A Tisza Párt úgy játszik a gazdasággal, mintha egy kaszinóban próbálná megjavítani a rulettasztalt kalapáccsal
A kiszivárgott információk szerint a baloldal radikális nyugdíjreformot készít elő, amely néhány hónappal a választás után, már 2026. szeptember 1-jén alapjaiban alakítaná át a magyar nyugdíjrendszert. A Tisza Párt-tervezet lényege, hogy az ekkortól belépő munkavállalók kizárólag kötelező magánnyugdíjpénztárba fizethetnének járulékot, minimum 10–15 százalékos befizetési kötelezettséggel. Emellett egy új, 2,5 százalékos „szolidaritási járulék” is megjelenne, amelynek pontos ellenszolgáltatását a dokumentum nem részletezi – írja az Ellenpont.
A reform mögötti logika egyértelműen a piaci szereplők térnyerésére épül: a Tisza-csomag szerint hosszú távon vissza kell szorítani az állam felelősségét, és a nyugdíjrendszert egyéni számlákra, illetve piaci befektetésekre kell alapozni. A készítők – köztük Surányi György és Felcsuti Péter – azzal érvelnek, hogy a magánnyugdíjpénztárak vagyonfelhalmozása 20–30 éven belül elérheti a GDP 40–50 százalékát, ami jelentős forrást biztosítana a hazai tőkepiacnak.
Deja vu a magyar gazdaság pokoltérképén – egyszer már megtörtént, és most újra csörög a régi lánc
A kritikusok szerint azonban ez a modell nemcsak a jelenlegi, szolidaritáson alapuló állami nyugdíjrendszert számolná fel, hanem teljesen kiszolgáltatná a nyugdíj-megtakarításokat a magánbiztosítók profitéhségének. Felidézik azt is, hogy
Magyarországon már volt kötelező magánnyugdíjrendszer 1998 és 2011 között, amely végül óriási költségvetési hiányt okozott, miközben a vagyonnövekedés jóval elmaradt a várttól.
Brüsszel csak kóstolgatja, a Tisza Párt már főzi a levet – egy menü, amit senki nem rendelt meg
A tervezet több ponton egybeesik az Európai Bizottság nemrég megjelent javaslataival, amelyek szintén a magánnyugdíjpénztári megtakarítások bővítését ösztönzik. A Tisza környezetéhez köthető szakértők emellett további megszorításokat is felvetettek: felmerült a 13. havi nyugdíj megvágása, a Nők40 kedvezmény eltörlése, valamint egy 10–20 százalékos nyugdíjadó bevezetése is.
A nagy nyugdíjsakkjátszma: kié lesz a tábla, és ki marad a gyalog a végén?
A csomag tehát jelentős szerkezeti fordulatot jelentene:
- a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszer visszaszorítását,
- a kockázatok nagy részének az egyénekre hárítását,
- miközben hatalmas tőkepiaci üzletet nyitna a magánszereplők előtt.
A vita középpontjában az a kérdés áll, hogy a piaci alapú modell erősíti vagy – ami sokkal valószínűbbnek látszik – épp veszélyezteti a hosszú távú nyugdíjbiztonságot Magyarországon.
