Felpörgetné a dohánytermékek árát a Tisza-program, a feketézők örömére
Ha életbe lépne az Index által nyilvánosságra hozott baloldali megszorítócsomag, akkor a dohánytermékek is jelentősen drágulnának. A dohánytermékekre már ma is magas a jövedéki teher, így egy újabb áfaemelés 10–30 százalékos fogyasztóiár-növekedést is eredményezhet. Ez az a sáv, ahol nemzetközi tapasztalatok alapján már jól mérhetően átrendeződik a piac.
A kiszivárgott program szerint a Tisza a dohánytermékek áfáját a jelenlegi 27 százalékról 32 százalékra emelné.
A dohányzás kereslete ugyan árrugalmasabb, mint az alkoholé vagy az üzemanyagoké, mégsem tűnik el csak azért, mert drágább lesz – inkább más irányba vándorol. Jellemzően olcsóbb márkák felé, nagy kiszerelésre, sodródohányra, vagy a legkritikusabb esetben a feketeforrásokhoz. Nemzetközi példák mutatják: ahol a legalizált cigaretta ára elszakad a jövedelmi realitásoktól, ott a szürke- és feketekereskedelem aránya néhány év alatt akár duplázódhat.
Magyarországon az illegális dohányáru jelenléte az elmúlt években egyszer már látványosan megugrott, amikor a jövedéki teher nőtt és az ukrán–belarusz határvidéken olcsóbb dohányhoz lehetett hozzáférni. Azóta több hatósági rajtaütés, NAV-akcó és határszigorítás csökkentette a jelenséget, de a rendszer érzékeny maradt: ahol a legális ár 200–400 forinttal nő, ott megint kinyílhat az olló. A cigaretta nem olyan termék, amit a fogyasztó könnyen elhagy. Inkább új forrást talál.
A feketepiac növekedése ugyanakkor paradox helyzetet teremt: míg a kormányzat az adóemeléssel rövid távon több bevételt remél, egy tartós elszivárgás miatt épp az ellenkező hatás következhet be. Egy bizonyos árszint felett a dohány adóbevétele nem nő, hanem csökken – a kiesés pedig nem csak fiskális kérdés. A feketepiaci cigaretta
- minőség-ellenőrzés nélküli,
- sokszor ismeretlen összetételű,
- és a jövedéki elkerülés miatt erodálja a piac tisztaságát.
A régiós összehasonlítás rávilágít: Lengyelországban 2019-től fokozatos adóemelés indult, ennek hatására a legalizált cigarettaforgalom visszaesett, míg a feketepiaci arány nőtt – a lengyel hatóságoknak évekre volt szükségük, hogy visszaszorítsák. Egy áfa- vagy jövedékiadó-emelés tehát nem egyenesen arányos bevételfokozó eszköz: ha túl magas, a piac ki is fordulhat alóla.
Nem csak a dohány drágulása a probléma
A Tisza-program élesítésével a legnagyobb kérdés nem feltétlenül az, hogy mennyivel drágul a dohány – hanem hogy mennyi marad a legális piacon. Egy 20–30 százalékos áremelkedés már elég lehet ahhoz, hogy a fogyasztók egy része alternatívát keressen. Határ mentén ez akár azonnali átterelődést jelenthet. Sokan vásárolnának ukrán vagy szerb forrásból, ahol jóval alacsonyabb a jövedéki teher. Egy piaci szakértő úgy fogalmazott korábban: „minél nagyobb a különbség, annál gyorsabban talál utat a cigaretta a határon.”
A dohányzás visszaszorulása egészségpolitikai cél, az adóbevétel-politikai lépés azonban kétélű fegyver.
A magasabb ár ideiglenesen csökkenti a fogyasztást, de ha az illegális szektor felpörög, a dohányosok nem feltétlenül szoknak le – csak eltűnnek az állami bevételi térképről. A nagy drágulás esélyt ad prevencióra, leszoktatásra, de veszélyt is hordoz: hogy újra vonzóvá válik a feketepiaci cigaretta.
A kérdés tehát nem csupán az, hogy mennyibe kerül majd egy doboz cigaretta, ha adót emelnek – hanem az is, hogy lesz-e még értelme legálisan megvenni. A döntés ezért nemcsak egészségpolitikai, hanem gazdasági stratégiai lépés is.
Patkányürülékben dúskál a hamis cigaretta: több tízmilliárd euró az EU vesztesége – ennyi illegális dohányterméket foglalt le az adóhatóság
Egyre komolyabb eredményeket ér el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az illegális kereskedelem elleni fellépésben. A dohánytermékek feketepiacának visszaszorítására létrehozott munkacsoport már több tucat illegális gyárat számolt fel, és több száz tonna tiltott árut foglalt le.
