Eldördült a startpisztoly: hamarabb felvehetik az EU-ba a világ egyik leggazdagabb országát, mint Ukrajnát - ha ezt Zelenszkij meghallja, összeomlik

Izland felgyorsítja az uniós csatlakozási folyamatot, a tárgyalások újrakezdéséről döntő népszavazást akár már augusztusban megtarthatják az eredetileg tervezett 2027 helyett. Így felgyorsulhat az Európai Unió bővítése, mivel Brüsszel már jövőre részleges tagságot akar biztosítani Ukrajnának, Montenegróval pedig ismét lezártak egy tárgyalási fejezetet a múlt hónapban.

Az EU északi bővítése, vagyis Norvégia, Izland és Grönland csatlakozása az elmúlt hónapokban egyre vonzóbbnak tűnik mindkét fél számára, annál is inkább, mert 

Izland 2009-ben, a nemzetközi pénzügyi válság csúcspontján kérte a csatlakozást, amikor mindhárom nagy kereskedelmi bankja összeomlott. 2010-ben meg is kezdte a tárgyalásokat az EU-val, de ezeket a reykjavíki kormány 2013-ban befagyasztotta.

Bár tervben volt az újrakezdés, a folyamatot felgyorsítják a geopolitikai feszültségek, az augusztus óta Izlandra kivetett 15 százalékos amerikai vámok és Donald Trump elnök Grönlanddal kapcsolatos fenyegetései.

Izland folyamatosan egyeztet Brüsszellel

A Politico értesülései szerint az izlandi parlament a következő hetekben bejelenti a népszavazás időpontját, de közben folyamatosak az egyeztetések Reykjavík és Brüsszel között.

Az Iceland Review tudósítása szerint az izlandi és a norvég miniszterelnök is tárgyalt egymással a múlt héten az északi-sarki fejleményekről, a védelmi együttműködésről és a szigetország uniós kapcsolatairól, Izland esetleges csatlakozásáról az EU-hoz.

Amennyiben az izlandiak áldásukat adják a tárgyalások újrakezdéséhez, akkor az egyik neve elhallgatását kérő forrás szerint a szigetország minden más jelöltnél előbb csatlakozhat a 27-ekhez.

Grönland sürgetőbbé tette a csatlakozást

Marta Kos bővítésért felelős biztos is úgy véli, hogy „változóban van bővítésről szóló vita”. „Egyre inkább a biztonságról, a hovatartozásról és arról szól, hogy megőrizzük a cselekvőképességünket a versengő befolyási övezetek világában. Ez minden európait érint”– nyilatkozta a múlt hónapban a portálnak miután Brüsszelben találkozott Katrín Gunnarsdóttir izlandi külügyminiszterrel.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen az izlandi miniszterelnökkel, Kristrún Frostadóttirral folytatott tárgyalásain szintén hangsúlyozta, hogy a partnerség „stabilitást és kiszámíthatóságot biztosít egy változékony világban”.

A kapcsolatok további mélyítéséről és a csatlakozási tárgyalások újrakezdéséről folytatott tárgyalások azonban már Trump újabb hivatalba lépése előtt megkezdődtek, Grönland ügye csak még sürgetőbbé tette ezeket.

„Trump a davosi beszédében négyszer említette meg Izlandot, amikor Grönlandról beszélt, ami határozottan felkeltette a figyelmet, mert ez egy kis ország számára biztosan nyugtalanító lehet” – emlékeztetett egy, a helyzetet jól ismerő uniós tisztviselő.

A védelem fontosabb a gazdaságnál

Bár azóta megállapodtak Grönlandról és ideiglenesen enyhült a feszültség, Reykjavík a jelek szerint biztosra akar menni.

miközben közgazdászok az eurózóna esetleges összeesésének veszélyére figyelmeztettek.

A sziget 2015-ben hivatalosan kérte, hogy többé ne tekintsék tagjelöltnek.

Izland stratégiai fontosságú területen fekszik, délre az Északi-sarktól. Nincsen hadserege, a védelmét kizárólag a NATO-tagsága biztosítja, valamint egy 1951-ben az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú megállapodás.

Ez a tény kezdi meggyőzni az izlandiakat. A RÚV tudósítása szerint két tavaly készített közvélemény-kutatás szerint már minimális többség, 

• 44-45 százalék támogatja a csatlakozást, 
• míg 35-36 százalék ellenzi. 

Az arányok azóta azonban változhattak.

Kevésbé teszi viszont vonzóvá a tagságot a gazdasági előnyök, mivel Izland a világ hetedik legmagasabb egy főre jutó GDP-jével rendelkezik, ami az IMF szerint 2025-ben 98150 dollár volt.

Segít a Brexit

Az uniós csatlakozás előtt azonban tornyosulnak akadályok, elsősorban a halászati jogokat illetően, ami Izland kulcsfontosságú ágazata, és a korábbi tárgyalások legnehezebb kérdése is volt. A Brexitnek köszönhetően azonban ezúttal talán könnyebben megoldható lesz, mert a legnagyobb feszültség hagyományosan az Egyesült Királysággal volt, amely már nem tagja az EU-nak.

Ráadásul a tárgyalások befagyasztása előtt már lezártak 11-et a 33 fejezetből, és egy uniós tisztviselő szerint a maradékkal akár egy év alatt végezhetnének, így Izland előbb csatlakozhat Ukrajnánál.

Az EU-hoz való tényleges csatlakozáshoz Izlandnak a tárgyalások lezárását követően újabb népszavazást kellene tartania arról, hogy folytatni kívánja-e a folyamatot.

Attól függően, hogy ez mennyi időt vesz igénybe, és milyen lesz a geopolitikai helyzet akkoriban, ez nagy kihívás lehet, mivel Izland számára a tagság előnyei inkább a biztonságban, mint a gazdasági haszonban rejlenek.