Így nyúlt hozzá több lépésben a nyugdíjakhoz az Orbán-kormány – részletesen bemutatjuk, mi történt 2010 óta, meglepő számokat közölt a szakértő

Az öregségi nyugdíj átlagos értéke 2010 januárja és 2025 januárja között 98,8 ezer forintról 242,3 ezer forintra emelkedett, amely a nyugdíjas inflációt is figyelembe véve 24,4 százalékos reálnövekedésnek feleltethető meg – mondta a Világgazdaságnak Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.

Megjegyezte: a KSH adatbázisában a januári átlagos öregségi nyugdíjakra vonatkozóan áll rendelkezésre adat, vagyis ebben például a kiegészítő nyugdíjemelések, évközi korrekciók vagy a 13. havi nyugdíj hatása nem jelenik meg. Kiemelte, hogy

Ehhez adódik még hozzá a 13. havi nyugdíj, amelyet 2022 óta ismét teljes értékben kapnak a nyugdíjasok, ennek hatását is figyelembe véve, reál értelemben harmadával több pénzből gazdálkodhat az átlagos nyugdíjas idén, mint 2010-ben.

A nyugdíjasok helyzetének megítélése kapcsán leggyakrabban az merül fel, hogy az elmúlt évek gyors béremelkedéséből nem részesültek – fűzte hozzá Molnár Dániel. A törvényi előírásoknak megfelelően a nyugdíjak értéke évről évre csupán a várt inflációnak megfelelő ütemben emelkedett – ha a valós infláció magasabban alakult, akkor kaptak nyugdíjkorrekciót –, amely a dinamikus reálbér-emelkedés miatt azzal járt együtt, hogy a relatív jövedelmi pozíciójuk romlott. 

Orbán Viktor is bejelentést tett

Az infláció magasabb lett, mint előre jelezték, ezért a nyugdíjakat ilyenkor meg szoktuk emelni” – emlékeztetett Orbán Viktor miniszterelnök október elsején. 

– mondta.

A miniszterelnök hozzátette, hogy ez idén is így lesz, minden nyugdíjas megkapja az emelést. „Reményeim szerint már novemberben mindenki megkapja a nyugdíjának megfelelő összeget, ez átlagosan 51 ezer forintot jelent” – mondta Orbán Viktor.

Ezt a kormányzat két irányból igyekezett ellensúlyozni:

1. Egyrészről az elmúlt 15 évben ötször – 2017, 2018, 2019, 2021, 2022 – is sor került nyugdíjprémium kifizetésére a gyors gazdasági növekedés eredményeként, de ide lehet sorolni még az idén kiküldött 30 ezer forintos nyugdíjasutalványt vagy a 2016–2017-ben a karácsonyi, 2018-ban pedig a húsvéti ünnepekhez kapcsolódóan kifizetett 10 ezer forintos utalványokat, illetve a 2019-ben fizetett 9 ezer forintos rezsiutalványt. Vagyis látható, hogy amikor a gazdasági teljesítmény lehetővé tette, a kormányzat igyekezett a nyugdíjasokat is támogatni annak eredményeiből.
2. Másrészről jelentősen lazította a kormányzat a nyugdíj melletti munkavállalás szabályait. A nyugdíjas munkavállalók amellett, hogy a versenyszférában és a közszféra több területén, például

• a szociális ellátás,
• és a köznevelés

az öregségi nyugdíj fenntartása mellett is dolgozhatnak, még jelentős adókedvezményben is részesülnek: bruttó bérük után csak a 15 százalékos szja-t kell megfizetniük, miközben a munkáltatóknak nem kell szociális hozzájárulási adót fizetniük utánuk.

Javult a nyugdíjasok életkörülménye

Tehát amellett, hogy rugalmasan, jelentős többletjövedelemmel egészíthetik ki a nyugdíjukat, még a munkavállalói oldal is ösztönözve van a foglalkoztatásukra az alacsonyabb adóterhek nyomán. Ennek hatása a foglalkoztatási adatokon is meglátszik: a 65 év feletti foglalkoztatottak száma 2010 első és 2025 első negyedéve között 30,8 ezer főről 130,5 ezer főre emelkedett, de a 60–64 éves korosztályt vizsgálva (ahol például a nők élhetnek a Nők40-nel) is bővült a foglalkoztatottak száma, 76,2 ezer főről 302,3 ezer főre. Hangsúlyozta:

Az Eurostat adatai alapján az anyagi és szociális deprivációban élő nyugdíjasok aránya 2014 és 2024 között (2014 óta más módszertannal mérik) megfeleződött, 33,9 százalékról 17,0 százalékra csökkent. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyugdíjasok élethelyzetének javítását segítheti elő emellett például

Ahogy azt megírtuk, az aktív korúakon túl a nyugdíjasok is több pénzből gazdálkodhatnak 2025-től. Emelkedik a minimálbér, a garantált bérminimum, valamint a  nyugdíjak. Az emelésről a kormány már ősszel döntött.