Magyarország közelebb lépett a kis atomreaktorokhoz, Lantos Csaba fontos részleteket árult el

A Világgazdaság arról kérdezte Lantos Csaba energiaügyi minisztert, hogy 2026 elejére meddig jutott a saját energiahordozóban szegény, a fosszilis importra erősen rászoruló, de a karbonmentes belföldi termelését felfuttató Magyarország azon az úton, amely stabil és megfizethető energiaellátást ígér minden felhasználó számára. A miniszter beérőben lévő, régen várt eredményekről, de feladatok soráról is beszélt.

Ön nemrég nagy hiányosságnak nevezte, hogy Brüsszel nem ad forrást a fosszilisek infrastruktúrájának fejlesztésére, miközben a bizottság elvárja a gázbeszerzések diverzifikálását. Magyarország esetében milyen beruházásokra lenne leginkább szükség?

A legfontosabb a magyar–szlovén interkonnektor lefektetése. Már minden más szomszédunkkal megépítettük a gázvezetéki összeköttetéseket, az utolsóként hiányzó elem kerülhetne így a helyére ahhoz, hogy a hétből hét irányba rendelkezésre álljon a megfelelő kapcsolat. A beruházásról korábban megállapodtunk a szlovén féllel, de a közös érdekű uniós projekt minősítést nem kaptuk meg hozzá. Ez nem lenne túl nagy kapacitású gázvezeték, de általa kevésbé lennénk kiszolgáltatva annak, hogy az alternatív szállításokat délről csak Horvátország és Románia felől várhatjuk. Igaz, az évente mindössze kétmilliárd köbméter gázt használó Szlovénia számára limitált, hogy mennyi pénzt érdemes egy ilyen vállalkozásba fektetnie, ezért is segítene az uniós támogatás.

A magyar–román interkonnektor kapacitását is növelni kell, ha 2027 táján beindul a termelés és a szállítás a romániai Neptun Deep gázmezőről. Törökországban cseppfolyós földgáz (LNG) visszagázosítását célzó üzemek létesítését tervezik, az útvonalban rejlő lehetőségek kiaknázásához a Bulgárián és a Románián belüli vezetéki kapacitásokat is bővíteni kellene. A magyar–román interkonnektor bővítése szintén közös érdekű projekt lehetne, az egyetértés megvan a felek között. Uniós támogatási hajlandóság azonban nincs, pusztán mert szénhidrogénprojektről van szó, szerintem ez hibás szemlélet.

Mire ad most az EU pénzt?

Például hidrogénre, ami nem tűnik teljesen átgondolt megközelítésnek. Három uniós ország például úgy kapna 3,6 milliárd eurót egy hidrogénszállító vezetékhez, hogy még fel sem épült a zöldhidrogén termeléséhez szükséges tunéziai naperőmű. Nincs az eljáráshoz szükséges sótalanítóberendezés és elektrolizáló sem. Egy Szicíliától Baumgartenig vezető, onnan Bajorországba továbbhaladó, használaton kívüli gázcsövet alakítanának át hidrogénvezetékké úgy, hogy kibélelik korrózióálló anyaggal, és szelepekkel látják el. A tenger alatt hosszabbítanák meg Tunéziáig. Csakhogy a projekt minden egyes eleme hiányzik, ráadásul az egész vállalkozás gazdaságossága megkérdőjelezhető. Ezzel szemben a két említett magyar terv teljesen reális, és nemcsak nekünk tenne jót, hanem minden régiós ország ellátásbiztonságát erősítené.

Magyarországon mi kap uniós forrást?

Az elektromostávvezeték-beruházások. Ám a gázra is még hosszú ideig szükségünk lesz, elsősorban éppen a villamosenergia-rendszer egyensúlyának megtartásához. A rendszer kiegyensúlyozására más technológiájú erőművek nem, vagy csak kevésbé alkalmasak. Szerintünk az olaj is marad még, a szenet viszont belátható időn belül mindenki kivezeti a térségünkben. Ne felejtsük el: a modern civilizáció négy olyan, nagy mennyiségben termelt anyagon alapul – az acélon, a cementen (betonon), a műanyagon és a műtrágyán –, amelyek alapanyaga vagy energiaforrása fosszilis. Az elektromosság használata még nem mindenütt bontakozott ki a remélt mértékben. Például elektromos repülőből csak kísérletit láttam, és a megfelelő hatékonyságú elektromos traktor megjelenése is várat magára. 

Ennek jegyében folyik az átalakulás a Mátrai Erőmű területén: a lignitblokkokat a fajlagosan negyedannyi üvegházhatású gázt kibocsátó, kombinált ciklusú gázüzemű egység fogja kiváltani. Másfél évtized után építünk új alaperőművet, Visonta mellett és Tiszaújvárosban is, összesen három blokkot, együtt 1500 megawatt kapacitással. Ezek akár 30 százalékos arányban hidrogénnel is tudnak majd működni. A mátrai blokk alapkövét letettük, a tiszai építkezéshez december elején kötötték meg a hitelszerződést.

Meddig használ lignitet Magyarország?

2024-ben is a Mátrai Erőmű volt az ország legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója 2,9 millió tonnával, holott többnyire csak egy-két blokkja járt. A második helyezett Dunai Finomító környezetterhelése feleakkora volt. Az európai karbonadó jellegű költségek az amerikainak vagy a kínainak a többszörösét teszik ki, növekvő versenyhátrányt okozva. Így hiába tudnánk még évtizedekig működtetni a lignitblokkokat, ha a fenntartásuk gazdaságtalan. Ellátásbiztonsági szempontból egyelőre nélkülözhetetlenek, a hatályos kormánydöntés szerint az új mátrai gázblokk bekapcsolásáig üzemben maradnak.

Az MVM megállapodásai alapján esélyes, hogy a Krk-szigetinél távolabbi LNG-terminálokról is érkezik majd gáz, de a nagyobb távolság miatt drágábban. Emiatt drágulnia kell a lakossági gáznak is?

Nem, megtartjuk a lakossági ár rezsicsökkentett szintjét. Ugyanakkor a vállalataink további terhelését is szeretnénk elkerülni, hiszen Európán belül az áram és a gáz a piacon jóval többe kerül, mint a globális versenytársaknál. Ezért is veszélyes a RepowerEU terv, az orosz import teljes és véglegesnek szánt betiltása. A decemberi döntés szerint 2027 őszéig érkezhet évi 4,5 milliárd köbméter orosz vezetékes földgáz olcsón Magyarországra. Ezután viszont elkerülhetetlen áremelkedés következne, ami egy kevesebb figyelmet kapó szempont miatt is fenyegető közelségbe került. A magyarországi hálózaton keresztül jelenleg a belföldi fogyasztásnál majdnem kétszer több, évi mintegy 14 milliárd köbméter gáz halad át. Ennek köszönhetően fajlagosan alacsonyabbak a szállítási tarifáink. Ha elvész ez a tranzit, óhatatlanul emelkedik a rendszerhasználati díj.

Melyik európai kikötőbe érkezik majd a Chevrontól a közelmúltban rendelt amerikai LNG?

Ebben szabad választásunk van. A pillanatnyi szállítási, visszagázosítási és más költségek alapján kell majd dönteni. Ilyen további költség például, hogy a nagy kereskedők éppen mennyiért adják tovább az általuk már lefoglalt gázvezetéki kapacitásokat. E bizonytalanság miatt is fontos, hogy a vásárlási szerződésünk opcionális. Szóba jöhet török LNG-terminál is, van továbbá két görög, vagy a közeli, ma is használt Krk, de számolhatunk olaszországival, németországival, lengyelországival és lettországival. A tranzitdíj jobban kalkulálható, mert nyilvános, de évről évre az is nőhet. Ott is vannak persze furcsaságok, erre az olajpiacon volt kirívó példa: 

Összességében: oda irányítjuk majd az Amerikából rendelt LNG-szállítmányt, ahonnan az a leggazdaságosabban behozható.

A lakossági átlagfogyasztás mennyisége jól van-e belőve, marad-e?

A kormány 2026-ban is változatlan feltételekkel biztosítja a rezsicsökkentést a családoknak, megőrizve Európa legalacsonyabb áram- és gázárait. A költségvetési fedezet rendelkezésre áll, az idei keret a tavalyival közel azonos, 800 milliárd forint. Nem nyúlunk sem az árakhoz, sem a sávhatár felett, sem alatta, ahogy nem változik az átlagfogyasztás szintje sem.

Zöldült-e kimutathatóan a lakossági energiafelhasználás?

Egyértelműen. A háztartási napelemeknek köszönhetően nagyon megnőtt a lakossági önfogyasztás. Nő a különbség, nyílik az olló a látható és a valós (az önfogyasztással együtt mért) áramfelhasználás között. Már 326 ezer naperőmű üzemel Magyarországon, ezek zöme családi házak tetején állít elő lényegében ingyen-zöldenergiát. Probléma csak olyankor van, amikor nagyon süt a nap, és olyan sok áram termelődik, amennyire az adott pillanatban éppen nincs szükség. A kormány éppen ezért támogatja a tárolást. A vállalkozások januártól jelentkezhetnek a Jedlik Ányos Energetikai Programban elérhető, akár egymilliárd forintra ipari energiatárolók telepítéséhez. A családok az otthoni energiatároló programban kaphatnak 2,5 millió forintot akkumulátorok beszerzéséhez. Minél több tárolónk van, annál inkább kiegyensúlyozható az időjárás- és napszakfüggő áramtermelés ingadozása, a kereslet és kínálat összehangolásával mérsékelhetők a szélsőséges ármozgások is. Magyarország nettó áramimportja az előzetes adatok szerint mindössze 20,2 százalék volt tavaly. Leginkább a borús-ködös novemberi, decemberi időjáráson múlt, hogy nem alakult még ennél is kedvezőbben. A két évvel korábbi mutatóhoz képest így is 5, az előző évtized csúcsértékeihez viszonyítva pedig több mint 10 százalékponttal csökkentettük a behozatal részesedését a hazai fogyasztásban. A látványos siker elsősorban a napelemes felfutásnak köszönhető, amelyet most a tárolói képességek arányos megerősítésével kell megismételnünk. Ha az önellátási képességeinket országosan és a családok szintjén is fokozni tudjuk, azzal még alacsonyabb szintre szoríthatjuk a külső kitettségünket.

Hol tart Magyarország a föld hőjének ipari méretű hasznosításával?

Az adottságaink rendkívül jók a geotermikus energia felhasználásához, ebben már most Európa első öt állama közé tartozunk. De van még hová előrelépni, ennek érdekében megújítottuk például az engedélyezési rendszert. Az új eljárásrend szerint megszületett első hasznosítási szerződés alapján oldották meg az MTK Sportpark geotermikus fűtését, az ott kinyerhető hő több is a szükségesnél. Ésszel kell élni ezzel a lehetőséggel. Az a korábbi gyakorlat nem tartható fenn, hogy a felhozott forró vizet használat után, még melegen a szabadba, például egy patakba juttatják vissza. Az új előírás szerint a termelő kút mellé ezért kötelező visszasajtolót is telepíteni. Az Európában a legnagyobbak közé tartozó szegedi geotermális rendszerben az ottani földtani adottságok miatt egy termelő kútra három-hat visszasajtoló is jut.

• A nyíregyházi Lego is beadta már az engedélykérelmét, 2028-tól az egész gyárat a föld hőjével fogják fűteni.
• Jó minőségű vizet találtak továbbá Tökölön vagy a Miskolc melletti Mályiban.
• A győri geotermikus projekt a kúttól 15 kilométerre fekvő Audi gyárat látja el.

A víz ekkora távolságot megtéve is mindössze 1 fokot veszít az induló, 95 Celsius-fokos hőmérsékletéből, olyan jó a szállítóvezeték szigetelése. A geológiai kockázat sokrétű. Ebből az, hogy találnak-e meleg vizet, csak az első. Fontos a víz hőmérséklete és összetétele, ezek a visszasajtoló kút szempontjából sem közömbösek.

Lesznek újabbak az ország egyetlen áramot termelő földhőforrása mellett?

Jelenleg egyetlen áramtermelő geotermikus erőművünk van, az átlagosan 1,2 megawattot termelő turai létesítmény. A Jedlik Ányos Energetikai Programban minden korábbinál több forrással, 41 milliárd forinttal ösztönözzük a földhő használatát. A három ágazati pályázat közül az elsőként megnyíló éppen a geotermikus áramtermelést támogatja majd 12 milliárdos kerettel. A januártól elérhető lehetőséget a 19 milliárd forintos ágazati beruházási hitel, és a fúrási kockázatok csökkentését szolgáló 10 milliárd forintos felhívás követi majd. Azokat a reményeket túlzónak tartom, hogy mi lennénk a második Izland, de fűtésre az eddiginél sokkal jobban kihasználhatjuk az ország geotermikus adottságait. A Jedlik-program két távhőpályázatának egyike a szektor zöldítését segíti, itt a biomassza mellett a földhő viheti a prímet. A geotermia a támogató szabályozásnak és a pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően a hazai zöldgazdaság húzóágazatává válhat.

Mikor lesz áttörés a hazai szélenergiában? A jogszabály 2024-ben megszületett, és még mindig csak csiszolják. Miért?

700 kilowattnyi kapacitás kiosztása már megtörtént, az áttörés 2029-re várható. A jelenlegi beépített teljesítmény 325 megawatt. 2030-ra ígéretemhez híven ezt megháromszorozzuk, elérjük az 1 gigawattot. Itt az előkészületek időigényesek, és ez igaz a jogszabályokra is. Tekintettel kell lenni a közeli települések elvárásaira. Csak oda épülhet új létesítmény, ahol az emberek ezt nem ellenzik. Nem tétlenkedünk, a tavalyi jogszabályi könnyítésnek köszönhetően a Kisalföldön és környékén akár 199 méter magas tornyok is állíthatók. De minden esetben biztosítani kell a szélerőművek hálózati csatlakozását, a megépülő alállomások köré települhetnek új szélkerekek az északnyugati országrészben.

Ezeket kötelező energiatárolóval létesíteni?

Nem. De a Jedlik-program januárban induló vállalati pályázata az energiatárolók mellett megújuló kapacitás létesítését, bővítését is támogatja.

Sokak szerint elavulóban vannak a hazai e-töltő-hálózat legrégebbi elemei. Ön hogyan látja?

Nem tudom cáfolni. Volt egyébként egy 28 milliárd forintos pályázatunk, korszerű, nagy kapacitású berendezések telepítésére. A forrásnak azonban csak a negyedét vitték el, egyetlen okból: a támogatás feltételéül szabtuk, hogy minden pályázónak legalább egy olyan járásban kell legalább egy töltőt telepítenie, ahol ma nincs töltőállomás. A nyilvános töltőket egyébként az átutazók használják. Aki magánszemélyként megteheti, az a rövidebb utakra, hétköznapi használatra az alacsony hatósági áron, otthon vételez áramot. A nagy kapacitású országos töltőhálózatot az Európai Unió erőlteti a majdani elektromos kamionok miatt. Nagyjából annyi elektromos kamiont látunk, amennyi elektromos repülőt.

Mikor dönthet Magyarország a kis moduláris atomreaktorok (SMR) beszerzéséről? Érdemes megvárni, amíg egymáshoz kapcsolva is bizonyítanak az ilyen egységek?

A magyarországi SMR-ek telepítése a következő évtizedben várható. Mielőbbi üzembe helyezésüket segíti, hogy az ilyen létesítmények 3-5 év alatt felépíthetők, ez a hagyományos nagy atomerőműveknél 10-12 év. További előnyük, hogy a kisebb teljesítményük miatt rugalmasabban kapcsolhatók rá a villamosenergia-hálózatra, és a hűtési igényük is kisebb. Már eddig is folyamatosan monitoroztuk a fejlesztéseket a világ minden részében. A kínai SMR már hálózatra termel, láttam a Rolls-Royce moduljait is. Összesen 12 egymással versengő dizájnt ismerünk. 

Ezzel szemben a működő nagyreaktoroknak szinte minden berendezése egyedi, a munka nagy része pedig az atomerőmű telephelyén folyik, lényegében manufakturálisan. Viszont a modularitásból az SMR-ek esetében már a szabványosítás, abból pedig az következik, hogy nem kell a berendezéseiket, alkatrészeiket egyenként engedélyezni, mint a nagyreaktorokét.

Az Országgyűlés kezdeményezésünkre már megadta az előzetes, elvi hozzájárulást a hazai előkészületek megindításához. A kormány feladata most az, hogy további ismereteket szerezzen az SMR-ekről, kérje be a lehetséges gyártók ajánlatait. A jogszabályokat az Országos Atomenergia Hivatallal közösen dolgozzuk ki.

Nem az amerikai SMR-ek az esélyesebbek Magyarországon?

Az amerikai csúcstalálkozó eredményei valóban erős alapot adtak a közös munka folytatásához, de hasonló együttműködési lehetőségeket kínálnak a korábban aláírt szerződések más, például kínai, brit, francia és japán partnerekkel. Többféle megoldás verseng, korai lenne egyetlen beszállító mellett kizárólagosan elköteleződni. Nem látni, ki szakítja majd át a célszalagot. Azonban az előkészületekkel haladni kell, hogy mire kitisztul a kép, a jogszabályi és az engedélyezési környezet alkalmas legyen a fejlesztések mielőbbi megkezdésére.

Mit lehet tudni az amerikai technológiáról?

Az amerikaiaknak hat dizájnjuk is van, ebből négy versenyez igazából, mert a maradék kettő egyelőre elég egyedi megoldással próbálkozik. A hatból három olyan technológiájú – nyomottvizes – mint a paksi, amelynek alkalmazásában a magyar szakemberek komoly tapasztalattal bírnak, egyebek mellett ezt is mérlegelni kell a választáskor. Ebből kettő 300 megawattos, ez az SMR kategória nem hivatalos felső határa, egy pedig 77 megawattos. Az utóbbi már valóban egy nagy, sokkerekes trailerrel egyenesen a telephelyre szállítható. Összességében azon vagyunk, hogy minél előbb választhassunk, de ehhez egynél több értékelhető ajánlat kell.

Érdemes lesz a hazai nagyvárosok távfűtését is megoldani SMR-rel?

Egy 300 megawattos blokk képes lenne rá, de elsősorban iparvállalatok, adatközpontok energiaellátása lenne a cél. A telepítéshez mindenképpen szükség van a létesítmény helyi társadalmi elfogadottságára is.

Miért van szükség Pakson a kiégett fűtőelemek amerikai technológiájú konténeres tárolására (ezt is rögzíti a magyar–amerikai megállapodás), amikor a meglévő létesítmény is biztonságos?

A meglévő létesítményt folyamatosan bővíteni kell. Az ilyen beruházás azonban drága, és fogy a rendelkezésre álló hely. Az amerikaiak által kínált megoldás az eddig alkalmazottnál sokkal gazdaságosabb, kevesebb helyet igényel. Emellett arról tárgyalunk, hogy hozzanak ide valamilyen gyártási fázist is, itt készülhetnének ezek a konténerek.

Van a Westinghouse-nak olyan, megbízhatóan használható fűtőeleme, amilyet a Paksi Atomerőmű használhatna, szintén a magyar–amerikai megállapodás alapján? Ukrajnában volt a cég termékével probléma.

A társaság szállított már Finnországba is, ahol a fűtőelemek problémamentesen működnek. Előttünk írtak alá velük a bolgárok és a csehek. Hozzánk 2029-től szállítanának, addig kitart a már betárolt orosz fűtőanyagkészlet. A következő években végig kell vinni a biztonságos használatot garantáló engedélyeztetést is.

Hol tart a paksi üzemidő-hosszabbítás? Anélkül az első paksi blokkot 2032-ben le kell állítani.

A legidősebb paksi blokkot már 2031-ben leállítjuk, de éppen a 20 évesre tervezett második üzemidő-hosszabbításhoz szükséges felújítása miatt. A munka ütemterv szerint halad, a további három blokkot is kivesszük majd a termelésből az engedélyük lejárta előtt egy évvel. Egy-egy blokk kieső termelését a karbantartás, üzemanyagcsere miatt rendszeres tervezett leállások idejére már most is tudjuk pótolni. A következő évtized elejére a megépülő gázerőművekkel, tovább bővülő zöldenergia-termelési és -tárolási képességekkel még kevésbé jelent majd gondot egy blokk átmeneti hiánya.

A reaktortartály viszont nem cserélhető.

A csillebérci kutatóintézetben vannak olyan acéldarabok, amelyek abból az acélból származnak, amelyből a paksi Skoda-reaktorok készültek. A kutatóreaktorban azokon tesztelik az anyag öregedését. A kérdés az, hogy kialakult-e olyan üvegesedés, amely a további használatot akadályozná. Az eddigi vizsgálatok szerint nem, mert nagyon jó minőségű az acél. Ez a végső korlát, minden más kicserélhető egy atomerőműben.

Az energiafogyasztás fokozatosan az áram irányába tolódik el. A fosszilis energiahordozók ugyan tartósan velünk maradnak, de a tiszta, karbonmentes villamos energia szerepe Magyarországon is tovább nő. Azon dolgozunk, hogy a sokszínű, bőséges belföldi áramtermelési és -tárolási képességekkel hosszú távon is garantálni tudjuk a magyar családok és vállalkozások biztonságos, megfizethető, klímabarát ellátását.