Célkeresztben az orosz kőolaj tengeri kereskedelme: készül a 20. szankciós csomag – Európa könnyen lábon lőheti magát
Az Európai Unió újabb, immár 20. szankciós csomagja a korábbiaknál szélesebb körű korlátozásokat helyezne kilátásba Oroszországgal szemben, különös tekintettel az energiahordozók kereskedelmére és a pénzügyi kapcsolatokra – írta elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
A kutatásban emlékeztettek , hogy a csomagot eredetileg a február 23-ai külügyminiszteri ülésen tervezték elfogadni, ám a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzet miatt Magyarország jelezte: megfelelő európai garanciák hiányában élni fog vétójogával.
A magyar kormány álláspontja szerint a jelenlegi formájában elfogadott csomag súlyos ellátásbiztonsági kockázatokat hordozna. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a csővezetékes szállítás szünetelése mellett egy tengeri szállítási tilalom gyakorlatilag ellehetetlenítené az ország kőolaj-ellátását.
A korábbi szankciók keretei
2022 februárja óta az Európai Unió összesen 19 szankciós csomagot fogadott el Oroszországgal szemben. Ezek gazdasági, pénzügyi, diplomáciai és vízumintézkedéseket egyaránt tartalmaztak. A legutóbbi, 2025 októberében elfogadott csomag már kifejezetten az energiaszektort is célba vette:
- tiltotta az orosz LNG uniós behozatalát,
- bővítette az úgynevezett árnyékflottára vonatkozó hajólistát,
- valamint újabb bankokra és fizetési rendszerekre vezetett be korlátozásokat.
A csomag része volt emellett az exportkontroll szigorítása, különösen a kettős felhasználású termékek és technológiák esetében, illetve újabb személyi és vállalati szankciók kivetése.
Újabb fejfájás Brüsszelnek: sorra lázadnak fel a tagállamok a 20. szankciós csomag ellen
Az EU újabb intézkedésekkel szorítaná vissza az orosz olajbevételeket, de a terv több fővárosban is ellenállásba ütközött. A szankciós vita már most az intézkedések hatékonyságát veszélyezteti.
Mit hozhat a 20. csomag?
A február elején nyilvánosságra került tervek szerint az új szankciók még tovább mennének. Felmerült a tengeri szolgáltatások teljes tilalma az orosz nyersolaj-kereskedelemben, az árnyékflotta további bővítése, valamint az LNG-szállításhoz szükséges tartályhajók és jégtörők karbantartásának korlátozása is. A pénzügyi szektorban újabb regionális bankok, alternatív fizetési csatornák és kriptovaluta-platformok kerülhetnek célkeresztbe.
Az exportkorlátozások köre is jelentősen bővülne: a gumitermékektől és traktoroktól kezdve a kiberbiztonsági szolgáltatásokig számos áru és szolgáltatás válna tiltottá. A tervezett intézkedések a korábban még nem érintett fémekre, vegyi anyagokra és kritikus ásványokra is kiterjednének.
Az orosz olajexport alakulása
Az Oeconomus elemzése rámutat: a szankciós szigorítás hátterében az is állhat, hogy 2024-ben ismét enyhe növekedés volt tapasztalható az orosz nyers kőolaj exportjában. A kivitel több mint 90 százaléka Indiába és Kínába irányult, míg a finomított termékek esetében Törökország, Szingapúr és Brazília is jelentős vásárlónak számított.
Külön figyelmet érdemel az LPG-export, amely 2024-ben szintén bővült. Bár az EU 2024 végétől tiltotta az orosz LPG behozatalát, az adatok még azt mutatják, hogy több uniós ország, köztük
- Franciaország,
- Olaszország,
- Magyarország
- és Szlovákia
jelentős mennyiséget importált ebből az energiahordozóból. Az LPG stratégiai jelentőségű a vegyipar és a petrolkémia számára, miközben az unió magas importfüggőséggel küzd ezen a területen.
Magyarország ellátásbiztonsági dilemmája
Magyarország helyzete különösen érzékeny – hívta fel a figyelmet a gazdaságkutató. A Barátság kőolajvezeték sérülése után Ukrajna leállította a csővezetékes szállítást, így az orosz kőolajimport jelenleg szünetel.
Alternatívaként csak a tengeri útvonal maradt, amelyet azonban a tervezett szankciók szintén ellehetetleníthetnek.
Jelenleg az uniós szabályozás kivételt biztosít Magyarországnak és Szlovákiának a tengeri beszerzésre, ám ez a mentesség az új csomag életbe lépésével megszűnhet. Ez alapvetően kérdőjelezné meg az ország rövid távú energiaellátásának biztonságát.
Szijjártó Péter drámai üzenetet küldött: a vérünket akarják, de Magyarországgal senki nem szórakozhat
A külügyminiszter szerint nagy harc várható Brüsszelben. Szijjártó Péter megerősítette: Magyarország addig blokkolja az Ukrajnának szánt hadikölcsönt, amíg az veszélyezteti az ország energiaellátását.
Kérdéses a csomag hatékonysága
Az elemzés végkövetkeztetése szerint a 20. szankciós csomag ugyan átfogó és szigorú, hatékonysága továbbra is vitatható.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az orosz export és pénzügyi rendszer elleni korlátozások csak részben érték el céljukat, miközben a háború intenzitása nem csökkent.
Az Oeconomus szerint az EU számára sürgetőbb lenne olyan diplomáciai fórumok erősítése, amelyek a fegyveres konfliktus lezárását célozzák – akár a Béketanács, amelyet Donald Trump kezdeményezett. A harcok elhúzódása ugyanis nemcsak humanitárius, hanem súlyos gazdasági következményekkel is jár a teljes régió számára, így Magyarországon az ipari teljesítményre, az energiaárakra és az inflációra is.
A Közel-Kelet csak a kezdet: Trump új utat jelölt ki a Béketanács számára – erre még az ENSZ sem volt képes
Új diplomáciai konstrukció körvonalazódik Washingtonban. Donald Trump szerint a Béketanács munkája túlmutat a közel-keleti konfliktuson, és több nemzetközi kérdésben is kulcsszereplő lehet.
Ajánlott videók
Össztűz alatt Magyarország: igaza lett Szijjártó Péternek, tényleg a vérünket akarják Brüsszelben – Kaja Kallas elismerte, nem születik konszenzus a szankciós csomagról
Újabb dráma Magyarország kőolajellátásában, bárddal vágták át a Barátság kőolajvezeték Achilles-inát – napi 350 ezer tonna olaj a tét
