Valami bűzlik: a Magyar Nemzeti Bank lebuktatta a boltokat, elszabotálják az árcsökkentést – hiába rekorderős a forint, minden fillért megtartanak maguknak
Noha az élelmiszerek világpiaci árai hónapok óta csökkennek, és a forint tartósan erősnek számít, e kedvező folyamatok hatása továbbra is csak korlátozottan jelenik meg a fogyasztói árakban – erre hívta fel a figyelmet a jegybank tavaly decemberben publikált inflációs jelentése. A Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett adatai szerint az év végén a fogyasztói árak éves összevetésben átlagosan 3,3 százalékkal, míg havi alapon 0,1 százalékkal emelkedtek. Bár az infláció alakulása összhangban volt a piaci várakozásokkal, és már a második hónapban volt 4 százalék alatt a pénzromlás üteme, a javulást döntően bázishatások magyarázták, nem pedig a fundamentális tényezők.
Valami bűzlik: a Magyar Nemzeti Bank lebuktatta a boltokat, elszabotálják az árcsökkentést – hiába rekorderős a forint, minden fillért megtartanak maguknak
Pedig hónapok óta másról sem szólnak a hírek, mint a forint elképesztő teljesítményéről. A magyar devizának tavaly nagyon jó éve volt: az euróval szemben több mint 5 százalékkal, a dollárral szemben pedig 17 százalékkal erősödött, ami egy olyan kis nyitott gazdaságnak, mint a magyar, ahol az infláció kétharmad részben importált, kifejezetten örömteli fejlemény. Ehhez jött hozzá, hogy tavaly ősszel véget ért globális élelmiszerár-ciklus, tavaly ősz óta folyamatosan csökkennek az élelmiszerárak. A gabona kivételével minden termékcsoportban árcsökkenést regisztráltak, például a cukor világpiaci ára novemberben éves összevetésben 29,9 százalékkal, havi bázison 5,9 százalékkal mérséklődött.
Az importált inflációnak tehát előbb-utóbb meg kellene jelennie a beszerzési, majd a fogyasztói árakban, ám ennek alig akad nyoma. A jelenségre a Magyar Nemzeti Bank szakértői is felfigyeltek, akik a decemberi jelentésükben külön foglalkoztak az árfolyam-erősödés inflációra gyakorolt hatásával.
A jegybank szerint korántsem egyenletes az erős forint begyűrűdése: míg az import- és ipari termelői árak esetében az áremelkedési ütemek jelentősen mérséklődtek, addig az iparcikkek fogyasztói ára esetében nem tapasztalható érdemi lassulás az árdinamikában. Sőt, az élelmiszerek inflációja is magasabb annál, mint amit az árfolyam-erősödés gyors begyűrűzése mellett várni lehetne.
Emiatt a feldolgozatlan élelmiszereknél és a tartós iparcikkeknél is magasabb a jelenlegi árszint, mint azt a külső költségkörnyezet és a forint árfolyama indokolná. Megállapítják a szakértők azt is, hogy az iparcikkek esetében ez azért érdekes, mert a régiós devizákhoz képest is erősödött a forint, ennek ellenére a régiós átlaggal azonos szinten vagy magasabban alakul az infláció.
Ugyanakkor a jelenség nem újdonság, már a 2022-es inflációs válság idején foglalkoztak a problémával az MNB szakértői. A profit húzta infláció vagy közkeletű nevén a kapzsiinfláció lényege, hogy a cégek jóval a beszerzési költségek felett emelnek árat, így magasabb árrés mellett dolgoznak. Ennek volt köszönhető, hogy 2022 végén, amikor idehaza már 20 százalék felett volt a pénzromlás üteme, a feldolgozóiparban több mint 80 százalékkal, a kereskedelemben pedig 25 százalékkal nőttek a profitráták.
Az MNB akkor úgy számolt, hogy az infláció több mint harmadáért egyedül ez a jelenség felelt. Csak emlékeztetőül: 2023 januárjában volt rekordon a hazai drágulás üteme, 25,7 százalékkal.
A jegybank a mostani, decemberi jelentésében eltérő okokkal magyarázza az erős forint begyűrűzésének elmaradását:
- A vállalatok kivárnak a geopolitikai bizonytalanság miatt, illetve a forint árfolyamát magasabbra várják, miközben merevebb várakozások jellemzik őket.
- A ritkábban átárazott termékek esetében az eddig elmaradó begyűrűzést magyarázhatja szerintük az is, hogy a vállalatok az egész évre tervezett áraikat a tavaly év eleji forintárfolyam alapján állították be. Ebben az esetben az erősebb árfolyam dezinflációs hatása ezeknek a termékeknek a következő, már új árfolyamon alapuló átárazásakor jelenhet meg.
- A jegybank szerint a begyűrűzés alakulásában az árréskorlátozások is szerepet játszhatnak, így a vállalatok az erősebb árfolyamból fakadó mozgásteret az intézkedésből származó veszteségeik ellensúlyozására használhatják. Ebben az esetben az erősebb árfolyam csökkenti az árkorlátozásokban érintett vállalatokon lévő áremelési kényszert, és visszafoghatja az infláció emelkedésének mértékét az intézkedés kivezetését követően.
Elemző: nem mindenki érdekelt az árak csökkentésében
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint teljesen biztos, hogy a forint erősödése nem jelent meg minden termék árában, van persze olyan termékkör, ahol igen. Ez azonban szerinte nem is meglepő: a költségek csökkenése mindig nehezebben jelenik meg az árakban, mint az emelkedése, ráadásul az árszínvonal lefelé rugalmatlan.
„Ezzel tehát a jegybank sok újat nem mondott, ezt abszolút várni lehetett. Ez is a forint gyengülésének káros hatása, az így összeszedett áremelkedést nehezebb ledolgozni az erősebb forinttal.”
Persze igazából az árak csökkentésében senki nem érdekelt: a verseny ehhez nem feltétlenül elég erős, és ha a termelő vagy kereskedő vállalatoknál több pénz is marad, az nem fogja őket zavarni
– véli Regős Gábor, aki szerint arra talán van esély, hogy 2026 elején az élelmiszer-infláció csökkenni fog, de ezt átmeneti jelenségnek tartja, mivel a klímaváltozás felfelé hajtja az árakat. Azt mi tesszük hozzá, hogy tavaly november óta a szűken vett élelmiszer-infláció lényegében már stagnál éves bázison.
Nem tudni, hogy a kedvező folyamatnak lehetünk-e tanúi, de jelzésértékű lehet, hogy január elején a Lidl és az Aldi is bejelentette, hogy több termékük esetében csökkentik az áraikat.
Ausztriában is valami bűzlik
Azonban nem csak Magyarországon ütötte fel a fejét a probléma. Markus Marterbauer osztrák pénzügyminiszter tavaly decemberben egy sor intézkedést javasolt annak érdekében, hogy a kormány leküzdje az inflációt. A pénzromlás nyugati szomszédunknál is gondot okoz: tavaly augusztustól novemberig végig 4 százalék fölött tartózkodott, de decemberben is 3,8 százalékos volt. A miniszter főként azt rótta fel, hogy míg a nyers olaj ára a nemzetközi piacokon mintegy 30 százalékkal esett, ez a benzinkutaknál nem tükröződött. Marterbauer azt mondta:
Valami itt bűzlik, és úgy tűnik, egyesek a saját zsebüket tömik.
Az Osztrák Autó-, Motorkerékpár- és Túraklub is üdvözölte, hogy a kormány foglalkozik a kérdéssel. „Mi, az ARBÖ-nél is régóta bíráljuk azt a tényt, hogy a csökkenő nyersolaj-árak túl lassan, vagy néha egyáltalán nem terjednek át a fogyasztókra. Ez igazságtalan, és néha az az érzésünk támad, hogy valaki a saját zsebét tömi az autósok kárára.”
Legutóbb pedig Csehországból érkezett hír, hogy Andrej Babis kormánya fontolgatja a kereskedelmi láncok árréseinek korlátozását, azaz árrésstop bevezetésének lehetőségét, hasonló hivatkozással.
Árrésstopokkal regulázta meg a kormány a kereskedőket
A magyar kormány szerdai ülésén is foglalkozott az infláció kérdésével. Bár nem tudni, hogy született-e bármilyen döntés, érdemes felidézni, hogy egy évvel ezelőtt is aktuális témának számított az infláció letörése.
Orbán Viktor miniszterelnök a tavalyi, 26. évértékelőjén megengedhetetlennek nevezte, hogy a kereskedők és az áruházak jelentősen emelték bizonyos alapvető élelmiszerek árát, és ezzel a profitjukat. Ezért utasította Nagy Márton nemzetgazdasági minisztert, hogy állapodjon meg a kereskedelmi láncok képviselőivel, és állítsák meg a drágulást.
Ha szép szóval nem megy, akkor majd megy hatósági árral
– nyomatékosította, majd hozzátette azt is, ha az sem lesz elég, akkor a kereskedelmi haszon mértékét is korlátozni fogják.
Végül a kormány csak arról döntött, hogy árrésstopokkal töri le az árakat. Előbb márciustól 30 alapvető élelmiszer árrését korlátozta 10 százalékban, majd kiterjesztette a drogériákra, illetve az ősszel újabb élelmiszerekre. Jelen állás szerint február 28-ig vannak érvényben, de Nagy Márton szavai alapján nem zárható ki, hogy véglegesítik őket.
