Már csak alig néhányat kell aludni, s megtudjuk, létrejön-e a világ legnagyobb, 207 milliárd dolláros bányaipari cége
A globális bányacégek versenyt futnak a részesedés növeléséért, különösen az olyan fémek piacán, mint a réz, amelynek kereslete az energiaátmenet és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó adatközpontok terjedése miatt meredeken emelkedik – erről részletesen ebben a cikkben olvashat a Világazdaság oldalán. A nyersanyagok (réz, arany, vas, lítium) iránti megnövekedett kereslet, a körülöttük kialakuló nemzetközi feszültségek (Kína ritkaföldfémmel kapcsolatos nyomásgyakorlási képessége) az ágazatban projektbővítések és felvásárlási kísérletek hullámát indította el, köztük például az Anglo American és a Teck Resources folyamatban lévő, tavaly szeptemberben elindított, 66 milliárd dolláros egyesülését is, amely egy rézre fókuszáló iparági óriást hozhat létre, és egyből a világ öt legnagyobb réztermelője közé tenné az új céget. Most pedig a Rio Tinto és a Glencore egyesülése folytathatja a sort.
Az Origo a Rio Tinto és a Glencore lehetséges fúziójáról szóló cikke szerint ebbe a sorba illeszkedik a Rio Tinto és a Glencore bejelentése: a vállalatok csütörtök este közölték, hogy az elképzelések szerint egy részvénycserés felvásárlás jöhet szóba, amelynek keretében a Rio Tinto a Glencore „egészét vagy egy részét” vásárolná meg. Arról nem közöltek információt, hogy ki irányítaná az egyesült céget, ha megvalósulna minden idők legnagyobb bányászati ügylete.
A Glencore-t felkapták, a Rio Tintót leejtették a befektetők
A tárgyalások tényének megerősítése után a Glencore amerikai tőzsdén jegyzett részvényei 6 százalékkal emelkedtek. Ezzel szemben a Rio Tinto ausztrál tőzsdén jegyzett papírjai 6,3 százalékos eséssel zárták a napot, ami a befektetők szkepticizmusát és a túlfizetéstől való félelmet tükrözi. Vagyis az amiatti aggodalmat, hogy az angliai és ausztráliai központtal működő Rio Tinto vállalná magára a nagyobb terhet a brit-svájci Glencore-ral való egyesülésben.
„A részvénypiac elmondja, amit tudni kell: a befektetők nem elégedettek – kommentálta a fejleményt Hugh Dive, az Atlas Funds Management befektetési igazgatója, amely a Rio Tinto részvényese. – Tetszik a réz irányába való elmozdulás gondolata, de a nagyvállalatok felvásárlásainak és egyesüléseinek mérlege siralmas. Sok ilyen megállapodás a piaci csúcson köttetik, és hosszú távon jelentős értékrombolással jár” – tette hozzá az idézett befektető.
A világ legnagyobb vasércbányászaként a Rio Tinto piaci kapitalizációja mintegy 142 milliárd dollár, míg a Glencore – a világ egyik legnagyobb fémtermelője az alapvető ipari fémek piacán – 65 milliárd dollárt ér a legutóbbi zárás alapján.
A rézé vagy a széné lesz az elsőbbség?
Mindkét vállalat egyre inkább a rézre helyezi a hangsúlyt, amely iránt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás és az energiaigényes adatközpontok terjedése miatt nő a kereslet.
Az S&P Global tanácsadó cég szerint a globális rézigény 2040-ig 50 százalékkal nőhet, miközben az újrahasznosítás és az új bányák bővítése nélkül az éves kínálat több mint tízmillió tonnával maradhat el a kereslettől.
Az Origo cikkében kitér arra, hogy bár a bányászat, mint globális, nagy jelentőségű ágazat, hazánkból nézve nehezen beláthatónak tűnik, de érdemes arra gondolni, hogy ezeknek a nagy cégeknek a tevékenységén múlik az, hogy az ipari termelés megfelelő nyersanyagellátása biztosított legyen, hiszen ezek a vállalatok rendelkeznek azokkal a technológiákkal és tudással, ami ahhoz kell, hogy távoli területek vagy épp nagyon szegény országok ásványkincsei hasznosuljanak. Erre sok állam önállóan képtelen lenne, pénz és erőforrás híján.
A venezuelai olajipar kapcsán mostanában gyakran hallani az amerikai olajcégek fontosságáról. De említhető példaként az elektromos autók gyártásához fontos kongói kobalt, melynek a Glencore az egyik fő szállítója, vagy az ausztrálai vasérc, melyet a Rio Tinto termel ki. Ám elég csak Szerbiáig tekinteni, ahol a Rio Tinto valósítaná meg a kontinens azon lítiumbányáját, amely a várakozások szerint közel a teljes európai lítiumszükségletet kielégítené az autógyártásban – s esetleg még a Magyarországra települő akkumulátorgyártó cégek is vásárolhatnak onnan. A Glencore pedig ipari nyersanyag beszállítására (réz) is jegyzett már be magyar céget.
A Glencore és a Rio Tinto közötti tárgyalások újjáéledését a réz iránti kereslet erősödése is hajtja. A vörös fém ára ezen a héten rekordmagasságba,
- tonnánként 13 ezer dollárra emelkedett;
- a londoni fémtőzsdén (LME) a háromhavi réz határidős jegyzése legutóbb 1,5 százalékkal alacsonyabban, tonnánként 12 702 dolláron forgott.
A londoni tőzsdén jegyzett Glencore részvényei péntek reggel 8-8,5 százalékos ugrást mutattak a lehetséges felvásárlási hírek hatására. Ezzel szemben a Rio Tinto londoni részvényei 2,6 százalékkal estek, követve az ausztrál piacon már látott mintázatot.
További részletek az Origo cikkében olvashatók.
