Atomrulett: Csernobil ehhez képest esti mese volt, őrült vita miatt gazdátlanul hagyták a gigaerőművet

A zaporizzsjai erőmű ügye európai méretű biztonsági veszélyként akkor került elő a négy éve folyó ukrajnai háború alatt, amikor a környékén folyó harcok és torzsalkodások felvetették, hogy a leállított reaktorok hűtése kockára kerülhet. A negyedik évfordulón egy újabb fajta kockázatra derült fény. A csernobili atomerőmű szakértő személyzete annak idején sorra hozta a rossz döntéseket, de mi történhet egy olyan erőművel, amely kifogy a szakértő személyzetből? Ráadásul a csernobilinél is sokkal nagyobb.

A jövő héten már négy éve lesz, hogy a háború legelején az oroszok elfoglalták Enerhodar városát és a zaporizzsjai atomerőművet – Európa legnagyobb atomerőművét. Zaporizzsja városa ukrán kézen maradt, és a frontvonal azóta sem mozdult el erről a környékről.

Több ezer alkalmazott menekült el, köztük a biztonságos működésért felelős képzett szakemberek java – számolt be a The Kyiv Independent, amely az ukrán oldal nézőpontját képviseli.

A probléma technikai oldaláról annyit kell tudni: ha az atomreaktorokat le is állították, ez nem azt jelenti, hogy a nukleáris üzemanyagot csak tárolni kell. Még mindig hőt termel, és továbbra is folyamatos hűtést és felügyeletet igényel, hogy ne történjen katasztrófa, mint az innen 500 kilométerre fekvő Csernobilban negyven esztendővel ezelőtt. 

Csernobili atomerőmű 2.0?

A méretekről annyit: a zaporizzsjai Európában a legnagyobb, de energiatermelő képessége alapján is a legnagyobbak között van a világon. Hat reaktorával jóval meghaladja Csernobil valamikori 4 gigawattos teljesítményét, és a háború előtt innen fedezték egész Ukrajna villamosenergia-termelésének több mint ötödét. 

Egyébként Csernobilban annak idején a négy reaktorhoz még kettőt készültek hozzáadni, amivel a zapporizzsjainál is valamivel nagyobb lett volna, de a tervet keresztülhúzta a katasztrófa, és a hely ma szellemváros, szellemövezet. Enerhodar, Zaporizzsja nem, de az ukránok szerint folyamatos a fenyegetés. Ez a világ első olyan atomerőműve, amely katonai megszállás alá került.

A megszállt erőmű működtetését az ukrán Enerhoatomtól az orosz Roszatom vette át.  

– erről az Enerhoatom képviselője beszélt egy a Legal Action Worldwide által szervezett hétfői kijevi sajtótájékoztatón.

Az erőmű, amely jogilag az Enerhoatom tulajdonában van, korábban 159 engedéllyel rendelkező szakembert foglalkoztatott – ők azok, akik jogosultak a hat atomreaktor közvetlen működtetésére. 

Miután az oroszok elfoglalták az erőművet, az alkalmazottak több mint fele távozott, köztük 122 engedéllyel rendelkező reaktorüzemeltető. A létszámhiány és a dolgozókat érő folyamatos fenyegetések aláássák az erőmű nukleáris biztonságát – mondta Vjacseszlav Huba, az Enerhoatom vezetőjének főtanácsadója.

Ez súlyos szakemberhiányt mutat. Hat blokk esetén legalább három engedéllyel rendelkező reaktorüzemeltetőnek kell szolgálatban lennie minden időpillanatban a biztonság garantálása érdekében – mondta Huba. 

– tette hozzá.

Az ukránok szerint az alkalmazottakkal jóvátehetetlen dolgok történtek

2022 óta Oroszország megpróbálta újraindítani az erőművet az állami atomvállalata, a Roszatom illegális irányítása alatt, és csatlakoztatni az orosz energiahálózathoz. Az erőmű újraindítása súlyos nukleáris kockázatokat jelentene, mivel a hűtővizet a mára megsemmisült Kahovkai-víztározóból nyerte – ezt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség közölte korábban.

Az Enerhoatom szerint az erőmű dolgozóira – olykor fizikai kényszerrel is – nyomást gyakoroltak, hogy szerződést írjanak alá a Roszatommal. A kockázatok ellenére 2500-an megtagadták a szerződés aláírását, köztük 15 engedéllyel rendelkező reaktorüzemeltető; sokan közülük jelenleg bujkálnak. 

Oroszország megkínozta és jogellenesen fogva tartotta azokat, akik nemet mondtak – állította Huba. Az ukránok éheztetésről, áramütésekről számolnak be, többeket hosszú börtönbüntetésre ítéltek, Alina Grigoras, az ENSZ ukrajnai megfigyelőmissziója megszállt területekért felelős egységének vezetője szerint pedig olyan is volt, akit a rendőrőrsön agyonvertek. 

A jogellenes fogva tartásokra reagálva a Legal Action Worldwide nevű civil szervezet február 23-án panaszt nyújtott be az ENSZ-hez 10 fogva tartott áldozat nevében. A szervezet szabadon bocsátásukat és független vizsgálatot követel, miközben az erőmű sorsáról az Egyesült Államok közvetítésével zajló ukrán–orosz béketárgyalások részeként is vita folyik. 

Kijev úgy gondolja: csak egy megoldás van, az amerikaiak mást ajánlottak

Mindebből kiolvasható, hogy az erőművi alkalmazottak visszatérése nem valószínű, az oroszoknak tehát másképpen kell megoldaniuk a problémákat.

A tavaly év végén javasolt, amerikai támogatású keretrendszer szerint az erőművet 

• Ukrajna,
•  az Egyesült Államok
•  és Oroszország közösen működtetné,

 és mindhárom fél részesülne a gazdasági haszonból. 

Az elképzelés Kijev szerint veszélyes és irreális. Az elmenekült alkalmazottak soha nem térnének vissza a Roszatom munkatársaival közös munkára, mivel attól tartanak, hogy az orosz titkosszolgálat (FSZB) célkeresztjébe kerülnének – jelentette ki Huba. Az erőmű biztonságosan kizárólag jogszerű tulajdonosa, Ukrajna által működtethető – tette hozzá.

– mondta Huba.

A tényleges helyzet: az erőmű az Oroszország által annektált területeken van – Oroszország része ténylegesen, ha a világ nem is ismeri el a foglalást. 

Kiválóbb illusztrációja nem is lehetne, mennyire nehéz békét elérni egymással megegyezni nem akaró feleknek olyan elmérgesedett konfliktusokban, amelynek ilyen „hatreaktoros” mellékszálai vannak. Az efféle kontinentálisan életveszélyes „szálak” felbukkanásának megelőzésére szolgálnak a diplomáciai biztonsági megegyezések és hálók, amelyek Ukrajna esetében csődöt mondtak, és most itt tartunk: a világ egyik legnagyobb atomerőművét nem áramtermelő jótéteményként, hanem ketyegő bombaként tartják számon.