A csalók kereszttüzébe kerültek a digitális pénzügyek – ezt tehetjük a kiberbűnözők ellen

Soha nem látott fenyegetéshullámmal néz szembe az üzleti világ és a pénzügyi szektor a digitális fizetések és az online bankolás területén. A kiberbűnözők nem csupán exponenciálisan növekvő veszteségeket okoznak, hanem megingatják az ügyfelek bizalmát is, miközben tetemes többletberuházásokat kényszerítenek ki a vállalkozásoktól.

A kártyacsalások okozta veszteségeket monitorozó FICO European Fraud Map adatai alapján az elmúlt években drasztikusan romlott a helyzet az Európai Unióban és Magyarországon egyaránt. Hazánkban – az online tranzakcióknál előforduló Card-Not-Present (CNP) csalások veszteségeit is beleértve – a bankkártyás csalások összértéke több mint hétszeresére ugrott 2021 és 2024 között:

Ez az utolsó vizsgált évben 22 százalékos növekedést jelentett, ami igencsak drasztikus emelkedésnek számít.

Az Európai Bankhatóság (EBA) és az Európai Központi Bank 2025-ös közös jelentése szerint a veszteségek legnagyobb része az átutalások és a kártyás fizetések során érte a fogyasztókat, a gazdasági társaságokat és más szervezeteket. Az EU-EGT-ben kibocsátott kártyákkal lebonyolított, mintegy 111 milliárd kártyás fizetés közül közel 17 millió bizonyult csalárd ügyletnek.

Nem várt problémákat okoznak a kiberbűnözők

Az tehát jól látható, hogy a fenyegetés rendszerszintű. Az adathalászok és a csalók nemcsak közvetlen pénzügyi károkat okoznak, hanem hosszú távon aláássák az ügyfelek bizalmát is, miközben folyamatosan növelik az intézmények működési költségeit, ugyanis:

• egyre több erőforrást kell fordítani a védelmi rendszerek fejlesztésére,
• a munkatársak képzésére,
• valamint új jogi és technológiai megoldások – például az erős ügyfél-hitelesítés – bevezetésére,

annak érdekében, hogy a károk minimalizálhatók és a visszaélések megelőzhetők legyenek.

A fentiek ismeretében nem véletlen, hogy mára széles körben érvényesül a zero liability, azaz a zéró felelősség elve a kártyabirtokosok védelmében. Ennek értelmében az ügyfél nem viseli a pénzügyi felelősséget az engedélye nélkül végrehajtott kártyás tranzakciókért, ha nem szándékosan követte el a visszaélést, nem járt el súlyosan gondatlanul, például nem adta át a PIN-kódját, és időben jelezte a problémát a bankjánál. A chargeback, vagyis a visszaterhelési eljárás ezzel párhuzamosan olyan formális jogi-pénzügyi folyamat, amelynek során a kártyabirtokos – például csalás vagy hibás teljesítés miatt – vitatja a tranzakció jogosságát, és a bankja visszaigényli az összeget a kereskedőtől. A digitalizáció előnyei vitathatatlanok, azonban az innovatív fizetési modellek és technológiák újfajta sebezhetőségeket is hoznak, emiatt elengedhetetlen, hogy a szakma hatékonyan és egységesen reagáljon a fenyegetésekre.

Soha véget nem érő harc a csalók ellen

„A kibertámadások következő hullámára már nem csak a fizetési rendszerben kell számítanunk, a felkészülés kritikus fontosságú. A fizetési rendszerek biztonságát a több mesterségesintelligencia-alapú motorral támogatott fraud védelmi megoldásunk, valamint a modern hitelesítési és tokenizációs szolgáltatásunk biztosítja. A nagyvállalatokat támogató védelmi és a harmadik felek sebezhetőségét értékelő megoldásaink mellett a kis- és középvállalkozásokat legnagyobb számban érintő infrastruktúra- és adathalász támadások ellen pedig olyan eszközökkel küzdünk, mint a weboldal és informatikai rendszer sebezhetőségét monitorozó MyCyberRisk, valamint a Mastercard Identity Theft Protection nevű szolgáltatás, amely egy proaktív felügyelettel védi a személyes adatokat, emellett személyre szabott megoldásai révén is folyamatosan figyeli a csalási kísérleteket” – foglalta össze Wittinghoff Dániel, a Mastercard kibervédelmi üzletfejlesztési igazgatója. 

„Ahogy az online csalások egyre kifinomultabbá és elterjedtebbé válnak, a fogyasztói magatartás változása kézzelfogható hatást gyakorol a tágabb gazdaságra. Becslések szerint 2,6 millió magyar változtatott online vásárlási szokásain, miután átverték vagy csalás célpontja lett: 40 százalékuk azt állítja, hogy kevesebbet vásárol online, illetve kerüli a kisebb vagy ismeretlen márkákat. Éppen ezért a Visa intelligens, AI-vezérelt eszközökkel, több milliárd tranzakciót valós időben elemezve, veszi fel a harcot a csalók ellen, még mielőtt a támadások elérnék a felhasználókat. Emellett szorosan együttműködik bankokkal, kereskedőkkel és digitális platformokkal annak érdekében, hogy a csalási arányt csökkentse” – fejtette ki Orbán Tamás, a Visa kelet-közép-európai kockázatkezelési menedzsere.

„A vállalati banki platformok hamarosan már nem különálló felületként, hanem a vállalkozás operatív ökoszisztémájának részeként működnek majd, erre azonban kevesen állnak készen” – hívta fel a figyelmet Kovásznai Ádám, az MBH Bank BUPA digitális platformjának vezetője. A szakember szerint az érték nem a felületben, hanem az azonnali döntéstámogatásban és a vállalkozások mindennapi pénzügyi teendőinek megkönnyítésében rejlik.