Orbán Viktor kifakadt élő adásban: "Hogy ezt meddig lehet csinálni, azt én is álmélkodva figyelem" – erős interjúval tért vissza a miniszterelnök
Az idei első interjúját adta Orbán Viktor a Kossuth rádiónak péntek reggel. Ebben a miniszterelnök számos aktuális kérdést érintett, így például a hóhelyzetet, a magyar gáztartalékot, Ukrajna finanszírozását és a választások tétjét.
Először is a rendkívüli időjárási körülményeket értékelte. Szerinte ez egy próbatétel mindenkinek, de összességében kiállta az ország. Hálás azoknak, akik az elhárításban dolgoztak.
Mindenkinek alkalmazkodnia kellett, a szemetet például nem vitték el mindenhonnan, de az emberek türelmesek maradtak. Szerinte a kormányzati munkát segítette a tapasztalat, amit a 2013-as hóhelyzet során gyűjtött.
De nincs vége, hidegek lesznek, ónos eső bármikor jöhet, vigyázzunk egymásra. Nagy hó is érkezhet, de az első próbát kiálltuk és ez biztató.
Orbán Viktor: ennyi gáztartaléka van Magyarországnak
A miniszterelnök minden reggel foglalkozik a gáztartalékok kérdésével, ezért napi tudása van erről. Messze az éves fogyasztás 40 százaléka fölötti tartalékkal kezdtük meg a telet, bőven van még belőle. Nem is kell felhasználni, mert folyamatosan érkeznek a szállítmányok. Ez kulcskérdés, mert ha nem jönne gáz, bajban lennénk.
Messze nagyobb a magyar gáztartalék, mint Nyugat-Európában megszokott.
Itt van a tűzifa kérdése is. Akiknek nincs gázuk, ott van rá szükség. Most megduplázták a keretet, az önkormányzatokat is bevonták, hogy gyorsabb legyen a kiosztás. Felső korlát nélküli elszámolást vezettek be.
Vörös kód van érvényben, az összes szociális intézménynek fogadnia kell a rászorulókat. Ez a kapacitás meghaladja azoknak a számát, akik veszélyben vannak a hideg miatt.
Ukrajna uniós támogatása: meddig lehet ezt csinálni?
Nehéz kiigazodni, mennyi pénz áramlott Ukrajnába az EU-ból. Eddig Brüsszel saját bevallása szerint 193 milliárd eurót küldött.
Huss, elfüstölték. Hitel, de mindenki tudja, hogy Ukrajna ezt soha nem tudja visszafizetni.
Amerika már kiszállt ebből, elkezdték visszaszedni a pénzeket. Európa nem ezen a pályán halad, a brüsszeli vezetők feltétel nélkül nyújtanak pénzügyi támogatást Ukrajnának, Kijev pedig követel, ami néha bicskanyitogató.
Viszont az idei és a 2027-es évre nincs fedezete az uniónak, amit oda tudna adni Ukrajnának, ezért közös hitelt, 90 milliárd eurót vesznek fel az ebben részt vevő országok. A csehek, szlovákok és a magyarok ehhez nem csatlakoztak, nem lesznek ott, amikor helyt kell állni ezért. Sok pénzt spóroltak ezzel.
Ukrajna viszont ezenfelül összeállította a saját rezsiigényét. Ez nem tartalmazza a biztonsági és katonai kiadásaikat, az majd külön tétel lesz. Most tíz évre 800 milliárd eurót kérnek.
A lélegzetnek is bent kellene akadnia, akkora összeg
– kommentálta. Ebből a pénzből 40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat, 60 évig a családi támogatásokat, horribilis összegek, nem is lehet nagyon felfogni, micsoda pénzek áramolnának Európából az ukránokhoz.
„Miért csináljuk ezt?” – tette fel a kérdést Orbán Viktor. Szerinte erre két napja tudjuk a választ, és ezt Ursula von der Leyen is megismételte: Ukrajna megnyeri a háborút a fronton Oroszország ellen, Európa ehhez ad pénzügyi támogatást.
Miután a vesztes mindig fizet jóvátételt, így mindenki visszakapja a pénzét. Ez az uniós hipotézis, erre szórják az uniós adófizetők pénzét, miközben ezek az összegek hiányoznak az európai gazdaságból. „Én még olyan emberrel nem találkoztam, aki szerint az oroszokat meg lehet verni a fronton, pláne úgy, hogy jóvátételt is fizessenek.”
Ez a gyermekmesék határán is túl van. Olyan történettel etetik a nyugati polgárokat, és tartják féken az elégedetlenségüket, ami nyilvánvalóan nem igaz.
„Hogy ezt meddig lehet csinálni, azt én is álmélkodva figyelem. Hogy itt, Magyarországon én egy hétig nem tudnám tartani ezt a pozíciót, mindenki kinevetne, átverésnek minősítené, az bizonyos. De hogy Nyugat-Európában ezt lehet-e, és meddig csinálni, arra nem tudok válaszolni” – fakadt ki Orbán Viktor.
Szerinte ez egészen addig tarthat, amíg az európaiak nem lázadnak fel úgy, mint itt történne, Magyarországon. Addig viszont folytatni fogják.
Brüsszeli követelés Magyarországtól
Arra a kérdésre, hogy miért feltételezi a magyar kormány, hogy az ukrán összegek kifizetése érdekében Magyarországtól megszorításokat vár el Brüsszel, a miniszterelnök kifejtette, hogy erre vonatkozóan konkrét uniós terv van.
Az EU azt mondja, hogy két forrásból tud pénzt adni Ukrajnának:
- a tagállamok több pénzt küldenek Brüsszelbe, onnan pedig továbbosztják,
- illetve több hitelt vesznek fel.
De első lépésben kitaposnak mindenkiből, mindent. Ma Magyarországon a rezsi háromszor-négyszer alacsonyabb, mint Nyugat-Európában. Magyarország nem hajlandó ezen változtatni, ezért vele szemben van egy követelési lista, leírták, mit várnak Magyarországtól: multiadó kivezetése, 13. havi nyugdíj megszüntetése, bankadó kivezetése, családvédelmi rendszer átalakítása, otthonteremtésé is.
Magyarországból is ki akarják préselni azt a pénzt, amit a többiektől már kipréseltek. "Ma egy megkülönböztetett, kedvező helyzetben vagyunk, mert az elmúlt években én mindig ellenálltam, megvétóztam, megtagadtam az ilyen, "fizessenek többet a magyarok" törekvéseket. Nem engedjük, hogy Brüsszel minket pumpoljon, nem hajtjuk végre ezeket az intézkedéseket".
Ha valaki tájékozódni akar, milyen követelései vannak Brüsszelnek Magyarországgal szemben, az el tudja olvasni. A kormány most úgy döntött, hogy nemzeti petíció formájában megkérdezi a magyarokat, hogy mi a véleménye minderről. Szerinte teljes ellentétben van az ellenzék, a DK és a Tisza pozíciója a Fidesz-KDNP-hez képest.
Ők egy ukránpárti erő, a Tisza még meg is szavaztatta a szimpatizánsait erről. A jobboldal viszont magyarbarát politikai erő, ami lázad Brüsszel ellen. A miniszterelnök szerint reális veszély, hogy ha Magyarországon Brüsszel-párti kormány lesz, a magyar fiatalokat elküldik Ukrajnába harcolni. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni, nem lehet, hogy a háború beszippantson minket.
Ez a választások legnagyobb tétje. Az EU nem csak 90 milliárd eurót küldött Ukrajnának, hanem ezzel
finanszíroz évi 400 ezer ukrán és orosz katona halálát és hadirokkanttá válását.
Ha Európa háborúba megy, akkor Magyarországnak sikerül-e kimaradnia? Lesz-e egy ilyen vezetése, lesz-e nemzeti egység? – vetette fel a kérdést.
Van, akit nem érint váratlanul a világ forrongása
Orbán Viktor felidézte, hogy 2010 óta hirdeti, hogy új világ jön. A liberális világrendnek vége lesz, helyette más jön. Ami helyette jön, az a nemzetek korszaka lesz. Ezért volt a keleti nyitás, az oroszokkal való stratégiai kapcsolat kiépítése, meg a kétoldalú megállapodások tucatja. "Ez a jövő, ezt mi megcsináltuk. Ami most forrong a világban, az minket nem érintett váratlanul, persze vannak meglepetések, mint a venezuelai beavatkozás".
A 2026-os év a magyarok számára egyszerre lesz a veszélyek és a lehetőségek éve. Az április választás sorsdöntő, ezért mondják, hogy legyen biztos választás. Ha a kormány megőrzi a folytonosságát, akkor a veszélyeket lehet csökkenteni és a lehetőségeket ki lehet használni. A brüsszeli út hadigazdaságot jelent, ami felerősíti a veszélyeket.
Maradjunk a magyar úton, a békegazdaság útján. Ha túl vagyunk az április döntésen és egy biztos választáson vagyunk túl, akkor Magyarország ki tudja használni azokat a lehetőségeket, amelyeket most még csak felvillantottak a januártól életbe lépő változások.
