Jó hír érkezett a magyar gazdaságból: újra a bűvös határ alatt az infláció Magyarországon
Egy év után visszatért a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékkal, míg októberhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek. Utoljára tavaly novemberben volt 4 százalék alatt a drágulás üteme, ami idén februárban 5,6 százalékon tetőzött. Az elmúlt négy hónapban ugyanakkor 4,3 százalékon stagnált, igaz, ebben a kormány intézkedései is tevékeny szerepet játszottak.
Jó hír érkezett a magyar gazdaságból: újra a bűvös határ alatt az infláció Magyarországon
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 3,7 százalék és 4 százalék közé helyezték a novemberi fogyasztói árindexet, az infláció lassulásában két tényezőt emeltek ki.
Egyrészt tavalyi magas bázist, 2024 novemberében éppen kilőttek az áremelkedések, illetve az árrésstopokat. Nagyjából mintegy 1,5 százalékponttal mérséklik továbbra is az infláció ütemét március óta érvényben lévő kormányzati intézkedések. Nélkülük még mindig 5 százalék fölött lenne a pénzromlás üteme.
Továbbra is aggodalomra okot, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, épp ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció még mindig a jegybank célsávjában kívül esik, ezúttal 4,1 százalékos volt éves átlagban, ami árnyomsára utal a gazdaságban.
Egy csendesebb, de szerkezetében továbbra is feszültségeket hordozó adatközlésre számítunk, a havi átárazás novemberben stagnálhatott, ami éves bázison 3,7 százalékra lassíthatta az inflációt – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatközlést megelőzően. Szerinte az infláció visszaesésének egyik fő oka az , hogy a tavalyi év novemberéhez képest jóval mérsékeltebb átárazás történt, így a bázishatás lefelé húzza a mutatót. Kiemelte azt is, hogy kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk, ami szerinte arra utal, hogy a gazdaság mélyebb szerkezetében még mindig erős árnyomás van.
Tovább csökkent az élelmiszer-infláció
Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára éves alapon 3,2 százalékkal (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékkal), havi bázison pedig 0,2 százalékkal nőtt. Ezen belül az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a tojásé 11,2, az étolajé 10,1 százalékkal
Utoljára tavaly augusztusban volt ilyen alacsony szinten az élelmiszer-infláció. Az élelmiszerárak mérséklődésében a forint árfolyama is szerepet játszhatott.
A haza fizetőeszköz az euróval szemben idén már 6 százalékot erősödött, ami az importárakon keresztül mérsékli az árnyomást a gazdaságban.
A háztartási energiáért 9,8 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, miután havi alapon 0,4 százalékos csökkenést mért a KSH. Ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal.
A szolgáltatások 6,5 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,3, lakbér 8,0 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.
A két százalékot is megközelítheti a infláció jövő év elején
Elemzők szerint a következő hónapokban az árrésstop hatása miatt akár mesterségesen alacsony árindexet is láthatunk:
a jövő év első negyedévében átlagosan 2 százalék körüli infláció sem kizárt, az év második felében viszont akár 5 százalékig is visszakúszhat a mutató, amennyiben kivezeti őket a kormány.
Elemzők abban is egyetértenek, hogy nem várható gyors monetáris enyhítés, így 6,50 százalékos alapkamat akár 2025 őszéig velünk maradhat. A kormány is ezzel a forgatókönyvvel számol, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottságában az éves meghallgatásán azt mondta, hogy a kamatpolitika felől lazításra nem lehet számítani, így egyedül a költségvetés élénkítheti a gazdaságot.
