Jó hír érkezett a magyar gazdaságból: újra a bűvös határ alatt az infláció Magyarországon
Egy év után visszatért a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába az infláció Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel közölt adatai szerint a fogyasztói árak átlagosan az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékkal, míg októberhez viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek. Utoljára tavaly novemberben volt 4 százalék alatt a drágulás üteme, ami idén februárban 5,6 százalékon tetőzött. Az elmúlt négy hónapban ugyanakkor 4,3 százalékon stagnált, igaz, ebben a kormány intézkedései is tevékeny szerepet játszottak.
Jó hír érkezett a magyar gazdaságból: újra a bűvös határ alatt az infláció Magyarországon
A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők előzetesen 3,7 százalék és 4 százalék közé helyezték a novemberi fogyasztói árindexet, az infláció lassulásában két tényezőt emeltek ki.
Egyrészt a tavalyi magas bázist, 2024 novemberében éppen kilőttek az áremelkedések, illetve az árrésstopokat. Nagyjából mintegy 1,5 százalékponttal mérséklik továbbra is az infláció ütemét a március óta érvényben lévő kormányzati intézkedések. Nélkülük még mindig 5 százalék fölött lenne a pénzromlás üteme.
Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy az egyszeri hatásoktól megtisztított, épp ezért az inflációs folyamatokat jobban tükröző maginfláció még mindig a jegybank célsávjában kívül esik, ezúttal 4,1 százalékos volt éves átlagban, ami árnyomsára utal a gazdaságban.
„Egy csendesebb, de szerkezetében továbbra is feszültségeket hordozó adatközlésre számítunk, a havi átárazás novemberben stagnálhatott, ami éves bázison 3,7 százalékra lassíthatta az inflációt” – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatközlést megelőzően. Szerinte az infláció visszaesésének egyik fő oka az, hogy a tavalyi év novemberéhez képest jóval mérsékeltebb átárazás történt, így a bázishatás lefelé húzza a mutatót. Kiemelte azt is, hogy kormányzati árintézkedések nélkül 1,5 százalékponttal magasabb szintet látnánk, ami szerinte arra utal, hogy a gazdaság mélyebb szerkezetében még mindig erős árnyomás van.
Tovább csökkent az élelmiszer-infláció
Ami a konkrét adatokat illeti, az élelmiszerek ára éves alapon 3,2 százalékkal (a vendéglátási szolgáltatások nélkül számítva 0,6 százalékkal), havi bázison pedig 0,2 százalékkal nőtt. Ezen belül az édesipari lisztesárué 15,9, a kávéé 14,9, a tojásé 11,2, az étolajé 10,1 százalékkal.
Utoljára tavaly augusztusban volt ilyen alacsony szinten az élelmiszer-infláció. Az élelmiszerárak mérséklődésében a forint árfolyama is szerepet játszhatott.
A hazai fizetőeszköz az euróval szemben idén már 6 százalékot erősödött, ami az importárakon keresztül mérsékli az árnyomást a gazdaságban.
A háztartási energiáért 9,8 százalékkal többet kellett fizetni átlagosan, miután havi alapon 0,4 százalékos csökkenést mért a KSH. Ezen belül a vezetékes gáz 22,0, az elektromos energia 2,1 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára 7,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 9,0 százalékkal.
A szolgáltatások 6,5 százalékkal drágultak, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,2, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a testápolási szolgáltatások 9,3, lakbér 8,0 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal emelkedett.
A járműüzemanyagok ára 5,0 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 5,1 százalékkal drágultak.
A két százalékot is megközelítheti az infláció jövő év elején
Elemzők szerint a következő hónapokban az árrésstop hatása miatt akár mesterségesen alacsony árindexet is láthatunk:
A jövő év első negyedében az átlagosan két százalék körüli infláció sem kizárt, az év második felében viszont akár öt százalékig is visszakúszhat a mutató, ha kivezeti az árrésstopokat a kormány.
Elemzők abban is egyetértenek, hogy nem várható gyors monetáris enyhítés, így 6,50 százalékos alapkamat akár 2025 őszéig velünk maradhat. A kormány is ezzel a forgatókönyvvel számol, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament gazdasági bizottságában, az éves meghallgatásán azt mondta, hogy a kamatpolitika felől lazításra nem lehet számítani, így egyedül a költségvetés élénkítheti a gazdaságot.
