Brüsszel feketén-fehéren bebizonyította: Magyarország és Szlovákia az egész EU élén áll, csak Románia előzi meg – már csak egyetlen égető kérdés vár válaszra
Magyarország az Európai Unió egyik leginkább „tulajdonosbarát” országa – legalábbis ami a lakhatást illeti. Az Eurostat friss, 2025-ös Housing in Europe című interaktív kiadványa szerint a magyar lakosság több mint kilenctizede saját tulajdonú ingatlanban él, amivel az ország az EU legjobb három-négy tagállama között szerepel ebben a mutatóban. Az uniós átlag ezzel szemben mindössze 68 százalék, vagyis Magyarország jócskán kilóg a sorból.
A rangsor élén továbbra is kelet-közép-európai országok állnak:
Románia és Szlovákia előzi meg Magyarországot, míg Horvátország hasonló szinten mozog.
A nyugat-európai országok többségében ezzel szemben jóval erősebb a bérlakáspiac, és a lakástulajdon aránya gyakran 50-60 százalék alatt marad.
Miért ennyire „tulajdonos” a magyar modell?
A kiugró magyar adat nem új keletű, inkább hosszú történelmi és gazdasági folyamatok eredménye.
A rendszerváltást követően a korábbi állami és tanácsi bérlakások döntő része magántulajdonba került, ami alapvetően meghatározta a lakhatási szerkezetet, majd az elmúlt évtizedben ezt tovább erősítették az állami lakástámogatások , valamint az a szemlélet, amely szerint az ingatlan a családi vagyon egyik legbiztosabb eleme.
A magas tulajdonosi arány mögött jellemzően az alábbi tényezők állnak:
- a bérlakásszektor történelmileg alacsony súlya
- a lakásvásárlást ösztönző családpolitikai és hitelprogramok
- az ingatlan mint befektetés felértékelődése
- a társadalmi biztonságérzethez kötődő tulajdonszemlélet
Magyarország: stabilitás vagy csapda?
A saját tulajdonú lakás gazdasági értelemben stabilitást ad: csökkenti a lakhatási kockázatot, növeli a háztartások vagyonát, és hosszú távon kiszámíthatóbbá teszi a megélhetést.
Az Eurostat adatai arra is rámutatnak, hogy az uniós ingatlanárak és bérleti díjak egyaránt emelkednek, és Magyarországon ez a folyamat az átlagnál gyorsabb volt az elmúlt években. Ez kettős hatással jár: miközben a meglévő tulajdonosok vagyona nő, a fiatalok és az első lakást vásárlók belépése egyre nehezebb, különösen a nagyvárosokban.
A bérlakáspiac szűkössége pedig tovább szűkíti a mozgásteret.
Európai trend, magyar sajátosság
Az Eurostat kiadványa összességében azt mutatja, hogy bár az EU-ban egységesen drágul a lakhatás, a tulajdon és bérlés aránya erősen országfüggő. Magyarország ebben a mezőnyben egyértelműen a tulajdonosi modell végpontján áll.
A kérdés már nem az, hogy ez erősség-e, hanem az, hogy hogyan lehet fenntarthatóvá tenni egy olyan rendszert, ahol szinte mindenki tulajdonos szeretne lenni – de egyre drágább belépni. Csakhogy van itt egy másik szempont is, amit érdemes rögzíteni.
A saját tulajdonú otthonban élők 30 százaléka az elmúlt öt évben szerezte jelenlegi ingatlanát, miközben az átlagos alapterület 85 négyzetméterre nőtt.
A lakásviszonyok szerkezete nem rendeződött át gyökeresen, a saját tulajdon aránya viszont stabilan emelkedik – olvasható K&H biztos jövő felmérésében, amelyet december végén publikáltak.
A szeptemberben elindult, első lakásukat megvásárlókat célzó, kedvezményes, államilag támogatott Otthon Start program újra a lakáspiacra és a lakástulajdonlásra irányította a figyelmet.
A középkorúak 79 százaléka már saját tulajdonú ingatlanban él, ami a kutatás eddigi legmagasabb értéke az évekkel korábbi 64 százalék után.
A mostani eredmények azt mutatják, hogy miközben a lakásviszonyok szerkezete nem rendeződött át gyökeresen, a saját tulajdon aránya stabilan emelkedik, és a magasabb, több mint 700 ezer forintos jövedelemmel rendelkező háztartások – amelyek a megkérdezettek 39 százalékát adják – jellemzően újabb és nagyobb ingatlanokban élnek Magyarországon.
