Az a javaslat, ami a sajtóban megjelent a háromkulcsos adórendszer bevezetéséről, az mindenkinek árthat – ezt mondta a Világgazdaságnak Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek vezetője. Ahogy beszámoltunk róla, két hete ismertetett egy dokumentumot az Index, amelyből az derült ki, hogy a Tisza Párt eltörölné a jelenlegi egykulcsos szja-rendszert, és visszatérne a 2010 előtt alkalmazott progresszív adózáshoz. A párt gazdasági kabinetjének tervei szerint a 15 százalékos szja-kulcs 416 ezer forintig, tehát egy csak egy nagyon szűk rétegnek maradna meg, efölött 22 százalékos adósáv lépne be, egészen 1 millió 250 ezer forintig, onnantól pedig extrém, 33 százalékos elvonás sújtaná a kereseteket. A Tisza-adó a munkavállalók kétharmadát hozná anyagilag rosszabb helyzetbe.
Bár a dokumentum létezését a párt tagadta, és Magyar Péter azt állítja, hogy a minimálbér esetében alkalmazna egy másik szja-kulcsot, ami fölött adójóváírással hagyna ott több pénzt az átlagkeresetig, alapos a gyanú, hogy a színfalak mögött valóban a magasabb keresetűek adóztatására törekszik. A párt holdudvarába tartozó közgazdászok szinte kivétel nélkül a többkulcsos adórendszer hívei.
Mészáros Melinda szerint Magyarországon a legnagyobb probléma, hogy a nettó bérek alacsonyak, ezért a Liga korábban is azt az álláspontot képviselte, ami lényegében progresszív adózásnak minősülne, de mindenki számára sokkal kedvezőbb helyzetet teremtene, hogy a mindenkori minimálbér értékéig legyen egy nullaszázalékos szja-kulcs, afölött pedig a jelenlegi a 15 százalék, vagy ha az csökken, akkor kisebb. Tehát az általuk javasolt kétkulcsos adórendszerben egy nulla és egy 15 százalékos szja-kulcs lenne. Ez szerinte nagyon hasonló lenne a mostani adókedvezmények rendszeréhez, viszont mindenkit érintene, gyermekszámtól függetlenül.
De mivel bejött az adókedvezmények rendszere, így az olyan típusú háromkulcsos adózás, ami a Tisza javaslatában előfordul, biztosan nem támogatható a Liga számára.
Mészáros Melinda hangsúlyozta: mindig is azt képviselték, hogy a bruttó bérekre rakódó munkavállalói terheket kell csökkenteni, ezért nem lehet cél, ami ezzel ellentétes, és ez bármelyik jövedelmi kategóriára igaz. Emlékeztetett rá, hogy az elmúlt években nagyon nehezen tudták a fehérgalléros, szellemi munkakörökben foglalkoztatottak béreit növelni.
Most őket hoznánk a legsúlyosabb helyzetbe. Az egyébként is rendkívül magas, 33,5 százalékos munkavállalói elvonást még tovább növelni? Hát ez katasztrófa
– mondta a Liga vezetője. Arról a javaslatról, amelyet később Magyar Péter bemutatott – 9 százalékos szja-kulcsot alkalmazna a minimálbér esetében, afölött pedig az átlagkeresetig adójóváírással hagyna ott több pénzt –, azt mondta, hogy azt sem tudják támogatni, ugyanis szerinte nem szabad tovább bonyolítani a rendszert. Úgy véli, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseit és a bérdinamikát annulálná minden ilyen javaslat.
Hasonló véleményen van a bemutatott tervekről Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, aki korábban lapunknak azt mondta, hogy régebben ugyan a többkulcsos adórendszer mellett tették le a voksukat, azonban mióta, immáron lassan 15 éve, beállt az adórendszer egyetlen kulcsra, rájöttek, hogy ennek megvannak az előnyei. „Ha visszahoznák a magasabb kulcsokat az egyes munkakörökben, a dolgozók meglehetősen furán néznének, hogy egyszerre mennyivel csökken a keresetük” – mutatott rá.
Palkovics Imre lapunknak úgy fogalmazott, hogy egy szja-emelésnek messze ható következményei lennének Magyarországon.
A jó szakembereket meg kell fizetni. Ha ez nem teljesül, még ennyi magasan képzett szakember se maradna Magyarországon, lényegében kiürülne a munkaerőpiac, és még nagyobb munakerőhiány lépne fel. Ami azért is probléma, mert eleve ebben a rétegben tapasztalható már most is tetemes hiány az emberi erőforrásokban.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.