Nagy átmenetek éve jöhet: ezért kell újragondolni az inflációt és a gazdaságpolitikát

A közgazdaságtan és a gazdaságpolitika viszonyának újragondolására, valamint az infláció emberi tényezőinek mélyebb megértésére hívta fel a figyelmet Virág Barnabás a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) és a Hitelintézeti Szemle közös panelbeszélgetésének megnyitóján.

Az Infláció és percepció: a magyar lakosság várakozásainak mozgatórugói című tanulmány bemutatójához kapcsolódó eseményen az MNB elnökének főtanácsadója szerint 2026 a gazdaság, a geopolitika és a gazdaságelmélet szempontjából is a „nagy átmenetek” éve lehet.

Azonnali események sodrában indult 2026

Virág Barnabás beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2026-os év már az első hetekben rendkívül sűrű eseménylánccal indult: geopolitikai feszültségek, élén a venezuelai eseményekkel, globális kötvénypiaci bizonytalanságok és az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak egyaránt meghatározzák a gazdasági környezetet. Megfogalmazása szerint idén elmaradt a megszokott bemelegítési időszak, a gazdaságpolitika azonnal az események sűrűjébe került.

Ebben a közegben különösen aktuálisnak nevezte a Hitelintézeti Szemle 2025. decemberi számában megjelent tanulmányokat, amelyek közgazdasági és gazdaságpolitikai szemmel is segítséget adhatnak a folyamatok értelmezéséhez.

Állam vagy piac? Egy régi vita új fordulatai

A főtanácsadó történeti ívben idézte fel a közgazdaságtan egyik alapkérdését: mi a gazdaság fő koordináló ereje, az állam vagy a piac. Felidézte, hogy a nagy gazdasági válságot követően az állami szerepvállalás erősödött, majd az 1970-es évek inflációs válságai ismét a piac felé billentették a gondolkodást. A 2008–2009-es pénzügyi krízis azonban újra megmutatta a piaci önszabályozás korlátait, és világszerte megerősödött az állami beavatkozás. Virág Barnabás szerint ugyanakkor ez a kettős felosztás – állam kontra piac – önmagában nem ad teljes képet.

Az ember mint hiányzó láncszem

A beszéd egyik központi gondolata az volt, hogy a közgazdaságtan hosszú ideig háttérbe szorította az emberi tényezőt. Az elmúlt két-három évtized fordulatát éppen abban látja, hogy a pszichológia és a viselkedéstudomány eredményei egyre hangsúlyosabban jelennek meg a gazdasági elemzésekben. Rámutatott: az emberek döntéseit nem pusztán racionális számítások alakítják, hanem

• félelmek,
• szokások,
• társadalmi minták
• és várakozások

is. Ezek a tényezők éppúgy hozzájárulnak a fellendülésekhez, mint a válságokhoz, és meghatározzák azt is, miként reagál a gazdaság az inflációra.

Infláció: nincs egyetlen magyarázat Virág Barnabás szerint

A jegybanki munkát középpontba állítva Virág Barnabás hangsúlyozta: az infláció okainak megértése ma is az egyik legösszetettebb gazdasági kérdés. Felidézte, hogy a korábbi évtized végén még sokan az alacsony infláció tartósságáról beszéltek, miközben a 2020-as évek fejleményei ezt az elképzelést megcáfolták.

Beszédében utalt arra is, hogy az infláció értelmezése megosztja a közgazdászokat: egyesek monetáris, mások fiskális jelenségként tekintenek rá. A valóság azonban szerinte ennél jóval árnyaltabb, hiszen a gazdaságpolitikai eszközök mellett az inflációs várakozások és az egyéni döntések is kulcsszerepet játszanak.

A nagy átmenetek időszaka

Virág Barnabás szerint a jelenlegi évtized nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai, társadalmi és politikai értelemben is nagy átmenetek kora. Úgy vélte, minden jelentős válság új közgazdasági gondolkodást hív életre, és erre most is szükség van. A Hitelintézeti Szemle friss számában megjelent tanulmányokat – az inflációs tapasztalatoktól a jegybanki kommunikáció fejlődéséig – olyan kapaszkodóknak nevezte, amelyek segíthetnek eligazodni ebben az összetett környezetben.

Infláció és percepció a középpontban

A megnyitót követően a figyelem Várnai Tímea tanulmányára irányult, amely azt vizsgálja, mi alakítja leginkább a magyar háztartások inflációérzékelését és várakozásait. Virág Barnabás szerint a téma különösen időszerű, hiszen az infláció nemcsak gazdasági mutató, hanem a döntéseket és a bizalmat formáló társadalmi jelenség is.