülnek az új városnegyedben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.